Nouakchott
| Nouakchott (نواكشوط) | |
 |
|
| Nouakchott a levegőből | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Mauritánia |
| Polgármester | Didi Ould Bounaama |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 881 000 fő (1999) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1000 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Nouakchott
Pozíció Mauritánia térképén
|
|
Nouakchott (Nuwakshut/Nuáksut, arabul نواكشوط vagy انواكشوط) Mauritánia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Lakossága 881 000 fő. A várost eredetileg 200 000 főnek tervezték, azonban most ennél háromszor többen lakják, főleg fémlemezekből készült viskókban. A városnak kikötője és nemzetközi repülőtere is van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Atlanti-óceán partvidékén, agyagos, itt-ott homokdombokkal tarkított síkságon fekszik, Dakartól 400 km-re északra.
[szerkesztés] Földrajza
A forró éghajlatú Nouakchott hőmérsékletét a tőle 7 kilométerre levő óceán nemigen mérsékli, évi középhőmérséklete 26 °C. Az átlagos évi 150 milliméter csapadék nagyon kevés és bizonytalan.
A hőség július és október hónapokban a legnagyobb, és az eső is ekkor érkezik záporok formájában, de előfordul, hogy évekig nincs eső.
A téli hónapokban a középhőmérséklet 20-24 °C, és a nappalok és az éjszakák között néha 20-30 °C-os eltérések is vannak.
A várost a Szahara felől jövő homokviharok is gyakran sújtják. Erre utal a nevében szereplő mór nyelvű Nuáskút (Szeles hely) elnevezés is.
[szerkesztés] Történelem
Nouakchott francia alapítású. 1905-ben a Mauritánia belsejébe tartó gyarmatosítók létesítettek itt megerősített helyőrséget.
1958-ig egy kis halászfalu volt, majd 1959-ben a független Mauritánia fővárosa lett. A függetlenné válás után a főváros gyors fejlődésnek indult. 1983-ban már 155 ezren éltek a fővárosban, mely ezzel elérte növekedésének határát, mivel további fejlődésének, növekedésének gátja a vízhiány. A város lakosságának négyötöde az arab berber keveredésből származó arab nyelvű mór. Rajtuk kívül szudáni népcsoportok; bambarák, szoninkék, tulbék és franciák élnek itt.
A főváros az ország lakosságának csaknem egytizedét tömöríti magába. Jellegére nézve hivatalnokváros.
[szerkesztés] Gazdasága
Fejlődő kikötőforgalma van. A partok előtt elhaladó Kanári-hidegáram kedvez az itteni halászatnak. A főváros néhány üzeme a helyben fogott halzsákmányt dolgozza fel.
Az ország legjelentősebb ásványkincse a vasérc.
A vasérckivitelt szolgáló egyetlen vasútvonala azonban nem érinti a fővárost, amely így a meglehetősen rossz állapotú közutakon tud kapcsolatot tartani a belső területekkel.
Repülőtere nemzetközi járatok fogadására is alkalmas.
Az épületek zöme földszintes, a föléjük magasodó néhány mecset tovább őrzi a város egykori erődítés jellegét.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Mecset
- Parlament
- Halpiac és halászkikötő
- Stadion
[szerkesztés] Források
- Világ fővárosai (1968)
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Testvértelepülések
|
|||||||||||
