Sivatagi éghajlat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 200 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet egész évben magas. Az évi hőingás kicsi, de a napi nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt a nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.

Felszíne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein lehet találni sűrűbb növénytakarót.

Néhány túlélési "stratégia"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyes növények mag állapotban vészelik át a szárazságot. Amikor az eső esik 3-4 hét alatt új növényekké nőnek.
  • Néhány növény levelét tövisekre cserélte, hogy csökkentse a párolgást.
  • Levelükben, szárukban esetleg a gyökerükben is vizet raktároznak. (Pozsgás)

Állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

teve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hátán vastag bunda található, amely véd a napsugárzástól.
  • Térdén és bokáján vastag szaruréteg ami meg védi a forró homoktól pihenéskor.
  • Sűrű szempillája és elzárható orrlyuka jól jön, ha homokvihar támad.

Sivatagi ugró egér és sivatagi róka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Homokszínű szőrzetük jól szigetel.
  • Nagy méretű fülkagylóik segítik a hőleadást.
  • Szőrös talpuk megakadályozza, hogy elsüllyedjenek.