Származtatott ügylet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A származtatott vagy származékos ügyletek, derivatívák olyan befektetési ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg, vagyis az értéke másból "származik". A származtatott értékpapírokat feltételes követeléseknek is mondják. A derivatívák célja a gyakorlatban lehet fedezeti vagy spekulációs. Ez a leggyakrabban együtt jár - ami az egyik félnek fedezeti, a másiknak spekulációs. Amennyiben egy pénzügyi szolgáltató (pl. egy bank) fogad el egy fedezeti célú derivatív ügyletet, úgy azt bid-ask spread (azaz a margin) érdekében teszi.

Ismérvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IAS 39 alapján akkor nevezhetünk egy ügyletet derivatívának, amennyiben arra az alábbi három ismérv mindegyike jellemző:

  • az ügyletben való részvételhez nincs szükség rendelkezni az ügylet tárgyát képező értékpapírokkal, árukkal, stb.
  • az adott ügylet a jövőben jön létre
  • az ügylet értéke nem köthető a résztvevő instrumentumok értékéhez.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a származtatott ügyletek értéke más termékek értékétől függ, ezért kiválóan alkalmasak fedezeti célú és arbitrázs ügyletekre, vagy spekulációra is.

A fedezeti ügyletek célja az üzletmenetből adódó kockázat csökkentése. Az arbitrázs a piaci időbeli vagy térbeli "anomáliákból" fakadó kockázatmentes profit lehetőségét jelenti, amelyek azonban a gyakorlatban nem állnak fenn sokáig. Valójában a pénzügyi elméletek mind azt feltételezik, hogy a piacokon nem létezik arbitrázs lehetőség. A spekuláció egy fogadás az árfolyamok változásának irányára és mértékére.

Értékelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy adott derivatívának kétféle értékét tartjuk számon: létezik az ügylet valós értéke (amennyit nyerünk vagy veszítünk az adott ügyleten), és létezik egy fogalmi érték (ezt jellemzően csak nyilvántartásra használjuk - a derivatívában érintett instrumentum(ok) értéke).

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A származtatott ügyleteket lehetetlen teljes körűen kategorizálni, mivel a pénzügyi innovációk olyan mértékben fejlődnek, hogy azok nyomonkövetése is lehetetlen.

IRS (Interest Rate Swap) - Kicseréljük két pénzügyi instrumentum kamatát. Jellemzően fedezeti céllal kicseréljük a változó kamatunkat fixre vagy spekulációs céllal a fix kamatunkat változóra.

CIRS (Currency Interest Rate Swap) - Hasonló az IRS-hez, de itt a derivatíva két lába két külön devizában van.

Deviza forward vagy futures - Spot vétele és határidős eladása egy devizának vagy spot eladása és határidős vétele.

Opciók - valaminek a teljesülése esetén jön létre az ügylet. Például egy digitális devizaopció: Ha az adott deviza kilép egy adott sávból, akkor fizet kamatot, egyébként nem.


a) Határidős ügyletek

  • Futures: tőzsdei határidős ügylet
  • Forward: tőzsdén kívüli határidős ügylet
  • Hedges

b) Opció

  • Vételi (call)
  • Eladási (put)

Más kategorizálás szerint

  • Amerikai opciók
  • Európai opciók
  • Egzotikus opciók

c) Opciószerű értékpapírok

d) Csereügyletek (swap)

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reálfolyamatokból következő származtatott, azaz derivált értékítélet jellemzi ezeket az értékpapírokat, amely értékítélet azonban kisebb vagy nagyobb mértékben eltávolodhat a reálfolyamatok valós piaci értékmozgásaitól. A derivatívák irracionális eltávolodása robbantotta ki az USA-ban a 2008-as, kezdetben pénzügyi, utóbb az egész világgazdaságot sújtóvá terebélyesedő válságot.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]