Konstanz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konstanz
Konstanz Blick vom Münsterturm.jpg
Konstanz címere
Konstanz címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Polgármester Ulrich Burchardt (CDU)
Irányítószám 78462–78467
Körzethívószám 07531, 07533
Rendszám KN
Népesség
Teljes népesség 78 539 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 1 503 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 405 m
Terület 55,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Konstanz  (Németország)
Konstanz
Konstanz
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 39′, k. h. 9° 10′Koordináták: é. sz. 47° 39′, k. h. 9° 10′
Konstanz weboldala

Konstanz egy több mint 80 000 lakosú egyetemi város. Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban elhelyezkedő város, mely otthont ad a Konstanzi Egyetemnek is. A Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján fekszik.

Elhelyezkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konstanz a Boden-tó azon részén helyezkedik el, ahonnan a Rajna, jelentősen megnőve, elhagyja a tavat. A folyótól északra helyezkedik el a város nagyobbik része, mely lakótelepeknek, ipari területeknek és a Konstanzi Egyetemnek ad helyet. A folyótól délre az óváros fekszik, mely az adminisztrációt és a kereskedelmi szektort is magába foglalja, valamint a Hochschulét (Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Komppal a tavon Meersburgba lehet jutni, Friedrichstafenbe a Katamaran szállít (csak gyalogosokat). Délen Kreuzlingennel határos.

Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási kerületek

Konstanz 15 közigazgatási kerületre van osztva (Stadtteile). Mainau szigete Litzelstetten községhez tartozik, melyet 1971 december 1-jén kapcsoltak Konstanzhoz. A Rajnától délre az óváros (Altstadt) fekszik.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kreuzlingen, a háttérben Konstanz városával

A civilizáció első nyomai a késő kőkorszakig vezethetőek vissza. Az első római telepesek i. sz. 50 környékén települtek meg itt. A település neve eredetileg Constantia volt, amit Constantius Chlorus császárról (aki 300-ban megerősítette a várost), vagy unokájáról, II. Constantiusról (aki 354-ben látogatta meg a környéket) kapott.

585 körül megjelent az első püspök, akkortól kezdve a város fontos vallási központtá vált a környéken. A késő középkorban Konstanz akkori, 6000 fős lakosságának körülbelül negyede adómentes volt vallási jogokból kifolyólag.

A középkorban virágzott a kereskedelem. Konstanz városa rendelkezett az egyetlen híddal a környéken, mely átívelte a Rajnát, így stratégiailag is fontos volt. A vászongyártás nemzetközi szinten is elismert volt, ugyancsak emelve a város jólétét. 1192-ben szabad birodalmi városi rangot szerzett, így csak a Német-római Birodalom császárának volt alárendelve.

14141418 közt itt ülésezett a Konstanzi zsinat. 1415. július 6-án Husz Jánost elítélték és máglyán megégették. A zsinat alatt az egyházszakadást is felszámolták. Az eseményekről Ulrich Richental krónikája (Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz) ad hiteles beszámolót, de a középkori Konstanz életébe is betekintést nyújt. 1993-ban emelték az Imperia nevű szobrot a zsinat emlékére.

1460-ban a Svájci Konföderáció elfoglalta Thurgaut, mely Konstantz határában volt. Ekkor Konstanz megpróbált csatlakozni Svájchoz, de szándékát nem fogadták el, erős városállamoktól tartva. Ekkor a város a Sváb Ligához csatlakozott. Az 1499-es sváb háborúban Konstanz utolsó privilégiumait is elvesztette Thurgau fölött.

Az 1520-as évektől a reformáció Konstanzban is éreztette hatását, Ambrosius Blarer vezetése alatt. Nem sokkal később a várost hivatalosan is protestánsnak nyilvánították, képeket távolítottak el a templomokból, a püspököt pedig a közeli Meersburgba helyezték át. Először a Tetrapolita, majd az Ágostai hitvallást követték. 1548-ban azonban V. Károly birodalmi átokkal sújtotta, és a városnak meg kellett adnia magát a Habsburg Birodalomnak, mely azonnal támadott. Az új Habsburg uralkodók igyekezték újra katolikussá tenni a várost. 1604-ben egy jezsuita iskolát nyitottak, az 1610-ben befejezett, az iskolához tartozó színház pedig a legrégebbi Németországban, melyben még mindig rendszeresen tartanak előadásokat. 1806-ban a Badeni Nagyhercegség részévé vált, 1821-ben pedig a konstanzi püspökség megszűnt, helyette a freiburgi főegyházmegyéhez került.

Németország egyesítésekor, 1871-ben a Német Birodalomba került. Az első világháború után Baden tartomány részévé vált.

Mivel nagyon közel van Svájchoz, a második világháborúban nem bombázták le. Éjjel minden fényt felkapcsolva hagytak, így a pilóták azt hitték, hogy Svájc fölött járnak.

A háború után először Dél-Baden majd az új Baden-Württemberg tartomány fennhatósága alá került.

Az Altstadt (óváros), amely a modern Konstanz méreteihez viszonyítva jelentős alapterületű, sok régi épületet és kanyargó utcácskát megőrzött. A Münster (Münster Unserer Lieben Frau) székesegyház uralja a tájképet. Fontosak még a templomok, és három bástya, melyek a városfalból maradtak. Az egyikük jelöli a középkori, stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bíró híd egykori helyét.

1966-ban alapították meg a Konstanzi Egyetemet. Kiváló könyvtárral rendelkezik, mely körülbelül kétmillió könyvvel rendelkezik, melyek minden nap 24 órában állnak rendelkezésre. Az egyetemnek botanikus kertje is van (Botanischer Garten der Universität Konstanz).

Konstanz híres szülöttjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gemeinden in Deutschland nach Bevölkerung am 31.12.2011 auf Grundlage des Zensus 2011 und früherer Zählungen (német nyelven). Statistisches Bundesamt. (Hozzáférés: 2013. november 9.)