Konstanz

	Konstanz
; Konstanz címere	; Konstanz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Boden-tói járás
Polgármester	Ulrich Burchardt (CDU)
Irányítószám	78462–78467
Körzethívószám	7533; 7531;
Rendszám	KN
Testvérvárosok	Lista Fontainebleau (1960. május 28. – ); Richmond upon Thames kerület (1983–); Lodi; Tábor; Szucsou;
	Népesség
Teljes népesség	85 859 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1 503 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	405 m
Terület	55,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 39′ 48″, k. h. 9° 10′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 48″, k. h. 9° 10′ 31″
	Konstanz Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Boden-tói járás térképén
	Konstanz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Konstanz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Konstanz egy több mint 84 000 lakosú, Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban fekvő egyetemi város, a Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján.

Fekvése[szerkesztés]

Konstanz a Boden-tó azon részén helyezkedik el, ahonnan a Rajna, jelentősen megnőve, elhagyja a tavat. A folyótól északra helyezkedik el a város nagyobbik része, mely lakótelepeknek, ipari területeknek és a Konstanzi Egyetemnek ad helyet. A folyótól délre az óváros fekszik, az adminisztrációt és a kereskedelmi szektort is magába foglalva, valamint a Hochschulét (Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Komppal a tavon Meersburgba lehet jutni, Friedrichshafenbe a Katamaran szállít (csak gyalogosokat). Délen Kreuzlingennel határos.

Éghajlata[szerkesztés]

Konstanz (2015-2020) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,3	5,8	11,8	16,7	20,1	25,5	27,5	26,7	21,3	15,4	9,1	5,4	15,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−0,1	0,0	2,7	6,0	10,0	14,7	16,5	16,0	11,9	8,0	4,2	1,2	7,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	57	38	38	61	99	85	74	89	44	52	47	30	715
Havi napsütéses órák száma	54	83	157	207	208	252	280	246	189	121	60	53	1910
Forrás: DWD^[2]; MeteoSchweiz

Kerületek[szerkesztés]

Konstanz 15 közigazgatási kerületre van osztva (Stadtteile). Mainau szigete Litzelstetten községhez tartozik, s 1971. december 1-jén kapcsolták Konstanzhoz. A Rajnától délre az Óváros (Altstadt) fekszik.

Történelme[szerkesztés]

A civilizáció első nyomai a késő kőkorszakig vezethetőek vissza. Az első római telepesek i. sz. 50 környékén települtek meg itt. A település neve eredetileg Constantia volt, amit Constantius Chlorus császárról (aki 300-ban megerősítette a várost), vagy unokájáról, II. Constantiusról (aki 354-ben látogatta meg a környéket) kapott.

585 körül megjelent az első püspök, akkortól kezdve a város fontos vallási központtá vált a környéken. A késő középkorban Konstanz akkori, 6000 fős lakosságának körülbelül negyede adómentes volt vallási jogokból kifolyólag.

A középkorban virágzott a kereskedelem. Konstanz városa rendelkezett az egyetlen híddal a környéken, amely átívelte a Rajnát, így stratégiailag is fontos volt. A vászongyártás nemzetközi szinten is elismert volt, ugyancsak emelve a város jólétét. 1192-ben szabad birodalmi városi rangot szerzett, így csak a Német-római Birodalom császárának volt alárendelve.

1414–1418 közt itt ülésezett a konstanzi zsinat. 1415. július 6-án Husz Jánost itt elítélték és máglyán megégették. A zsinat alatt az egyházszakadást is felszámolták. Az eseményekről Ulrich Richental krónikája (Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz) ad hiteles beszámolót, de a középkori Konstanz életébe is betekintést nyújt. 1993-ban emelték az Imperia nevű szobrot a zsinat emlékére.

1460-ban a Svájci Konföderáció elfoglalta Thurgaut, mely Konstantz határában volt. Ekkor Konstanz megpróbált csatlakozni Svájchoz, de szándékát nem fogadták el, erős városállamoktól tartva. Ekkor a város a Sváb Ligához csatlakozott. Az 1499-es sváb háborúban Konstanz utolsó privilégiumait is elvesztette Thurgau fölött.

Az 1520-as évektől a reformáció Konstanzban is éreztette hatását, Ambrosius Blarer vezetése alatt. Nem sokkal később a várost hivatalosan is protestánsnak nyilvánították, képeket távolítottak el a templomokból, a püspököt pedig a közeli Meersburgba helyezték át. Először a tetrapolita, majd az ágostai hitvallást követték. 1548-ban azonban V. Károly birodalmi átokkal sújtotta, és a városnak meg kellett adnia magát a Habsburg Birodalomnak, amely azonnal támadott. Az új Habsburg uralkodók igyekeztek újra katolikussá tenni a várost. 1604-ben egy jezsuita iskolát nyitottak, az 1610-ben befejezett, az iskolához tartozó színház pedig a legrégebbi Németországban, melyben még mindig rendszeresen tartanak előadásokat. 1806-ban a Badeni Nagyhercegség részévé vált, 1821-ben pedig a konstanzi püspökség megszűnt, helyette a freiburgi főegyházmegyéhez került.

Németország egyesítésekor, 1871-ben a Német Birodalomba került. Az első világháború után Baden tartomány részévé vált.

Mivel nagyon közel van Svájchoz, a második világháborúban nem bombázták le. Éjjel minden fényt felkapcsolva hagytak, így a pilóták azt hitték, hogy Svájc fölött járnak.

A háború után először Dél-Baden majd az új Baden-Württemberg tartomány fennhatósága alá került.

Az Altstadt (óváros), amely a modern Konstanz méreteihez viszonyítva jelentős alapterületű, sok régi épületet és kanyargó utcácskát megőrzött. A Münster (Münster Unserer Lieben Frau) székesegyház uralja a tájképet. Fontosak még a templomok, és három bástya, melyek a városfalból maradtak. Az egyikük jelöli a középkori, stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bíró híd egykori helyét.

1966-ban alapították meg a Konstanzi Egyetemet. Kiváló könyvtára körülbelül kétmillió könyvvel rendelkezik, amelyek minden nap 24 órában állnak rendelkezésre. Az egyetemnek botanikus kertje is van (Botanischer Garten der Universität Konstanz).

Konstanz híres szülöttjei[szerkesztés]

Ferdinand von Zeppelin, a Zeppelin-léghajók gyártója
Barabás Miklósné, született Bois de Chesne Zsuzsanna, Barabás Miklós magyar festőművész felesége
Ian Murdock szabad szoftver úttörő, a Debian projekt alapítója (1973-2015)