Oklahoma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oklahoma
Oklahoma zászlaja
Oklahoma zászlaja
Oklahoma címere
Oklahoma címere
Közkedvelt elnevezés: Sooner State
Mottó: Labor omnia vincit (latin) – A munka mindent legyőz
Map of USA highlighting Oklahoma.png
Közigazgatás
Fővárosa Oklahoma City
Legnagyobb város Oklahoma City
Kormányzó Mary Fallin (R)
Hivatalos nyelv nincs
Postai rövidítés OK
ISO 3166-2 US-OK
Felvétel az Unióba
sorrendben 46.
dátuma 1907. november 16.
Rangsor
terület szerint 20.
népesség szerint 27.
népsűrűség szerint 35.
Népesség
Népesség 3 751 351 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 19,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 181 196 km²
ebből víz 1,8 %
Időzóna CST: UTC-6/-5
Mountain: UTC-7/-6 [2]
Szélesség é. 33°35' – é. 37°
Hosszúság ny. 94°29' – ny. 103°
Kiterjedés
kelet-nyugati 355 km
észak-déli 645 km
Domborzat
legmagasabb pont Black Mesa Mountain 1516 m
átlagmagasság 395 m
legalacsonyabb pont Little River 88 m
Oklahoma weboldala

Oklahoma (ejtsd: oʊkləˈhoʊmə)[3] az Egyesült Államok egyik szövetségi állama. Földrajzilag az ország középpontjától kissé délebbre fekszik. Úgy is hivatkoznak rá mint közép-nyugati államra (angolul Midwest). A 2007. évi felmérések szerint lakóinak száma 3 617 316 fő volt,[4] területe pedig 177,847 km².[5] Oklahoma a 28. legnépesebb állam, s területi nagyságát tekintve a 20. Neve a csaktó indián okla (vörös) és humma (emberek) szavak összetételéből származik, vagyis oklahoma jelentése csaktó nyelven vörös emberek.[6] Az államot 1907. november 16-án az Indian Territory-ból hozták létre. Oklahoma negyvenhatodikként csatlakozott az Unióhoz. Fővárosa és egyben a legnagyobb városa Oklahoma City.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határ megnyitása fehér telepesek előtt

Bizonyíték van arra, hogy az őslakosság már a legutóbbi jégkorszak idején keresztül ment a mai Oklahoma területén,[7] de állandó településeket csak időszámítás előtt 850-1450 között hoztak létre. Mesterséges dombokat tártak fel közel Arkansas határához.[8][9] 1541-ben a spanyol Francisco Vásquez de Coronado utazott keresztül ezen a területen,[10] de az 1700-as években a francia felfedezők nyomán a franciák tartottak igényt ezekre a területekre.[11] és francia terület maradt egészen 1803-ig, amikor a francia territóriumot a Louisiana Purchase dokumentum alapján az Egyesült Államok megvásárolta Franciaországtól.[10]

Cowboyok vezetik át a csordát az államon a 19. század végén.

Az őslakosság ezreit, közöttük az "Öt Civilizált Törzseket" Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, és Tennessee államokból kitelepítették Oklahomába az 1830-as években[12] Ezen a területen ekkoriban az osage és a quapaw indián törzsek éltek. 1830-ban az Indián-kitelepítési Határozat ezt a területet jelölte ki indián territóriumnak (Indian Territory). 1834-ben az Egyesült Államok újabb szabályokat állított fel az Indián Kapcsolattartási Törvényben (Indian Intercourse Act)[10] Tizenöt törzsnek jelöltek ki földet ezen a vidéken 1830-ban[13] de 1890-re, több mint 30 törzs számára osztottak ki szövetségi földeket.[14]

Az 1866 és 1899 közötti időszakban[10] a texasi marhafarmok igyekeztek kielégíteni a keleti városok élelmiszerigényét és a vasútvonalak Kansas államban biztosították az időbeni szállítást. Útvonalakat hoztak létre a marhacsordák és a marhafarmok számára vagy maguk szállították termékeiket vagy illegálisan letelepedtek az Indián Territórium területén.[10] 1881-ben négy vagy öt marhacsorda út vezetett keresztül a nyugati frontier területeken.[15] A fehér telepesek számának növekedése az Indián Territóriumon belül az Egyesült Államokat egy új törvény, a Dawes Act meghozatalára buzdította (1887-ben), amely szerint a különböző törzsek tulajdonában lévő földekből családok földet kaphattak. Ez az indiánokat magánfarmok létrehozására ösztökélte, de emellett a központi kormánynak is biztosított földet. Ennek következtében az indián tulajdonban lévő földek felét fehér telepesek számára is elérhetővé tették, ezenkívül a vasútépítő társaságok is vásároltak fel földet. [16]

1889. április 12-én a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak.[17] Azokat, akik megszegték a törvényeket és korábban átlépték a határt, hogy több földet tudjanak foglalni elnevezték "sooner"-oknak, és így kapta az állam a "Sooner State" becenevet.[18] Hamarosan megszervezték a kormányzatot, s több földet vettek el az indiánoktól. Megkezdődtek a kutatások a természeti kincsek után, s csakhamar rábukkantak az olajra, a külszíni fejtésű kőszénbányákra. A 20. század kezdetén erőfeszítéseket tettek, hogy az indián önkormányzatot megszüntessék, s létrehozzák a Sequoyah államot. Ez a kísérlet ugyan kudarcot vallott, de két évvel később, 1907. november 16-án megszületett Oklahoma, s negyvenhatodikként csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.[19]

A kőolaj felfedezésével az új állam lakossága gyorsan szaporodott, s az állam gazdagsága folyvást nőtt. Tulsa úgy vált ismertté, mint a világ olaj fővárosa. Megkezdődtek a beruházások az olajiparba.[20]

1927-ben, egy oklahomai üzletember, Cyrus Avery kampányt indított a 66-os útvonal (U.S. Route 66) létrehozására. Az Amarillo (Texas) és Tulsa (Oklahoma) között már meglévő útvonalat használta fel terveihez.[21]

A 20. század elején a Jim Crow-törvény és a Ku-Klux-Klan jelenléte ellenére Tulsa városában nagyszámú afroamerikai közösség élt.[22] 1921-ben Tulsa a "Race Riot" színhelye volt, az egyik legköltségesebb faji összecsapás az amerikai történelemben. A zavargások 16 órája alatt 35 városi tömbházat szétromboltak, 1,8 millió dolláros ingatlankár keletkezett, kb. 300 ember halt meg.[23] Az 1920-as években a Ku Klux Klan befolyása elhanyagolható volt az államban.[24]

A porvihar farmerek ezreit tette tönkre a 1930-as években.

Az 1930-as években a szárazság, a nagy sebességű szélviharok éreztették hatásukat a mezőgazdaságban. Az ún. Dust Bowl porviharok több államot érintettek. Kansas, Texas, Új-Mexikó államokban és Oklahoma állam északnyugati részén hosszú ideig nem esett eső, s a hőmérséklet szokatlanul magas volt. A farmerek ezrei mentek tönkre, s kénytelenek voltak nyugatra vándorolni.[25] 1950-ig az állam lakosainak száma 6,9%-kal csökkent. Az állam komoly erőfeszítéseket tett a talaj javítására, duzzasztógátak, víztárolók megépítésére. Az 1960-as években több mint 200 mesterséges tavat létesítettek.[26][27]

Oklahoma City bomba robbantás után.

1995. április 15-én Oklahoma City terrortámadás színhelye volt. Timothy McVeigh és Terry Nichols az Alfred P. Murrah Federal Building közelében bombát robbantottak, amely 168 embert megölt közöttük 19 gyermeket. Timothy McVeigh-t halálra itélték, s az itéletet végrehajtották, Terry Nicholast 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre itélték.[28]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam üdvözlő táblája

Oklahoma a 20. legnagyobb állam, területe 181 035 km² szárazfölfd és3 188 km² víz.[29] A hat állam egyike, amely a Frontier Strip-en helyezkedik el, és egy része a Great Plains, amely a 48 szélességi fok földrajzi közepéhez fekszik közel. Határai keleten Arkansas és Missouri, északon Kansas, északnyugaton Colorado, távolabb nyugaton Új-Mexikó, és délen valamint közel-nyugaton Texas.

Topográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklahoma a Great Plains és az Ozark Plateau között fekszik a Mexikói-öbölbe ömlő folyók forrásainál,[30] s a magas alföldek a nyugati határtól a keleti és délkeleti (mocsaras) területek felé.[31][32] A legmagasabb pontja a Black Mesa csúcsa 1,516 m-rel a tengerszint felett, amely az északnyugati sarokban az Oklahoma Panhandle-ben helyezkedik el. Az állam legalacsonyabb pontja a Little River közelében távol, a délkeleti határoknál fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 88  m.[33]

Wichita Kanyon

Az állam többnyire hegyláncokból áll. Négy fő hegyvonulata van: a Ouachita Mountains, a Arbuckle Mountains, a Wichita Mountains és az Ozark Mountains.[31]

Az Egyesült Államok belső magasföld régiója, melybe beletartoznak az Ozark és az Ouachita hegységek, az egyetlen hegyláncolat a Sziklás-hegység és az Appalache-hegység térsége között.[34] Flint Hills egy része átnyúlik észak-közép Oklahomába, és az állam délkeleti sarkába. A Cavanal Hill hivatalosan is a világ legmagasabb dombja 609 m.[35]

Több mint 500 folyó és ér alkotja Oklahoma vízi útját, melyeken több mint 200, duzzasztó gátakkal elzárt tavakat hoztak létre. Itt van az ország legtöbb mesterséges vízgyűjtő medencéje.[35]

Ouachita-hegység, Délkelet-Oklahoma.

Az állam földrajzi jellegzetességei meglehetősen sokfélék, legalább 10 földrajzi területet különböztethetünk meg.[27] Külön tárgyalják az állam nyugati felét, melynek három ökológiai területe van, míg a keleti rész nyolc ökológiai területet foglal magába.[27]

Az állam nagy része gyakorlatilag két vízgyűjtő medence rendszerhez tartozik, a Red River (forrása a Mississippi-folyó) és az Arkansas River (forrása az Arkansas-folyó), ezenkívül még a Lee és Little folyók alkotnak jelentős vízgyűjtő területet.[36] Az állam északnyugati sarka félsivatagi változatos felszínű magas alföld, melynek növényzete füves, vagy bozótos és csak nagyon kevés erdeje van. A fennsíkokat kisebb hegyláncok szakítják meg, mint például az Antelope Hills és a Wichita Mountains Oklahoma délnyugati részén, és átmenetet képeznek a préri és a fákkal borított területek között az állam középső részén. Az Ozark és az Ouachita Mountains keleti-nyugati irányú vonulatának magassága kelet felé növekszik.[36]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villámlás Oklahoma felett

Oklahoma éghajlata szárazföldi, s esetenként időjárása szélsőséges.[37] Az állam nagy része az ún. Tornádó átjáró (Tornado Alley) útvonalába esik, ahol a hideg és a meleg légtömegek összecsapása gyakori, s ezáltal szélsőséges viharok keletkeznek, mely gyakran tornádó keletkezésével párosul.[33] Átlagosan 54 tornádóval lehet számolni évente.[38] Az állam földrajzi fekvése következtében az éghajlat rövid távolságokon belül eltérő lehet.[33] Oklahoma keleti részén a délről érkező szelek párás szubtropikus levegőt hoznak magukkal a Mexikói-öböl felől.[37] A csapadék mennyisége és a hőmérséklet keletről nyugatra csökken. Míg az állam déli részein az átlagos évi hőmérséklet 17 °C, s a csapadék mennyisége 1422,4 mm, addig a "panhangle" átlagos évi hőmérséklete 14 °C, s a csapadék mennyisége 431,8 mm.[33] Az egész állam területén előfordulhat 38 °C magas hőmérséklet, vagy −18 °C [37] Míg a déli területeken a mérhető hóesés mennyisége 10,2 cm, addig Colorado határán előfordulhat 50,8 cm havazás.[33]

Oklahoma legnagyobb városainak hőmérséklete
City Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec
Oklahoma City 8/-3 16/4 21/9 26/14 26/14 30,5/18 33/21 33/21 28,8/16,5 23/10,5 15,5/3,5 10/-1,5
Tulsa 47,7/-3,5 11,5/-0,5 16,5/4,5 22/10 26/15 31/20 34,5/22,5 34/21,5 28,8/17,2 23,3/10,5 15,5/3,8 10/-1,0
Lawton -1/-3,3 13,3/-0,5 18,3/4,4 22,7/9,4 27,7/15 32,2/20 35,5/22,7 35/5,0 30/17,2 24,4/10,5 16,60/3,8 11,5/-1,1
Átlagos magas/alacsony hőmérséklet °C-ban[39][40]

[41]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklahoma gazdasága sokrétű. A repülőgép-, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszer feldolgozóipara, elektronikus berendezések előállítása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz és olajfinomítás, fejlett mezőgazdasága csak néhány a virágzó iparágai közül.[42] A búzatermesztés területén az ötödik, s mezőgazdasági termékei pedig a huszonhetedik helyet foglalja el nemzeti szinten.[43] Az állam természetes gáz termelése a második az országban.[44]

Hat Fortune 500 cég és egy Fortune 1000 cég főhadiszállása Oklahomában van,[45] s az üzleti világ legbarátságosabb államának szavazták meg.[46]

Oklahoma nemzeti összterméke 2000-től 2006-ig 50%-kal emelkedett, s az ötödik nemzeti szinten.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1890 258 657
1900 790 391 205,6%
1910 1 657 155 109,7%
1920 2 028 283 22,4%
1930 2 396 040 18,1%
1940 2 336 434 −2,5%
1950 2 233 351 −4,4%
1960 2 328 284 4,3%
1970 2 559 229 9,9%
1980 3 025 290 18,2%
1990 3 145 585 4%
2000 3 450 654 9,7%
2010 3 751 351 8,7%
Oklahoma népsűrűségi térképe

A 2010. évi népszámlálás szerint Oklahoma lakosainak száma 3,751,351.[47] 2005. évi adatok szerint a származást tekintve a német 4,5%, az amerikai 13,1%, az ír 11,8%, angol 9,6%, afro-amerikai 8,1% és őslakosság 11,4%, beleértve a cseroki indiánokat, 7,9% arányban oszlik meg.[48][49] A 2002. évi adatok szerint Oklahoma indián lakosságának száma 395 219 fő, s arányát tekintve a második az államok között.[49]

2006-ban a teljes lakosság 4,7%-a külföldi születésű,[50] míg nemzeti szinten 12,4% volt.[51] Az állam földrajzi középpontja a Lincoln megyei Sparks-ban található.[52]

Az egy főre eső átlagos évi kereset 32 210 dollár volt, a 37. nemzeti szinten, de a harmadik leggyorsabban növekvő.[53]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Protestans – 69%
  • Katolikus – 13%
  • Más vallások – 6%
  • nem közölt – 12%

Híres oklahomaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklahoma City
Tulsa

A 2007. évi becslések alapján Oklahoma legnagyobb városai:

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  2. [[Kenton Oklahoma|Kenton]] városa
  3. Oklahoma - Definitions from Dictionary.com. Dictionary.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 10.)
  4. "State Fact Sheets: Oklahoma". Economic Research Service. United States Department of Agriculture (2008-07-02). Retrieved on 2008-07-10.
  5. Oklahoma QuickFacts from the US Census Bureau. State & County QuickFacts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2008. július 10.)
  6. Wright, Muriel (June 1936)./ "Chronicles of Oklahoma". Oklahoma State University. Retrieved on 2007-07-31.
  7. Palino, Valerie: Early Man in North America: The Known to the Unknown. Yale-New Haven Teachers Institute. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  8. The Historic Spiro Mounds. Spiro Area Chamber of Commerce, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  9. Prehistory of Oklahoma. rootsweb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  10. ^ a b c d e Oklahoma's History. Government of Oklahoma. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  11. French and Spanish Explorations. rootsweb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  12. About North Georgia: Trail of Tears. North Georgia Travel Association. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  13. The West: Indian Territory. PBS, 2006. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  14. 1890 Indian Territory Map. RootsWeb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  15. Map of Cattle Drives in 1881. Lectricbooks. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  16. Hamilton, Robert: United States and Native American Relations. Florida Gulf Coast University. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  17. Factors Influencing Enrollment in Agricultural Education Classes of Native American Students in Oklahoma (DOC). Oklahoma State University, 1999. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  18. Rushes to Statehood. National Cowboy and Western Heritage Museum. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  19. Clem Rogers. Will Rogers Museum Association. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  20. Tulsa Area History. Tulsa County Library. (Hozzáférés: 2007. április 25.)
  21. The Father of Route 66. University of Virginia. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  22. The Tulsa Lynching of 1921: A Hidden Story. Variety Magazine. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  23. Tulsa Race Riot, A Report by the Oklahoma Commission to Study the Tulsa Race Riot of 1921, February 28, 2001 (PDF). Oklahoma Historical Society. (Hozzáférés: 2008. június 10.)
  24. O'Dell, Larry: KU KLUX KLAN. Oklahoma Historical Society. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  25. 1930s Dust Bowl. Cimarron County Chamber of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  26. History of the States: Oklahoma, The Sooner State. The History Channel, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 9.)
  27. ^ a b c Oklahoma, All Terrain Vacation. TravelOK. TravelOK.com. (Hozzáférés: 2006. július 15.)
  28. Oklahoma City Tragedy. CNN, 1996. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  29. Land and Water Area of States, 2000. Information Please, 2000. (Hozzáférés: 2006. november 22.)
  30. A Tapestry of Time and Terrain. USGS, 2006. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  31. ^ a b The Geography of Oklahoma. Netstate. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  32. Oklahoma State Map Collection. geology.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  33. ^ a b c d e Arndt, Derek: The Climate of Oklahoma. Oklahoma Climatological Survey. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  34. Managing Upland Forests of the Midsouth. USDA Forest Service. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  35. ^ a b About Oklahoma. TravelOK.com, 2007. (Hozzáférés: 2006. július 10.)
  36. ^ a b "Oklahoma in Brief" (pdf). State of Oklahoma (2003). Retrieved on 2007-08-04.
  37. ^ a b c Oklahoma's Climate: an Overview (pdf). University of Oklahoma. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  38. Tornado Climatology. NOAA National Climatic Data Center. (Hozzáférés: 2006. október 24.)
  39. Oklahoma Weather And Climate. UStravelweather.com, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 2.)
  40. Weather Averages: Lawton, Oklahoma. MSN Weather. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
  41. Novy, Chris: SPC and its Products. NOAA. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  42. "Oklahoma at a Glance" (pdf). Oklahoma Department of Commerce. Retrieved on 2007-08-01.
  43. State Fact Sheets: Oklahoma. United States Department of Agriculture. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  44. Oklahoma Rising (pdf). Chesapeake Energy, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  45. Fortune 500: 2006 States. CNN, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  46. An Overview Of Oklahoma's Target Industries. Oklahoma Department of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  47. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  48. Oklahoma - Selected Social Characteristics. United States Census Bureau, 2005. (Hozzáférés: 2007. augusztus 19.)
  49. ^ a b The American Indian and Alaska Native Population: 2000 (pdf). United States Census Bureau, 2002. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  50. [http://www.fairus.org/site/PageServer?pagename=research_researchd66d Immigration Impact: Oklahoma]. Federation for American Immigration Reform. (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  51. National Selected Social Characteristics. U.S. Census Bureau, 2005. december 15. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  52. statecenters. U.S. Census Bureau, 2000. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  53. State Personal Income 2006. United States Department of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  54. Oklahoma Census Data Center News (pdf). Oklahoma Department of Commerce, 2007. július 1. (Hozzáférés: 2007. július 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]