Befektetési alap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A befektetési alap olyan vagyontömeg, amelyet Magyarországon jelenleg az 2001. évi CXX. törvény alapján lehet létrehozni és működtetni. Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zárt végű: az alap befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszüntetésre kerül.
  • nyílt végű: két fajtája van, az egyik esetben az alap befektetési jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható, a másik esetben az alap nem vásárolható, de a lejárat előtt is visszaváltható.

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nyilvános: az alap által kibocsátott befektetési jegyek bárki által megvásárolhatóak
  • zártkörű: az alap által kibocsátott befektetési jegyek csak zárt körben, meghatározott feltételeknek megfelelő személyek által vásárolható meg.

A BAMOSZ által megállapított kategóriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a befektetési alapkezelőket tömörítő szövetség, a BAMOSZ kategóriáit általánosan elfogadják.

Értékpapír alapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a) Likviditási alapok: az alap csak olyan kötvényjellegű eszközökbe fektet, amelynek a futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
  • b) Pénzpiaci alapok: a benne lévő kötvényjellegű eszközök futamideje nem haladja meg az 1 évet.
  • c) Rövid kötvényalapok: szintén a kötvényjellegű eszközök futamideje 1–3 év.
  • d) Hosszú kötvényalapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 3 évet.
  • e) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvényeken kívül már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30%-os mértékben.
  • f) Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
  • g) Részvénytúlsúlyos alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.
  • h) Tiszta részvény alap: a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
  • i) Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
  • j) Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (például határidős, opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.
  • k) Indexkövető alapok: Tőzsdei indexek teljesítményét leképző befektetési alapok. Az alapot kezelő befektetési szakemberek a kiválasztott értékpapírok körét és arányát, a követni kívánt régió vagy szektor tőzsdeindexéhez igazítják, teljesen lemásolva, leképezve azt.

Ingatlan alapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a) Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.
  • b) Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]