Határidős ügylet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fogalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a) A tőzsdén kívüli határidős ügylet (forward) olyan szerződés, amely egy eszköznek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szól.

b) A tőzsdei határidős ügylet (futures) a tőzsdén kívülivel nagyban megegyező, de attól a szabványosításban és a napi elszámolási kötelezettségben különböző ügylet.

Az ügylet alap mechanizmusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ún. hosszú (angolul long) pozícióban lévő megbízó az ügyletben meghatározott termék (áru, értékpapír stb.) megvásárlására kötelezett, míg a rövid (short) pozícióban lévő megbízónak a megadott határidőben le kell szállítania az árut. Ha az eszköz piaci ára a határidő bekövetkeztekor (lejárat) nagyobb, mint a kialkudott (határidős) ár, akkor a hosszú pozícióban lévő profitál abból, hogy az ügyletben már megállapított, alacsonyabb áron tudja megvenni a terméket.

Ha az ügylet tőzsdén kívüli, akkor pénzmozgás, fizetési kötelezettség csak az ügylet lejáratakor van. Ha az ügylet tőzsdei, akkor napi elszámolási kötelezettség van, amely azt jelenti, hogy mindennap kiszámítják a felek nyereségét vagy veszteségét, amelyet egy számlán nyilvántartanak. Amennyiben a veszteség bizonyos mérték feletti, akkor annak fedezetére pénzletétet is kell alkalmazni, amelyet visszafizetnek, ha az éppen kiszámított napi veszteség már a megállapított határon belülre kerül.

Fontos különbség még, hogy a tőzsdei határidős ügyletek szabványosítottak, amely azt jelenti, hogy a tőzsdék az ügylet méretét, a leszállítható termék minőségét, a teljesítés időpontját és helyét előre meghatározzák, a megbízóknak csak az árban kell megállapodniuk. Ennek előnye, hogy a partnert nem önmagunknak kell megkeresni, hanem a tőzsdén keresztül, az adott ügyletre jelentkező más piaci szereplők közül választják ki. Ebben az esetben az ún. elszámolóház a felek között közvetítőként tevékenykedik, a megbízóknak nem kell törődniük az ügylet másik oldalán álló fél teljesítésével.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határidős ügyleteket spekulációra vagy fedezeti célra lehet használni. Fontos momentum, hogy a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű játék, vagyis, amit az egyik fél nyer, azt a másik elveszíti.

Spekuláció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spekuláns az eszköz lejáratkori árára fogad, akár rövid, akár hosszú oldalon. Ha fogadása sikeres, akkor

  • ha rövid oldalon volt, a terméket lejáratkor olcsóbban veszi meg a piacon, mint a megállapodott határidős ár, vagyis a hosszú oldalon lévő vevője többet fizet neki érte;
  • ha hosszú oldalon volt, akkor a terméket olcsóbban veszi meg a kialkuldott határidős áron, mint ahogy az aktuális piaci áron éppen megvehetné a határidő bekövetkeztekor.

Ellenkező esetben fogadása nem volt sikeres, vagyis veszít.

Fedezeti ügylet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fedezeti ügyletet kötők

  • vagy egy már meglévő termékük árát szeretnék a jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet;
  • vagy egy a jövőben biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó bizonytalanság ellen kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött ügylettel.

A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is.

Futures és forward árak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forward árak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Értékpapírok

Az értékpapírok forward ára

 F = S_0  e^{rT} - \sum_{i=1}^N D_i e^{r(T-t_i)} \,

ahol

F a T időpontban fizetendő forward ár
ex az exponenciális függvény
r a kockázatmentes kamatláb (folytonos kamatszámítással)
S_0 az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)
D_i az az osztalék, vagy kamat, amit biztosan kifizetnek t_i időpontban, ahol 0< t_i < T.
  • Devizák

A devizák forward ára

 F = S_0  e^{(r-q)T}

ahol

F a T időpontban fizetendő forward ár
ex az exponenciális függvény
r az egyik deviza kockázatmentes kamatlába (folytonos kamatszámítással)
q a másik deviza kockázatmentes kamatlába (folytonos kamatszámítással)
S_0 az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)
  • Áruk

Az áruk forward ára

 F = S_0  e^{(r+c-y)T}

ahol

F a T időpontban fizetendő forward ár
ex az exponenciális függvény
r a kockázatmentes kamatláb (folytonos kamatszámítással)
y a kényelmi hozam (folytonos kamatszámítással)
c a tárolási költség (folytonos kamatszámítással)
S_0 az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)

A nemesfémek kényelmi hozama nullának tekinthető, egyéb áruknál időben változó mértékű (negatív is lehet). A kényelmi hozam azt a nem befektetési hozamot fejezi ki, amit az áru birtoklása a tulajdonosnak jelent (például annak a lehetőségét, hogy az áruból gyártani lehet valamit, amit el lehet adni).

Futures árak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belátható, hogy ha az alaptermék relatív árváltozásai és a kamatláb között nincs korreláció, akkor a futures és forward árak megegyeznek.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]