Sivatagi éghajlat
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
|
|
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Tartalomjegyzék |
Éghajlat [szerkesztés]
E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 200 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet egész évben magas. Az évi hőingás kicsi, de a napi nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt a nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.
Felszíne [szerkesztés]
Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein lehet találni sűrűbb növénytakarót.
Néhány túlélési "stratégia" [szerkesztés]
Növények [szerkesztés]
- Egyes növények mag állapotban vészelik át a szárazságot. Amikor az eső esik 3-4 hét alatt új növényekké nőnek.
- Néhány növény levelét tövisekre cserélte, hogy csökkentse a párolgást.
- Levelükben, szárukban esetleg a gyökerükben is vizet raktároznak. (Pozsgás)
Állatok [szerkesztés]
teve [szerkesztés]
- A hátán vastag bunda található, amely véd a napsugárzástól.
- Térdén és bokáján vastag szaruréteg ami meg védi a forró homoktól pihenéskor.
- Sűrű szempillája és elzárható orrlyuka jól jön, ha homokvihar támad.
Sivatagi ugró egér és sivatagi róka [szerkesztés]
- Homokszínű szőrzetük jól szigetel.
- Nagy méretű fülkagylóik segítik a hőleadást.
- Szőrös talpuk megakadályozza, hogy elsüllyedjenek.

