Tábor (Csehország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tábor
Tabor,Czech Republic.jpg
Tábor látképe a Főtérrel.
Tábor címere
Tábor címere
Tábor zászlaja
Tábor zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Dél-Csehországi
Járás Tábori
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tábor  (Csehország)
Tábor
Tábor
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 14° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 14° 39′ 35″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tábor témájú médiaállományokat.
Kotnov vára, Bechynci kapu

Tábor település Csehországban, a Dél-Csehországi kerületben (Jihočeský kraj). A Tábori járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prágától délre fekvő település, a D3-as autópálya (az E14-es európai út) mellett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tábor a husziták egykori központja volt. Nevét a Bibliában említett Tábor hegyéről (Galilea) kapta, de a mai cseh nyelvben is tábort jelent. Itt volt a husziták egykori erődje, melyet 1420-ban egy vizektől védett gránittömbön Zsizska János (csehül Jan Žižka) vezetése alatt álló husziták alapítottak. A város után nevezték a husziták radikális irányzatát táboritáknak.

Az egykori feljegyzések szerint itt a teljes anyagi és emberi egyenlőséget igyekeztek megteremteni: Máig a főtéren áll az általuk használt egykori kádak sora, melybe a huszita seregbe jelentkezőknek - hogy teljesen egyenlők legyenek - minden vagyontárgyukat bele kellett dobniuk. Élelmezésükről a tábor gondoskodott és ott dolgoztak, ahová kijelölték őket. Papjaik nem voltak, felfogásuk szerint mindenkinek joga van a bibliát magyarázni, az Igét hirdetni. Ezért, mint „eretnekek” élesen szembe kerültek a katolikus egyházzal. Két szín alatt áldoztak, és jelvényük sem a kereszt volt, hanem a kehely. A táboriták közössége 1420-tól 1434-ig állt fenn. Ez idő alatt a huszita seregek győzelmet-győzelemre halmoztak.

A cseh rendek még a 17. században is kelyhes zászló alatt indultak harcba a Habsburg elnyomás ellen. A protestáns szövetség fehérhegyi veresége után is Tábor városa volt az utolsó erőd, amely a legtovább ellenállt az osztrákok megismétlődő ostromainak.

Tábor városa ma egy történelmi múzeum. 15. századi városfalainak és bástyáinak egy része - főleg a belváros északi oldalán - máig megmaradt.

Főtérhez közeli házainak többsége reneszánsz stílusú, homlokzatukat sgraffito díszíti.

A főtéren áll egy reneszánsz díszkút, valamint a huszita vezérek emlékművei is itt találhatók. A huszita idők óta itt állnak azok a kőasztalok is, amelyeken a harcosok étkeztek, és itt vannak a Városháza 6. számú ház előtt azok a kőkádak is, amelyekbe a harcosok értékeiket beledobálták. Egykor itt tartották híres; támadásra és védekezésre egyaránt alkalmas harci szekereiket is.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kotnov várának maradványai - A 18. századi várból csak egy henger alakú vártorony és egy bástya, valamint a Bechynci-kapu maradt meg, melyekben ma múzeum van.
  • Városháza - 1440-ben épült, tornya is gótikus stílusú. A 15. század óta többször restaurálták, azonban eredeti formája mindvégig megmaradt. Az épületben található a huszita mozgalom dokumentumait őrző múzeum is.
  • Tábori plébánia templom - késő gótikus stílusban épült a 15. század második felében.
  • Labirintusok - a Főtér alatti kazamatákba bújt el a város lakossága harcok idején.
  • Víztorony - a Főtértől északra található, még a reneszánsz korban épült különleges műszaki megoldású építmény. A Jordan-tó Csehország első mesterséges víztározója, 1492-ben létesült. A tervezők egy 18 méter magas mesterséges vízesés energiáját használták fel arra, hogy az ivóvizet a város magasabban fekvő részeibe és a toronyba is felnyomják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tábor (Csehország) témájú médiaállományokat.