Kinshasa
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kinshasa | |||
 |
|||
| Kinshasa látképe | |||
|
|||
| Becenév: Kin la Belle (francia) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kongói Demokratikus Köztársaság |
||
| Tartomány | Fővárosi kerület | ||
| Alapítás éve | 1881 | ||
| Polgármester | André Kimbuta Yango | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7 017 000 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 704 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 240 m | ||
| Terület | 9965 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Kinshasa
|
|||
| Kinshasa weboldala | |||
.JPG&filetimestamp=20070817083905)
Kinshasa a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa is. A Kongó folyó bal partján terül el, vele szemben északra fekszik a Kongói Köztársaság fővárosa, Brazzaville. A várost 24 önkormányzat (franciául: communes) alkotja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A város alapítása Henry Morton Stanley felfedező és gyarmatosító Afrikautazó nevéhez kötődik. Ő építtetett itt 1881-ben telepet, hogy a teherhordó karavánokkal ide, Kitambo falucska mellé érkező árut itt hajóra rakva fuvarozzák tovább, a Kongó-medence belseje felé.
A várost II. Lipót belga királyról nevezték el Leopoldville-nek. Mai nevét 1966 óta viseli.
Az alapítása utáni években gyors fejlődésnek indult a település. 1898-ban elkészült a Matadi tengeri kikötőjébe vezető vasútvonal is. 1926-ban Belga Kongó gyarmati közigazgatási székhelyét Bomából Leopoldville-be helyezték át.
1945-ben, a II. világháború után a szépen fejlődő iparosodó városban nagyszabású építkezések kezdődtek. A lakosság száma 1945 és 1960 között megnégyszereződött. 1960-ban vívta ki Zaire a függetlenségét, melyet hosszan tartó polgárháború követett.
Kinshasa, a főváros lakossága a zűrzavaros években a vidéki létbizonytalanság elől menekülő, munkát, megélhetést remélő tömegek letelepedésével rohamos növekedésnek indult, 1971-ben már elérte az 1,6 milliót, és ez a lakosságszám az 1980-as évek közepére már csaknem 3 millióra növekedett.
Kinshasa az ország legfontosabb közlekedési csomópontja lett, mely meghatározta gazdasági fejlődését is. Itt van ugyanis a Matadiból kiinduló, és a délkeleti országrészek felé továbbépülő vasútvonal végpontja. Innen indul ki a Kongó középső szakaszára és mellékfolyóira kiterjedő szerteágazó víziútrendszer is.
Folyami kikötője a Kongó folyó mentén a legnagyobb, évi áruforgalma az 1980-as évek közepén már meghaladta az 1,5 millió tonnát.
A várost a folyó túlsó partján fekvő Brazzaville-lel, a Kongói Köztársaság fővárosával kompjáratok, és a víziúton megközelíthetetlen országrészekkel autóutak kötik össze.
A N'djili repülőtér a várostól 20 km-re található, fontos belföldi és nemzetközi légiközlekedési csomópont.
[szerkesztés] Közigazgatás
A város 24 önkormányzatra van felosztva. A város kereskedelmi és adminisztrációs központja La Gombe önkormányzata.
| Önkormányzat | Terület (km²) |
Népesség (2004) |
Népsűrűség (fő/km²) |
| Bandalungwa | 6,82 | 202 341 | 29 669 |
| Barumbu | 4,72 | 150 319 | 31 847 |
| Bumbu | 5,3 | 329 234 | 62 120 |
| La Gombe | 29,33 | 32 373 | 1 104 |
| Kalamu | 6,64 | 315 342 | 47 491 |
| Kasa-Vubu | 5,05 | 157 320 | 31 152 |
| Kimbanseke | 237,78 | 946 372 | 3 980 |
| Kinshasa | 2,87 | 164 857 | 57 441 |
| Kintambo | 2,72 | 106 772 | 39 254 |
| Kisenso | 16,6 | 386 151 | 23 262 |
| Lemba | 23,70 | 349 838 | 14 761 |
| Limete | 67,6 | 375 726 | 5 558 |
| Lingwala | 2,88 | 94 635 | 32 859 |
| Makala | 5,6 | 253 844 | 45 329 |
| Maluku | 7 948,8 | 179 648 | 23 |
| Masina | 69,93 | 485 167 | 6 938 |
| Matete | 4,88 | 268 781 | 55 078 |
| Mont Ngafula | 358,92 | 261 004 | 727 |
| Ndjili | 11,4 | 442 138 | 38 784 |
| Ngaba | 4,0 | 180 650 | 45 163 |
| Ngaliema | 224,3 | 683 135 | 3 046 |
| Ngiri-Ngiri | 3,4 | 174 843 | 51 424 |
| Nsele | 898,79 | 140 929 | 157 |
| Selembao | 23,18 | 335 581 | 14 477 |
| Ville-Province de Kinshasa |
9 965,21 | 7 017 000 | 704 |
[szerkesztés] Földrajz
Zaire fővárosa a Kongó-medence keleti peremén fekszik. A Kongó folyó itt 4-5 km széles folyammá, (folyam tóvá) öblösödik, és 32 hatalmas zuhatagon át folytatja útját az Atlanti-óceán felé.
A város a Malebo-tó déli partján, 300 méteres tengerszint feletti magasságban épült. Itt van a Kongó hajózható szakaszának végpontja.
Az éghajlatot állandó meleg, párás, egyenletesen csapadékos trópusi klíma jellemzi.
A középhőmérséklet 25 °C körül mozog, az évi átlagos csapadék 1400 mm.
[szerkesztés] Oktatás
A városban három nagy egyetem és egy művészeti iskola működik, melyek a következők:
- Kinshasai Egyetem. A városközponttól délre fekvő Amba-hegyen épült fel a nemzeti egyetem, mely 1954-ben nyitotta meg kapuit.
- Kongói Protestáns Egyetem
- Nemzeti Pedagógiai Egyetem
- Alhadeff Iskola
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Média
A városban működik az ország televízió- és rádióállomásainak többsége. A média legnagyobb része a francia és a lingala nyelvet használja, kisebb része pedig a többi helyi nyelvet.
[szerkesztés] Közlekedés
A városban található a Kongó folyó egyik legnagyobb kikötője, a Le Beach Ngobila, mely körülbelül 7 km hosszan terül el a parton és sok rakpartot és mólót ölel fel, melyeken több száz bárkát és hajót kötöztek össze. A városból kompjáratok indulnak a folyó túlpartján 4 km-re fekvő kongói fővárosba, Brazzaville-ba. Közúti és vasúti összeköttetése van a 150 km-re, az Atlanti-óceán partján lévő Matadival. A városnak két repülőtere van, melyek közül a nagyobb a N'Djili nemzetközi repülőtér, melyről külföldre indulnak járatok (a másik, kisebb repülőtér a Ndolo repülőtér).
[szerkesztés] Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Kinshasa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
- Probáld Ferenc (1986)
|
|||||||||||
