Tőzsde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tőzsde 1914 előtt
A New York-i tőzsde épülete

A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac, olyan hely ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint.. A magyarországi tőzsde jogi személy, nyereségorientált részvénytársaság. Üzletet csak tőzsdeügynökön (alkusz) keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicserélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz (brókerek), akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni. A tőzsde nem csak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is.

A tőzsdék fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőzsdei ügyletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek.

Tőzsdei ügyletek fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • azonnali/prompt
  • határidős/termin: későbbi időpontban történik a teljesítés, gyakran spekulációs céllal, itt nem a vásárlás a lényeg, hanem az árfolyam-különbözet. Speciális fajtája az opciós ügylet.

Opciós ügylet: Az eladó vagy a vevő egy opciós díj megfizetésével jogot vásárol magának a későbbi döntéshez. Két fajája van: vételi, eladási.

Tőzsdei ügylet menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tőzsdén információs táblák mutatják a legfontosabb információkat. pl.: árfolyamokat, ajánlatokat, megkötött ügyleteket Az ügyleteket szóban vagy számítógépen lehet megkötni, a tőzsdei levezető a megegyezés után kiállítja a kötjegyet és a tőzsdei nap végén a kötjegy segítségével készítik el a szerződést.

A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik.
A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény.

Tőzsdei árfolyamok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nyitó: a napi első megkötött ügylet árfolyama
  • záró: a napi utolsó megkötött ügylet árfolyama
  • átlag: a napi üzletkötések árfolyamainak átlaga

Tőzsdeindex[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adott tőzsdén forgó papirokat jól jellemző részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva. Követi a gazdasági folyamatokat és a befektetők várakozásait.

Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:
- Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
- Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]