Csíkos hiéna

Csíkos hiéna
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia) Család: Hiénafélék (Hyaenidae) Alcsalád: Hiénaformák (Hyaeninae) Nem: Hyaena Faj: H. hyaena
Tudományos név
Hyaena hyaena (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Hyaena antiquorum (Temminck, 1820) Hyaena barbara de Blainville, 1844 Hyaena bergeri Matschie, 1910 Hyaena bilkiewiczi Satunin, 1905 Hyaena bokcharensis Satunin, 1905 Hyaena dubbah Meyer, 1793 Hyaena dubia Schinz, 1821 Hyaena fasciata Thunberg, 1820 Hyaena hienomelas Matschie, 1900 Hyaena hyaenomelas (Bruce In Desmarest, 1820) Hyaena indica de Blainville, 1844 Hyaena orientalis Tiedemann, 1808 Hyaena rendilis Lönnberg, 1912 Hyaena satunini Matschie, 1910 Hyaena schillingsi Matschie, 1900 Hyaena striata Zimmermann, 1777 Hyaena suilla Filippi, 1853 Hyaena sultana Pocock, 1934 Hyaena syriaca Matschie, 1900 Hyaena virgata Ogilby, 1840 Hyaena vulgaris Desmarest, 1820 Hyaena zarudnyi Satunin, 1905
Elterjedés
Az elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Csíkos hiéna témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos hiéna témájú médiaállományokat.

A csíkos hiéna (Hyaena hyaena) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a hiénafélék (Hyaenidae) családjához tartozó faj.

Korábban a Hyaena nem egyetlen fajának tartották, de manapság ezt a nemet megosztja a dél-afrikai barna hiénával, amelyet eddig a legtöbb kutató külön nembe, a Parahyaena-ba sorolta.

A hiénafélék családjából ez az egyetlen faj, amelyik Afrikán kívül is előfordul.

Elterjedése

A csíkos hiéna elterjedési területébe Afrikában beletartozik Észak-Afrika, a Szaharától északra eső területek, a Nílus völgye, a Száhel-övezet és Kenya északi része. Ázsiában a Közel-Kelet, Elő-Ázsia, az Arab-félsziget, India és Dél-Oroszország füves, bozótos területein és sziklás hegyvidékein él.

Alfajai

• Hyaena hyaena syriaca – Közel-Kelet
• Hyaena hyaena sultana – Arab-félsziget
• Hyaena hyaena dubbah – Líbia, Egyiptom, Szudán és Kenya
• Hyaena hyaena barbara – Marokkó, Algéria és Tunézia
• Hyaena hyaena hyaena – India

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 90-120 centiméter, esetenként akár 150 centiméter is. Farokhossza körülbelül 30 centiméter, marmagassága 65-80 centiméter és testtömege 30-40 kilogramm. Testén sárgás-homokszínű alapon fekete csíkok vannak; ez tökéletes álcázást nyújt a szavanna magas füvében és a bozótosban. Ha összecsapásra kerül sor, nyakán, hátán és farkán gyakran felborzolja szőrzetét, hogy így félemlítse meg ellenfelét. Nyaka erős; a hiéna képes egy-egy dögöt akár nagyobb távolságra is elcipelni. Hallása, szaglása és látása kifinomult; ezek segítik magányos éjszakai táplálékkeresése során.

Életmódja

A faj életmódja alapjában véve különbözik a jobban ismert foltos hiéna (Crocuta crocuta) életmódjától. E hiénafaj magányosan vagy kis családközösségekben él. Egy kis nyüszítéstől eltekintve nem tud más hangot kiadni, így a jellegzetes hiénakacajt sem hallatja. Kifejezetten revírtartó állat. Territóriumainak mérete nagyban függ az élelemellátástól. A táplálékban szegény helyeken, mint a Szahara vagy az Arab-sivatag, sokszor óriási területen belül mindössze egyetlen csíkos hiéna él. Mivel alapvetően éjszakai állat, életmódjának sok sajátossága ma sem ismert.

Mivel egyedül képtelen nagyobb állatokat elejteni, tápláléka főként dögökből áll, de szerepelnek rajta kis emlősök, hüllők, madarak és tojások is. Az emberi települések környékén előszeretettel fog el háziállatokat, elsősorban fiatal kecskéket és birkákat, illetve baromfiakat. Fogságban 25 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2 éves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 90-104 napig tart, ennek végén többnyire 2-4 kölyök jön a világra. A kölyköket több nőstény is szoptathatja.

Egyéb

Az ókori Egyiptomban ismert állat volt. Ábrázolásai sok hieroglifán és falfestményen láthatók. Arra is vannak bizonyítékok, hogy az egyiptomiak fiatalon befogták és a vadászataik során hasznosítható segítőtársat neveltek belőle. Olykor táplálkozási célokra is tartották. Később a kutyák általános elterjedésével a csíkos hiéna háziállatként való tartása megszűnt.

Természetvédelmi helyzete

Élőhelye nagy részén pusztítják, mivel úgy tartják, hogy károkat okozhat a lábasjószágban. Elsősorban mérgezett csalétkek kihelyezésével irtják, de helyenként vadásszák is. Marokkóban a hagyományos gyógyászatban használják fel bizonyos testrészeit (pl. az agyát), szőrméjét pedig eladják. Negatívan befolyásolja a hiénák elterjedését az is, hogy a nagyragadozók fogyóban vannak, aminek következtében a dögevőknek jutó tetemek száma is csökken. Élőhelyén több természetvédelmi területen is előfordul, azokon kívül azonban számos helyen üldözésnek van kitéve. A Természetvédelmi Világszövetség ezért mérsékelten veszélyeztetettnek tekinti a fajt. Állatkertekben érdekes módon gyakrabban tartják, mint rokonait. Magyarországon egyedül a Budapesti Állatkertben látható két nőstény egyede.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Külső hivatkozások

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)