Sivatagi éghajlat
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Éghajlat
E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 200 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet egész évben magas. Az évi hőingás kicsi, de a napi nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt a nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.
[szerkesztés] Felszíne
Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein lehet találni sűrűbb növénytakarót.
[szerkesztés] Néhány túlélési "stratégia"
[szerkesztés] Növények
- Egyes növények mag állapotban vészelik át a szárazságot. Amikor az eső esik 3-4 hét alatt új növényekké nőnek.
- Néhány növény levelét tövisekre cserélte, hogy csökkentse a párolgást.
- Levelükben, szárukban esetleg a gyökerükben is vizet raktároznak. (Pozsgás)
[szerkesztés] Állatok
[szerkesztés] teve
- A hátán vastag bunda található, amely véd a napsugárzástól.
- Térdén és bokáján vastag szaruréteg ami meg védi a forró homoktól pihenéskor.
- Sűrű szempillája és elzárható orrlyuka jól jön, ha homokvihar támad.
[szerkesztés] Sivatagi ugró egér és sivatagi róka
- Homokszínű szőrzetük jól szigetel.
- Nagy méretű fülkagylóik segítik a hőleadást.
- Szőrös talpuk megakadályozza, hogy elsüllyedjenek.
 |
Ez a klimatológiai/meteorológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
