Csíkos hiéna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csíkos hiéna
Striped Hyena.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Hiénafélék (Hyenidae)
Alcsalád: Hiénaformák (Hyaeninae)
Nem: Hyaena
Brisson, 1762
Faj: H. hyaena
Tudományos név
Hyaena hyaena
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csíkos hiéna témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos hiéna témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos hiéna témájú kategóriát.

A csíkos hiéna (Hyaena hyaena) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a hiénafélék (Hyaenidae) családjába tartozó faj.

Korábban a Hyaena emlősnem egyetlen fajának tartották, de manapság ezt a nemet megosztja a dél-afrikai barna hiénával, amelyet eddig a legtöbb kutató külön nembe, a Parahyaena-ba sorolta.

A hiénafélék családjából ez az egyetlen faj, amelyik Afrikán kívül is előfordul.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csíkos hiéna elterjedési területébe Afrikában beletartozik Észak-Afrika, a Szaharától északra eső területek, a Nílus völgye, a Száhil öv és Kenya északi része. Ázsiában a Közel-Kelet, Elő-Ázsia, az Arab-félsziget, India és Dél-Oroszország füves, bozótos területein és sziklás hegyvidékein él.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csíkos hiéna

Az állat fej-törzs-hossza 100-115 centiméter, farokhossza 30-40 centiméter, marmagassága 66-75 centiméter, a nőstények testtömege 26-34 kilogramm, a hímeké 26-41 kilogramm.[1] Testén sárgás-homokszínű alapon fekete csíkok vannak; ez tökéletes álcázást nyújt a szavanna magas füvében és a bozótosban. Ha összecsapásra kerül sor, nyakán, hátán és farkán gyakran felborzolja szőrzetét, hogy így félemlítse meg ellenfelét. Nyaka erős; a hiéna képes egy-egy dögöt akár nagyobb távolságra is elcipelni. Hallása, szaglása és látása kifinomult; ezek segítik magányos éjszakai táplálékkeresése során.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj életmódja alapjában véve különbözik a jobban ismert foltos hiéna (Crocuta crocuta) életmódjától. E hiénafaj magányosan vagy kis családközösségekben él. Egy kis nyüszítéstől eltekintve nem tud más hangot kiadni, így a jellegzetes hiénakacajt sem hallatja. Kifejezetten revírtartó állat. Territóriumainak mérete nagyban függ az élelemellátástól. A táplálékban szegény helyeken, mint a Szahara vagy az Arab-sivatag, sokszor óriási területen belül mindössze egyetlen csíkos hiéna él. Mivel alapvetően éjszakai állat, életmódjának sok sajátossága ma sem ismert.

kitömött példány

Mivel egyedül képtelen nagyobb állatokat elejteni, tápláléka főként dögökből áll, de szerepelnek rajta kis emlősök, hüllők, madarak és tojások is. Az emberi települések környékén előszeretettel fog el háziállatokat, elsősorban fiatal kecskéket és birkákat, illetve baromfiakat. Fogságban 25 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 2 éves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 90-104 napig tart, ennek végén többnyire 2-4 kölyök jön a világra. A kölyköket több nőstény is szoptathatja.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókori Egyiptomban ismert állat volt. Ábrázolásai sok hieroglifán és falfestményen láthatók. Arra is vannak bizonyítékok, hogy az egyiptomiak fiatalon befogták és a vadászataik során hasznosítható segítőtársat neveltek belőle. Olykor táplálkozási célokra is tartották. Később a kutyák általános elterjedésével a csíkos hiéna háziállatként való tartása megszűnt.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élőhelye nagy részén pusztítják, mivel úgy tartják, hogy károkat okozhat a lábasjószágban. Elsősorban mérgezett csalétkek kihelyezésével irtják, de helyenként vadásszák is. Marokkóban a hagyományos gyógyászatban használják fel bizonyos testrészeit (pl. az agyát), szőrméjét pedig eladják. Negatívan befolyásolja a hiénák elterjedését az is, hogy a nagyragadozók fogyóban vannak, aminek következtében a dögevőknek jutó tetemek száma is csökken. Élőhelyén több természetvédelmi területen is előfordul, azokon kívül azonban számos helyen üldözésnek van kitéve. A Természetvédelmi Világszövetség ezért mérsékelten veszélyeztetettnek tekinti a fajt. Állatkertekben érdekes módon gyakrabban tartják, mint rokonait. Magyarországon egyedül a Budapesti Állatkertben látható két nőstény egyede.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]