Santa Cruz de Tenerife
| Santa Cruz de Tenerife | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország |
||
| Tartomány | Santa Cruz de Tenerife | ||
| Alapítás éve | 1494. május 3. | ||
| Polgármester | Miguel Zerolo Aguilar | ||
| Irányítószám | 38001-38010 | ||
| Körzethívószám | (+34) 922 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 222 643 fő (2010) +/- | ||
| Népsűrűség | 4,947 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 4 m | ||
| Terület | 150,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Santa Cruz de Tenerife weboldala | |||
Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány székhelye és Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek második fővárosa. A Tenerife északkeleti részén fekvő város lakossága több mint 220 000 fő (2010) és La Laguna, Tegueste és El Rosario helységekkel Kanári-szigetek második legnagyobb településkörzete mintegy 423 000 lakossal. A Santa Cruz által felügyelt terület kiterjed a ritkán lakott Anaga-hegységre is a sziget keleti felén. A város meghatározó nevezetessége a kikötő, amely egyike az Atlanti-óceán legnagyobb kikötőinek [1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Santa Cruz de Tenerife mai területe a Guancsok idején az Anagai Királysághoz tartozott A Tordesillasi szerződésben Spanyolország és Portugália VI. Sándor pápa közvetítésével megállapodtak a világ felosztásáról. Ennek során a Kanári-szigetek Spanyolországhoz kerültek. A tulajdonjog érvényesítéséhez ezt az utolsó szigetet is el kellett foglalni. Amikor azon a részen partra szálltak, ahol ma a Plaza España és a Plaza Candelaria találhatók, Alonso Fernández de Lugo 1494-ben egy fakeresztet állított fel, majd itt épült az Añazo erőd. A La Matanza de Acentejo melleti vesztes csata után a megmaradt csapat innen menekült el hajóval. 1495-ben egy újabb csapat szállt partra Don Alonso Fernandez de Lugo vezetésével ugyanitt, és véglegesen elfoglalta a szigetet.
1723-ban a Kanári-szigetek régió főkapitánya La Lagunából Santa Cruzba tette át székhelyét. A kereskedelem a XVII. század végére felvirágzott, miután Santa Cruz (1778-ban) a Kanári-szigetek egyetlen városaként megkapta a királyi jogot az Amerikával való kereskedésre. Az első kikötői mólókat 1755 építették.
A britek, akik a kikötőt stratégiai fontosságúnak tartották, 1657 és 1799 között négyszer tettek sikertelen kísérletet arra, hogy Santa Cruzt katonai erővel bevegyék. 1797 júlusában történt a legjelentősebb támadási kísérlet a brit flotta részéről Nelson admirális vezényletével. Helyettes admirálisa, Bowen 1200 emberrel szállt partra Santa Cruztól délre, de csak egy napig tudta tartani magát a spanyol védőkkel szemben, majd fogságba esett. A kikötői erődből érkező golyózáporban veszítette el a jobb karját Nelson. (Az „El Tigre“ nevű hajót, amely a britek zászlóshajójára tüzet nyitott, a mai napig megőrizték a katonai múzeumban.) Az erőd parancsnoka, Antonio Guitérrez megnemtámadási szerződést kötött Nelsonnal, amelynek alapján a brit katonákat szabadon engedték.
Spanyolország tartományokra történő felosztásánál 1833-ban Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány fővárosa lett, amely akkoriban a teljes Kanári-szigetekre kiterjedt.
Francisco Bahamonde Franco, aki a demokratikus kormány elleni puccs és az abból kibontakozott spanyol polgárháború főszereplőinek egyike volt, 1936-ban a Kanári-szigetek katonai kormányzója volt Santa Cruz székhellyel.
1982 óta Santa Cruz Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek autonóm spanyol tartomány fővárosa. A két kormányzati székhely négyévente váltja egymást. Az autonóm spanyol tartomány parlamentjének állandó székhelye Santa Cruz de Tenerife.
Szomszédos települések: dél-délkeletre El Rosario, és San Cristóbal de La Laguna nyugat-északnyugatra.
A város tengeri kikütő és népszerű üdülőhely a közeli Las Teresitas strandnak köszönhetően (ahová a Szaharából hoztak homokot és ezzel a sziget kevés strandjának egyike), csodás kilátással és enyhe, szubtrópusi időjárással. Világhírű a Santa Cruz de Tenerife-i karnevál, amely a Rio de Janeiro-i után a világ második legnagyobb karneválja.
A karneválszezonon kívül a város számos mozit, piacot és galériát kínál a kikapcsolódáshoz. A turizmus a sziget északi oldalán fekvő Puerto de la Cruz városához képest azonban sokkal csekélyebb szerepet játszik.
A kikőtő a szigetcsoport többféle nyersanyagát exportálja. Santa Cruz körzetében sokféle ipar telepedett meg, közöttük a textil- és halfeldolgozó ipar, valamint néhány kőolajfinomító.
Városrészek [szerkesztés]
A népesség alakulása [szerkesztés]
| Év | Lakosság | Népsűrűség |
|---|---|---|
| 1991 | 200 172 | 1 329,5 Fő/km² |
| 1996 | 203 787 | 1 353,5 Fő/km² |
| 2001 | 188 477 | 1 252,3 Fő/km² |
| 2002 | 217 414 | 1 444,6 Fő/km² |
| 2003 | 220 022 | 1 461,4 Fő/km² |
| 2004 | 219 466 | 1 457,3 Fő/km² |
| 2005 | 221 567 | 1 472,2 Fő/km² |
| 2006 | 223 148 | 1 482,1 Fő/km² |
| 2007 | 220 902 | 1 467,2 Fő/km² |
| 2008 | 221 956 | 1 474,2 Fő/km² |
| 2010 | 222 643 | 1 478,8 Fő/km² |
Látnivalók [szerkesztés]
- Kelet-nyugati irányban húzódik végig a városon a kedvelt sétálóutca, a "Rambla de Santa Cruz" (korábbi és ismertebb nevén Rambla del General Franco[2]. Hatalmas fáival, ülőalkalmatosságaival, kávézóival és üzleteivel a Rambla mind a helyiek, mind a turisták kedvenc helye.
- A város szívében a Rambla mellett található Santa Cruz bikaviadal-arénája. Mivel a Kanári-szigetek parlamentje már évekkel korábban betiltotta a bikaviadalokat, ezért az arénát ma elsősorban koncertekre és egyéb előadásokra használják.
- A város leglátogatottabb bevásárlóutcája a Calle Castillo. Ez a Plaza Weyler-től vezet felfelé egészen a kikötő melletti Plaza de España-ig és a mellékutcáival együtt a jól ismert nemzetközi márkák mellett számos helyi üzletet és kávézót kínál.
- Az Iglesia de Nuestra Señora de la Concepción templom tornyát tartják a főváros jelképének. Az 1653-ban egy 1502-ben leégett kápolna helyén emelt templom kilátóhelyül is szolgált és innen figyelmeztették a lakókat az idegen hajókra vagy a lehetséges kalóztámadásokra.
- A Plaza del Principe és a Calle Adelantado sarkán található vörös épület a volt dohánygyár. Ma már legalábbis csak néhány ember sodorja ott a szivarokat (Puros).
- A 2003-ban megnyitott Auditorio de Tenerife a Santiago Calatrava építész által tervezett kongresszusi és koncertközpont.
- A Museo de la Naturaleza y el Hombre (Természeti és antropológiai múzeum). Jelentős tárgyi emlékek a guancs kultúrából és általános régészeti leletek.
- A fővárostól kb. 7 kilométerre található a korábban csak helyi ösvényen elérhető San Andrés halászfalu. A falu 3500 lakója elsősorban a mesterségesen kiépített Las Teresitas strand látogatóiból él. Itt a San Andrés kastély a spanyol nemzeti emlékmű.
Közlekedés [szerkesztés]
Santa Cruztól északra San Cristóbal de La Laguna mellett található a Los Rodeos észak-tenerifei repülőtér. Tenerife kikötője fontos tengeri kikötője a szigetnek, amelyen keresztül a kőolaj- és egyéb nyersanyagellátást biztosítják. Innen közvetlen kompjáratok indulnak a szomszédos szigetekre, így egyebek között Agaete de Gran Canaria-ra mintegy 60 perc (Agaetáből Las Palmas de Gran Canaria-ra kb. 20 perc autóval a GC-2 autópályán), illetve az Acciona komp indul a dél-spanyolországi Cádizba is. Die TF-1 déli autópálya és a TF-5 északi autópálya itt ágazik ketté. Az új tenerifei villamosjáratot La Laguna felé 2007. június 2-án helyezték hivatalosan üzembe.
Képek [szerkesztés]
-
A Las Teresitas strand
-
A kongresszusi és koncertközpont (Auditorio de Tenerife)
-
A város jelképe, a templom tornya
-
Femme Bouteille - Joan Miró alkotása
A város híres szülöttei [szerkesztés]
- Pedro Mario Álvarez (* 1982), labdarúgó
- Rafael Arozarena (* 1923), író
- Juan Carlos Fresnadillo (* 1967), rendező
- Àngel Guimerà (1845–1924), író
- Fernando Fernández Martín (* 1943), politikus
- Adán Martín Menis (* 1943), politikus
- Luis Molowny (1925–2010), labdarúgó
- Leopoldo O’Donnell (1809–1867), politikus
- Sergio Rodríguez (* 1986), kosárlabdázó
- Pedro Rodríguez Ledesma (* 1987), labdarúgó
- Vitolo (* 1983), labdarúgó
- Teobaldo Power (1848–1884), zeneszerző
- Sonia Betancort (* 1977) költő, az irodalomtörténet doktora
Testvérvárosok [szerkesztés]
Santa Cruz de Tenerife az alábbi városokkal létesített testvérvárosi kapcsolatot:[3]
Santa Cruz (Kalifornia), USA (1974)
Santa Cruz de la Sierra, Bolívia (1978)
Caracas, Venezuela (1981)- San Antonio, USA (1983)
Cádiz, Spanyolország (1984)
Rio de Janeiro, Brazília (1984)
Nizza, Franciaország (1989)
Santa Cruz del Norte, Kuba (1997)- Aranda de Duero, Spanyolország (1997)
Guatemalaváros, Guatemala (2002)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
További információk [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Santa Cruz de Tenerife című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
