Soros György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soros György
George Soros 47th Munich Security Conference 2011 crop.jpg
Született
1930. augusztus 12. (83 éves)
Budapest
Születési neve Schwartz György
Szülei Soros Tivadar
Foglalkozása Üzleti mágnás
befektető
Iskolái London School of Economics

Soros György weboldala
Soros György az IMDb-n

Soros György, született Schwartz György (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar zsidó származású amerikai befektető, pénzügyi spekuláns, közgazdász. Társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[1]

Soros azzal vált híressé, hogy 1992-ben az úgynevezett „fekete szerdán” masszív spekulációval kiütötték az angol fontot az akkori európai átváltási mechanizmusból. A Forbes magazin 2010. szeptemberi listája szerint az Egyesült Államok 14., a világ 35. leggazdagabb embere. Vagyona 14,2 milliárd dollárt tesz ki.[2] Jelenleg is tagja a Bilderberg-csoportnak.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar zsidó családban született, Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista fiaként. 1944-ben a 13 éves fiút egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként tapasztalta azt, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó számára elképzelhetetlen volt: a zsidók üldözése.

A Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.

1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economics-on. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.

1962-1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investments-et. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta 77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996. október 1-jén Olaszországban, Horvátországban és az Egyesült Államokban nemzeti szintű vizsgálatot kezdeményeztek Soros György ellen. Soros György nemkívánatos személy volt, Sir Henry Kissingerhez lehetne hasonlítani. Soros György ellen a LaRouche mozgalom egy indítvánnyal intézett támadást, miután Soros György több százmilliós jövedelmet kasszírozott be az olasz leértékelés folytán. Az olasz líra értékvesztése 1992-ben kezdődött, miután Soros György képviselői találkoztak II. Erzsébet angol királynő Britannia nevű jachtján, amikor őfelsége és az összegyűltek Olaszország gazdasági és politika intézményrendszere ellen irányuló csapást vitatták meg.[3]

1996. december 7-én Franjo Tuđman, a Horvát Köztársaság elnöke és a kormányon lévő Horvát Demokratikus Unió (HDZ) beszédet intézett Zágrábban pártjának irányítói ellen. Hevesen támadta Soros szervezeteit.[4]

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak.

Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.

A 2006. évi ukrán narancsos forradalom sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.

Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[5] Ennek ellenére, bár Soros vetélytársai óriási összegeket veszítettek a válságon, Soros György tovább gyarapította vagyonát.[6]

2008. október 9-én a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bírságot rótt ki rá. Ezen a napon belül az OTP részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében.[7] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[8]

2010-ig egy szervezeti leépítés után tervszerűen visszavonult és beszüntette a magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[9]

2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de hatás világszerte érezhető lesz”[10]

2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett magyarországi Ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[11]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar Soros Alapítvány
  2. George Soros”, forbes.com (Hozzáférés ideje: 2010. november 28.) 
  3. Vizsgálat Soros ellen: A líra megtámadása, Corriere della Sera, Flavio Haver, 1996. dec. 24.
  4. Soros, a Gólem igaz története, Az EIR különjelentése, 1997, április
  5. Soros: Széthullott a világ pénzügyi rendszere
  6. Soros milliárdokat nyert a válságon
  7. Soros alapja áll az OTP megtámadása mögött - megdöbbentő részletek, portfolio.hu
  8. Soros cége állt az OTP októberi megtámadása mögött , index.hu
  9. Soros Alapítvány: tervszerű visszavonulás 2010-ig
  10. Soros György: Messze nincs vége a válságnak, most jöhet a második felvonás
  11. Egymillió dollárt ad Soros alapítványa a katasztrófa áldozatainak”, origo.hu, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életrajzok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beszédei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul megjelent írások:

  • A nyílt társadalom (magyarul megjelent 2001-ben)
  • A pénz alkímiája (magyarul megjelent 1996-ban)
  • A lehetetlen megkísértése (magyarul megjelent 1991-ben)
  • A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 1999. ISBN 936-548-939-3

Angol nyelvű írások:

Interjúk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]