Santa Cruz de Tenerife

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
é. sz. 28° 27′ 52″, ny. h. 16° 15′ 23″
Santa Cruz de Tenerife
Locator map of Canary.png
Santa Cruz de Tenerife címere
Santa Cruz de Tenerife címere
Santa Cruz de Tenerife zászlaja
Santa Cruz de Tenerife zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Tartomány Santa Cruz de Tenerife
Alapítás éve 1494. május 3.
Polgármester Miguel Zerolo Aguilar
Irányítószám 38001-38010
Körzethívószám (+34) 922
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 206 593 fő (2013)
Népsűrűség 4,947 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 4 m
Terület 150,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Santa Cruz de Tenerife (Spanyolország)
Santa Cruz de Tenerife
Santa Cruz de Tenerife
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 28° 28′, ny. h. 16° 15′Koordináták: é. sz. 28° 28′, ny. h. 16° 15′
Santa Cruz de Tenerife weboldala

Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány székhelye és Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek második fővárosa. A Tenerife északkeleti részén fekvő város lakossága több mint 220 000 fő (2010) és La Laguna, Tegueste és El Rosario helységekkel a Kanári-szigetek második legnagyobb településkörzete mintegy 423 000 lakossal. A Santa Cruz által felügyelt terület kiterjed a ritkán lakott Anaga-hegységre is a sziget keleti felén. A város meghatározó nevezetessége a kikötő, amely egyike az Atlanti-óceán legnagyobb kikötőinek [1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Santa Cruz de Tenerife látképe

Santa Cruz de Tenerife mai területe a guancsok idején az Anagai Királysághoz tartozott A tordesillasi szerződésben Spanyolország és Portugália VI. Sándor pápa közvetítésével felosztotta a világot, és a Kanári-szigetek Spanyolországhoz kerültek. A tulajdonjog érvényesítéséhez ezt az utolsó szigetet is el kellett foglalni. Amikor partra szálltak azon a részen, ahol ma a Plaza España és a Plaza Candelaria található, Alonso Fernández de Lugo 1494-ben egy fakeresztet állított fel, majd itt épült az Añazo erőd. A La Matanza de Acentejo mellett elvesztett csata után a csapat maradéka innen menekült el hajóval. 1495-ben egy újabb csapat szállt partra Don Alonso Fernandez de Lugo vezetésével ugyanitt, és immár elfoglalta a szigetet.

Tipikus épületek a Franco-korszakból a Plaza de España-n

1723-ban a Kanári-szigetek régió főkapitánya La Lagunából Santa Cruzba tette át székhelyét.

A kereskedelem a XVII. század végére virágzott fel, miután Santa Cruz (1778-ban) a Kanári-szigetek egyetlen városaként megkapta a királyi jogot a kereskedésre Amerikával. A kikötő első mólóit 1755-ben építették.

A britek, akik stratégiai fontosságúnak tartották a kikötőt, 1657 és 1799 között próbálták sikertelenül katonai erővel bevenni Santa Cruzt. A legjelentősebb támadást 1797 júliusában vezette Nelson admirális. Bowen ellentengernagy 1200 emberrel szállt partra Santa Cruztól délre, de csak egy napig tudta tartani magát a spanyol védőkkel szemben, majd fogságba esett. A kikötői erődből érkező golyózáporban veszítette el a jobb karját Nelson. (Az „El Tigre“ nevű hajót, amely a britek zászlóshajójára tüzet nyitott, a mai napig megőrizték a katonai múzeumban.) Az erőd parancsnoka, Antonio Guitérrez meg nem támadási szerződést kötött Nelsonnal, ami után a brit katonákat szabadon engedték.

Spanyolország tartományokra felosztásánál 1833-ban Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány, azaz Kanári-szigetek fővárosa lett.

Francisco Bahamonde Franco, aki a demokratikus kormány elleni puccs és az abból kibontakozott spanyol polgárháború főszereplőinek egyike volt, 1936-ban a Kanári-szigetek katonai kormányzója volt Santa Cruzban.

1982 óta Santa Cruz Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek autonóm spanyol tartomány fővárosa. A két kormányzati székhely négyévente váltja egymást. Az autonóm spanyol tartomány parlamentjének állandó székhelye Santa Cruz de Tenerife.

Gazdasági élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város tengeri kikötő és a közeli Las Teresitas strandnak köszönhetően népszerű üdülőhely (a strandra a Szaharából hozták a homokot), csodás kilátással és enyhe, szubtrópusi időjárással. Világhírű Santa Cruz de Tenerife karneválja, amely a Rio de Janeiro-i után a világ második legnagyobb karneválja.

A karneválszezonon kívül a város számos mozit, piacot és galériát kínál a kikapcsolódáshoz. A turizmus szerepe azonban sokkal csekélyebb, mint a sziget északi oldalán fekvő Puerto de la Cruzban.

A kikötő a szigetcsoport többféle nyersanyagát exportálja. Santa Cruz körzetében sokféle ipar telepedett meg, közöttük a textil- és halfeldolgozó ipar, valamint néhány kőolajfinomító.

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság Népsűrűség
1991 200 172 1 329,5 Fő/km²
1996 203 787 1 353,5 Fő/km²
2001 188 477 1 252,3 Fő/km²
2002 217 414 1 444,6 Fő/km²
2003 220 022 1 461,4 Fő/km²
2004 219 466 1 457,3 Fő/km²
2005 221 567 1 472,2 Fő/km²
2006 223 148 1 482,1 Fő/km²
2007 220 902 1 467,2 Fő/km²
2008 221 956 1 474,2 Fő/km²
2010 222 643 1 478,8 Fő/km²

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kelet-nyugati irányban húzódik végig a városon a kedvelt sétálóutca, a „Rambla de Santa Cruz” (korábbi és ismertebb nevén Rambla del General Franco[2]. Hatalmas fáival, ülőalkalmatosságaival, kávézóival és üzleteivel a Rambla mind a helyiek, mind a turisták kedvence.
  • A város szívében a Rambla mellett található Santa Cruz bikaviadal-arénája. Mivel a Kanári-szigetek parlamentje már évekkel ezelőtt betiltotta a bikaviadalokat, az arénát ma elsősorban koncertekre és egyéb előadásokra használják.
  • A város leglátogatottabb bevásárlóutcája a Calle Castillo. Ez a Plaza Weyler-től vezet felfelé egészen a kikötő melletti Plaza de España-ig és a mellékutcáival együtt a jól ismert nemzetközi márkák mellett számos helyi üzletet és kávézót kínál.
  • Az Iglesia de Nuestra Señora de la Concepción templom tornyát tartják a főváros jelképének. Az 1653-ban egy 1502-ben leégett kápolna helyén emelt templom kilátóhely volt: innen figyelmeztették a lakókat az idegen hajókra vagy a lehetséges kalóztámadásokra.
  • A Plaza del Principe és a Calle Adelantado sarkán található vörös épület a volt dohánygyár. Ma már csak néhány ember sodorja ott a szivarokat (Puros).
  • A Museo de la Naturaleza y el Hombre (Természeti és antropológiai múzeum). Jelentős tárgyi emlékek a guancs kultúrából és általános régészeti leletek.
  • A fővárostól kb. 7 kilométerre található a korábban csak helyi ösvényen elérhető San Andrés halászfalu. A falu 3500 lakója elsősorban a mesterségesen kiépített Las Teresitas strand látogatóiból él. Itt a San Andrés kastély a spanyol nemzeti emlékmű.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomszédos települések: dél-délkeletre El Rosario, nyugat-északnyugatra San Cristóbal de La Laguna.

Santa Cruztól északra San Cristóbal de La Laguna mellett található a Los Rodeos észak-tenerifei repülőtér. Tenerife kikötője fontos tengeri kikötője a szigetnek, amelyen keresztül a kőolaj- és egyéb nyersanyagellátást biztosítják. Innen közvetlen kompjáratok indulnak a szomszédos szigetekre, így egyebek között Agaete de Gran Canaria-ra mintegy 60 perc (Agaetáből Las Palmas de Gran Canariára kb. 20  perc autóval a GC-2 autópályán), illetve az Acciona komp indul a dél-spanyolországi Cádizba is. Die TF-1 déli autópálya és a TF-5 északi autópálya itt ágazik ketté. Az új tenerifei villamosjáratot La Laguna felé 2007. június 2-án helyezték hivatalosan üzembe.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ángel Guimerá

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Santa Cruz de Tenerife az alábbi városokkal létesített testvérvárosi kapcsolatot:[3]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Cruz de Tenerife témájú médiaállományokat.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Santa Cruz de Tenerife című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.