Európai Gazdasági Térség
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Európai Gazdasági Térség | |
 | |
| Alapítva | 1994. január 1. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Gazdasági Térség témájú médiaállományokat. | |
Az Európai Gazdasági Térség (rövidítése: EGT) az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott intézmény, az Európai Unió Egységes Piacának kiterjesztése.
Az Európai Gazdasági Térség kiterjeszti az Európai Közösség egységes közös piacát azoknak az országoknak a piacgazdaságával, amelyek nem kívánnak az Európai Unió politikai közösségében tagként részt venni. Az Egységes Piacra vonatkozó szabályozás, illetve az Európai Bíróság joghatósága többnyire kiterjed az egész Európai Gazdasági Térségre.
Tagállamai[szerkesztés]
Az alábbi országok tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT-államok)[1]
- Az Európai Unió tagállama:
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam:
- Svájc, amely ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Közösséggel és a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású.
Az Európai Gazdasági Térség tagjai az Európai Unió tagállamai mellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai közül: Izland, Norvégia és Liechtenstein. Az EFTA negyedik tagja, Svájc az Unió piacához kétoldalú szerződésekkel kapcsolódik.
Az Egyesült Királyság 2020. december 31-ig volt részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- „Konzuli szolgálat: Az Európai Gazdasági Térség tagállamai (EGT)” (Hozzáférés: 2015. április 13.)
- „Európai Unió ismertetése 2015 - AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG (EGT), SVÁJC ÉS AZ ÉSZAKI RÉGIÓ”. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. április 13.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az EGT-állam fogalmát a magyar társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX. törvény) 4. § v. pontja is meghatározza: "az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgári az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez"
További információk[szerkesztés]
- Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. "A régiók és a hazai települések versenyképessége az európai gazdasági térben" c. 5/074/2001 sz. NKFP kutatás keretében készült tanulmányok; ELTE Regionális Földrajzi Tanszék–MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Bp., 2004 (Regionális tudományi tanulmányok)
- Futó Gábor: Nyugdíj kézikönyv, 2010. A nyugdíjazás küszöbén, élet a nyugdíjazás után : a nyugdíjra jogosultság feltételei, a nyugdíjszámítás menete, a nyugdíjasok keresőtevékenysége, az európai gazdasági térségben szerzett biztosítási idő beszámítása, a nyugdíjasok egészségügyi ellátásra való jogosultsága itthon és az Európai Unióban; Hessyn, Bp., 2010