Santiago Calatrava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santiago Calatrava Valls
Dune SantiagoCalatrava.jpg
L'Umbracle, Valencia

Született 1951. július 28.
Valencia
Nemzetisége Spanyol
Iskolái Valencia Művészeti Iskola
Valencia Építészeti Iskola
Swiss Federal Institute of Technology
Munkái
Jelentős projektjei Athens Olympic Sports Complex
Alamillo bridge
Chords Bridge
Ciutat de Les Arts i Les Ciències
Díjai IStructE Gold Medal
American Institute of Architects Gold Medal
Eugene McDermott Award
Prince of Asturias Award

Santiago Calatrava Valls (1951. július 28. –) spanyol építész, szobrász, szerkezetépítő. Calatrava irodákat tart fenn Zürichben, Párizsban, New Yorkban és Valenciában is.[forrás?]

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calatrava 1951. július 28-án született Benimámetben, Valencia közelében. Diplomáját a valenciai Építész-, és Iparművész Egyetemen szerezte 1975-ben, majd Zürichbe ment, a Svájci Szövetségi Műszaki Intézetbe, ahol különböző építőmérnöki témakörökkel foglalkozott. Doktori címét 1981-ben szerezte meg, majd építész-, és egyéb mérnöki munkákkal kezdett foglalkozni.

Calatrava, az építész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calatrava karrierje kezdetén elsősorban hidakkal és vasútállomásokkal foglalkozott, melyek megjelenése, dizájnja új magasságokba emelte az építőmérnöki munkát. Az 1992-es barcelonai olimpia egyik közvetítő tornyaként szolgált, a Montjuïcen felépült Montjuïc Kommunikációs Torony fordulópontot jelentett karrierjében, neve nemzetközileg ismertté vált, melyet a sevillai világkiállításra épített hídjai, a lisszaboni Gare do Oriente tovább erősítettek A 90-es évek végére Calatrava irodája végleg nemzetközivé vált, számos projekttel Európában és Amerikában egyaránt.

Calatrava szokatlan, modern vonalvezetésű, jellegzetes, gyakran az emberi test, vagy a természet formáiból merítő stílusa átmenetet képez az építészet és a szerkezetépítés között, folytatva a spanyol modernisták ilyen irányú hagyományát, mint tette azt Félix Candela vagy Antoni Gaudí.

Calatrava, a szobrász[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calatrava az építészeten túl szobrászattal, és festészettel is foglalkozik, az építészet gyakorlatába átültetve a más művészeti ágakban szerzett tapsztalatokat. A Turning Torso alapötlete például először egy márvány modellben öltött formát, és ennek hatására készült el az épület maga később. 2005-ben Calatrava kiállítást rendezhetett művészeti munkáiból a New York-i Metropolitan Múzeumban, melynek címe Santiago Calatrava: Szobrászatból az építészetbe. Munkáiból további kiállításokat rendeztek Németországban, Spanyolországban, Olaszországban is.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alamillo híd éjszaka, Sevilla
Milwaukee Művészeti Múzeum
Művészetek városa, Valencia
Turning Torso, Malmö

Calatrava számos elismerésben részesült, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak:

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elkészült munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calatrava ezentúl számos más munkában közreműködött valamilyen szinten, más építészekkel közösen dolgozva, mint például a Reichstag felújításakor, vagy a Thames Gateway híd esetén.

Épülő, tervezett munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meg nem valósult tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1991 Collserola kommunikációs torony, Barcelona. A torony egy fehér űrhajóhoz hasonlított volna, a végső terveket végül azonban Norman Foster készítette el.
  • Egyetemi épület a Ryerson Egyetem számára Torontóban. Az épület a megszokott Calatrava stílushoz képest jóval visszafogottabb, és olcsóbban megvalósítható lett volna.
  • Új katedrális Oaklandban, Kaliforniában. Az épület első változatainak kidolgozásakor végül a helyi építész, Craig Hartman mellett döntöttek.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago Calatrava témájú médiaállományokat.