Tőzsde
A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. A magyarországi tőzsde jogi személy, önkormányzattal rendelkezik, nem nyereségorientált, de bevételeiből tartja fenn magát. Üzletet csak tőzsdeügynökön (alkusz) keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicserélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz (brókerek), akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni.
A tőzsdék fajtái:
- árutőzsde
- értéktőzsde, ezen belül létezik
- devizatőzsde és
- Értékpapírok vagy devizák adásvételének koncentrált piaca.
- értékpapírtőzsde
- Hírpiac
- devizatőzsde és
Tőzsdei ügylet:
Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek.
Tőzsdei ügyletek fajtái:
- azonnali/prompt
- határidős/termin: későbbi időpontban történik a teljesítés, gyakran spekulációs céllal, itt nem a vásárlás a lényeg, hanem az árfolyam-különbözet. Speciális fajtája az opciós ügylet.
Opciós ügylet: Az eladó vagy a vevő egy opciós díj megfizetésével jogot vásárol magának a későbbi döntéshez. Két fajája van: vételi, eladási.
Tőzsdei árfolyamok:
- nyitó: a napi első megkötött ügylet árfolyama
- záró: a napi utolsó megkötött ügylet árfolyama
- átlag: a napi üzletkötések árfolyamainak átlaga
Tőzsdeindex:
Az adott tőzsdén forgó papirokat jól jellemző részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva. Követi a gazdasági folyamatokat és a befektetők várakozásait.
Tőzsdei ügylet menete:
A tőzsdén információs táblák mutatják a legfontosabb információkat. pl.: árfolyamokat, ajánlatokat, megkötött ügyleteket Az ügyleteket szóban vagy számítógépen lehet megkötni, a tőzsdei levezető a megegyezés után kiállítja a kötjegyet és a tőzsdei nap végén a kötjegy segítségével készítik el a szerződést.
A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik.
A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény.
Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:
- Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
- Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.
A tőzsde 3 fő csoportja:
- Pénz (készpénz)
- Értékpapír (bankszámla is)
- Tényleges anyagok (benzin, arany)
Összefoglalva:
- Különlegesen szervezett
- Koncentrált piac
- A kereskedett áruk standardizáltak
- A kereskedés folyamata standardizált
További lehetséges jellemzők: modern tőzsdék:
- Termékek fizikai jelenléte nem feltétel
- Adásvétel, spekuláció és hedge ügyletek
- Alap és származékos termékekkel is kereskednek
- Virtuális piactéri formák – e-üzlet, földrajzi kötöttségek nélkül
A tőzsde egy sajátos piac, olyan hely ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint. A tőzsde nem csak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Tőzsde kezdete Sulinet.hu
- a Budapesti Értéktőzsde weboldala
