Konstanz

Konstanz címere

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Baden-Württemberg

Polgármester

Horst Frank (Grüne)

Irányítószám

78462–78467

Körzethívószám

07531, 07533

Rendszám

KN

Népesség

Teljes népesség

ismeretlen +/-

Népsűrűség

1 503 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

405 m

Terület

55,65 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Konstanz

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 39′, k. h. 9° 10′

é. sz. 47° 39′, k. h. 9° 10′

Konstanz weboldala

Konstanz egy több, mint 80 000 lakosú egyetemi város. Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban elhelyezkedő város, mely otthont ad a Konstanzi Egyetemnek is. A Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján fekszik.

Elhelyezkedés [szerkesztés]

Konstanz a Boden-tó azon részén helyezkedik el, ahonnan a Rajna, jelentősen megnőve, elhagyja a tavat. A folyótól északra helyezkedik el a város nagyobbik része, mely lakótelepeknek, ipari területeknek és a Konstanzi Egyetemnek ad helyet. A folyótól délre az óváros fekszik, mely az adminisztrációt és a kereskedelmi szektort is magába foglalja, valamint a Hochschule-t (Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Komppal a tavon Meersburgba lehet jutni, Friedrichstafenbe a Katamaran szállít (csak gyalogosokat). Délre Kreuzlingennel határos.

Kreuzlingen, a háttérben Konstanz városával

Kerületek [szerkesztés]

Közigazgatási kerületek

Konstanz 15 közigazgatási kerületre van osztva (Stadtteile). Mainau szigete Litzelstetten községhez tartozik, melyet 1971 december 1-jén kapcsoltak Konstanzhoz. A Rajnától délre az óváros (Altstadt) fekszik.

Történelme [szerkesztés]

A civilizáció első nyomai a késő kőkorszakig vezethetőek vissza. I. sz. 50 környékén az első római telepesek települtek meg itt. A település neve, eredetileg Constantia, Constantius Chlorus császárról, aki 300-ban megerősítette a várost, vagy az ő unokájáról, II. Constantiusról kapta a nevét, aki 354-ben látogata meg a környéket.

585 körül megjelent az első püspök, akkortól kezdve a város fontos vallási központtá vált a környéken. A késő középkorban Konstanz akkori, 6000 fős lakosságának körülbelül negyede adómentes volt vallási jogokból kifolyólag.

A középkorban virágzott a kereskedelem. Konstanz városa rendelkezett az egyetlen híddal a környéken, mely átívelte a Rajnát, így stratégiailag is fontos volt. A vászongyártás nemzetközi szinten elismert volt, ugyancsak emelve a város jólétét. 1192-ben szabad birodalmi városi rangot szerzett, így csak a Német-római Birodalom császárának volt alárendelve.

1414–1418 közt a Konstanzi zsinat itt ülésezett. 1415 július 6-án Husz Jánost elítélték és máglyán megégették. A zsinat alatt az egyházszakadást is felszámolták. Az eseményekről Ulrich Richental krónikája (Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz ) ad hiteles beszámolót, de a középkori Konstanz életébe is betekintést nyújt. 1993-ban emelték az Imperia nevű szobrot a zsinat emlékére.

1460-ban a Svájci Konföderáció elfoglalta Thurgaut, mely Konstantz határában volt. Ekkor Konstanz megpróbált csatlakozni Svájchoz, de nem fogadták el szándékát, erős városállamoktól tartva. Ekkor a város a Sváb Ligához csatlakozott. Az 1499-es Sváb Háborúban Konstanz utolsó privilégiumait is elvesztette Thurgau fölött.

Az 1520-as évektől a reformáció Konstanzban is éreztette hatását, Ambrosius Blarer vezetése alatt. Nem sokkal később a várost hivatalosan is protestánsnak nyilvánították, képeket távolítottak el a templomokból, a püspököt pedig a közeli Meersburgba helyezték át. Először a Tetrapolita, majd az Ágostai hitvallást követték. 1548-ban azonban V. Károly birodalmi átokkal sújtotta, és a városnak meg kellett adnia magát a Habsburg Birodalomnak, mely azonnal támadott. Az új Habsburg uralkodók igyekezték újra katolikussá tenni a várost. 1604-ben egy jezsuita iskolát nyitottak, az 1610-ben befejezett, az iskolához tartozó színház pedig a legrégebbi Németországban, melyben még mindig rendszeresen tartanak előadásokat. 1806-ban a Badeni Nagyhercegség részévé vált, 1821-ben pedig a konstanzi püspökség megszűnt, helyette a freiburgi főegyházmegyéhez került.

Németország egyesítésekor, 1871-ben a Német Birodalomba került. Az első világháború után Baden tartomány részévé vált.

Mivel nagyon közel van Svájchoz, a második világháborúban nem bombázták le. Éjjel minden fényt felkapcsolva hagytak, így a pilóták azt hitték, hogy Svájc fölött járnak.

A háború után először Dél-Baden majd az új Baden-Württemberg tartomány fennhatósága alá került.

Az Altstadt (óváros), amely a modern Konstanz méreteihez viszonyítva jelentős alapterületű, sok régi épületet és kanyargó utcácskát megőrzött. A Münster (Münster Unserer Lieben Frau) katedrális uralja a tájképet. Fontosak még a templomok, és három bástya, melyek a városfalból maradtak. Az egyikük jelöli a középkori, stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bíró híd egykori helyét.

1966-ban megalapították a Konstanzi Egyetemet. Kiváló könyvtárral rendelkezik, mely körülbelül kétmillió könyvvel rendelkezik, melyek minden nap 24 órában állnak rendelkezésre. Botanikus kertje is van az egyetemnek (Botanischer Garten der Universität Konstanz)

Konstanz híres szülöttjei [szerkesztés]

Konstanz ''Ferdinand von Zeppelin'', a zeppelin léghajók gyártójának szülővárosa.
Barabás Miklósné született Bois de Chesne Zsuzsanna. (Barabás Miklós magyar festőművész 1841-ben vette feleségül a konstanzi születésű svájci-francia lányt, akivel Erdélyben kötött ismeretséget.)