Ökörbéka
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Lithobates catesbeianus (Shaw, 1802) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Rana catesbeiana |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ökörbéka témájú médiaállományokat. |
Az ökörbéka vagy amerikai ökörbéka (Lithobates catesbeianus, korábban Rana catesbeiana) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó faja.
Angol elnevezése a bikabéka, amit bőgéshez hasonló hangja után kapott.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Az ökörbéka eredetileg Észak-Amerika területén volt honos, de megtelepítették néhány karib-szigeten is; onnan került később Európában, ahol ma Észak-Olaszországban fordul elő gyakran. Az ökörbéka elterjedési területét az ember növelte meg. Ennek ellenére az ökörbékát élőhelyének pusztulása veszélyezteti.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 17-21 centiméter, testtömege elérheti az 500 grammot is. Háta olajszínű vagy vörhenyesbarna, nagy, sötétbarna vagy fekete foltokkal és háta közepén egy sárga vonallal tarkázott. Hasa sárgásfehér. Más békafajokkal ellentétben az ökörbéka hímje nagyobb a nősténynél. A béka szemének pupillája vízszintesen helyezkedik el és tojásdad alakú; a mozgatható szemrészek alatt különleges mirigy található, amely védi a szemet a piszoktól és a homokszemcséktől. Izmos hátsó lába és úszóhártyái segítségével az ökörbéka a testhosszánál akár kilencszer nagyobb távolságra is képes elugrani.
Életmódja [szerkesztés]
Az ökörbéka magányos lény. Férgeket, rovarokat eszik, de fogyasztja a békákat, halakat és a kis madarakat is. Az állat akár 15 évig is élhet.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 2-4 éves korban éri el. A párzási időszak tavasszal és nyár elején van. A nőstény egy alkalommal 10 000-20 000 petét rak. A kikeléshez 4-20 nap kell. Az ebihalból 1-3 év múlva válik kifejlett béka.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A Pallas nagy lexikona
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása

