Abaújvári református templom

A templom a temető felőli oldalról

Az abaújvári református templom a XIV. században, gótikus stílusban épült az apró Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, Abaújváron. A falu a korábbi vármegye és a mostani megye névadó települése is egyben.

Leírása

A templomot a Zsujta felé vezető út mellett álló dombra építették. Hajója téglalap alakú, mely a nyolcszög három oldalával záródó, kelet felé tájolt szentéllyel záródik.

A jelenleg renoválás alatt álló templom belseje, a bejárattól nézve

Mivel pontos adatok nincsenek a templom építésére vonatkozóan, csak a jellegzetes művészettörténeti korok jegyeiből tudnak erre következtetni: a szentély keresztboltozata, valamint a csillagdíszes zárókövei és a szentély egy teljes épségben megmaradt csúcsíves, mérműves ablaka alapján építését a gótika idejére teszik. A gótika jegyében épültek a templom délkeleti oldalán található csúcsíves, és az északi oldalon található félköríves fülkék, ez utóbbi valószínűsíthetően szentségtartó volt. A hajóba vezető kapu is eredeti gótikus, pálcatagozatos. A déli oldalon 3 nagyobb félköríves és a karzatnál egy román jellegű kisebb ablak található. A szentélyben négy ablak található, egy a már említett teljes épségben fennmaradt gótikus ablak, valamint három másik, amiknél fellelhetőek a gótika vonásai. A templom mai formájában a XV. században épült, akkor nyerte el mai formáját.

A templomhoz eredetileg sekrestye is tartozott, de az 1735-ös felmérés szerint, nemsokkal azelőtt lebontották. Elfalazott bejárata a mai napig látható.

A templomot kívülről támpillérek veszik körül, melyeket állagmegóvás céljából építettek az évszázadok során. Azóta kiderült, hogy ezek a támpillérek nem javítanak a templom állagán, hanem éppen hogy rontanak, mivel áztatják a templom falait. A támpillérekből 9 a 14. században, 5 az 1617-es felújítás során és egy 1886-ban készült. A jelenleg tartó restaurálási munkálatok során a déli fal egyik támpillérjét elbontották.

Története

A templom szentélye kívülről

Az abaújváriak hamar áttértek az új hitre, a reformátusra, köszönhető ez annak, hogy a falut a református Perényi család birtokolta sok más településsel együtt. Erre enged következtetni az az információ is, miszerint az abújvári lakók már 1549-ben nem fizettek dézsmát az egri püspökségnek. Annak a lehetőségét, hogy a dézsmát elengedték volna, a kutatók elvetik. 1608-ban már az abaújvári eklézsiához tartozik a mellette fekvő település, Pányok is, ez az állapot napjainkig fennáll.

A falu szegényedése ellenére a templom csinosítására mindig gondot fordított. 1617-ben végzett felújítás során készült el a templom fakazettás mennyezete (az új mennyezet valószínűleg az előtte lévő boltíves kialakítást válthatta fel), mely stilizált növényi motívumokat ábrázolt, készítője Szepsi Asztalos Mátyás. Nem sokkal ezután, 1652-ben a templomba Száraz Kata jóvoltából faragott kőszószék került. A 17. századi építésekben feltehetőleg nagy szerepe volt a Perényi családnak, erre utal a teplom belsejében megtalált 4 sír, ebből az egyik annak a Perényi Mihálynak a sírja, aki 1557-ben megszerezte a falut (az ő sírja az 1835-ös földrengéskor került elő). Lehetséges, hogy a templomot kerítő első kőkerítés is a 17. században épült, hiszen ekkoriban lett népszerű ez az eljárás. A ma is álló kerítőfal 1795-ben készült és jóval nagyobb területet kerít körbe mint elődje, feltehetően a temető bővülése miatt.

Az 1912-ben készített mennyezet

1754-ben újabb nagyszabású felújításra került sor. A helyreállításban jelentős szerepet vállalt a Dessewffy család (Dessewffy Ferenc). Ekkor újították meg a fakazettás mennyezetet és a kőszószéket. 1806-1807-ben készült el a szószék koronája.

1835-ben a templom súlyos károkat szenvedett egy földrengés miatt, északi fala úgy kihajlott, hogy leomlással fenyegetett, de sikerült kijavítani. Ez a földrengés vezetett a templomban lévő sír megtalálásra is, a kőtáblán a kövekező állt: „Anno Domini/ Septa/ Michael Prinyi/ fuit Filius venic./ Michael Prinyi/ Multa fecit” .

1866-ban az elhasználódott harangláb helyett a templom nyugati végéhez nyolcszögletű, 25 méter magas tornyot építettek neogótikus stílusban. Az építési munkálatokat végző kassai építész, Molnár János javaslatára a magas tetőt is alacsonyabbra vették, költségkímélés miatt.

Újabb renoválásra 1912-ben került sor, amikor az eredeti zsindelyfedést palára cserélték, megerősítették a támpilléreket, kicserélték az ablakokat, lebontották a fakazettás mennyezetet és a padlózat javítására használták, ennek köszönhető, hogy néhány részlete ismert az eredeti mennyezetnek. Ekkor javították a repedéseket, illetve ekkor meszelték ki a templomot, de a munka során előkerültek a freskómaradványok. A megtalált falfestményekre felhívták a Műemlékek Országos Bizottságának a figyelmét, ám még mielőtt a helyszínre érkeztek volna a felmérők, a falu legényei komoly károkat tettek a freskókban. Ezután újra csak 1975-76-ban történt felújítás, melynek során homlokzat- és toronyjavításokat végeztek.

A templom felújítása 1998-tól tart. Ezek közben források szűkében rövid feltáró kutatásokat végeztek. A helyreállítási munkálatok kezdetén Csengel Péter és Gere László végezte el a templomot övező területek feltárását, ekkor került sor a falképek rövid vizsgálatára, 1998-ban kezdték meg a régészeti feltárást, majd 2002-ben a homlokzat vizsgálatára került sor.

A renoválás során sikerült kicserélni a tetőzetet, amelyet meg is magasítottak, az eredeti fakazettás mennyezet helyreállítása miatt azonban a mennyezeten addig látható festés (amely egy kinyitott Bibliát ábrázolt, benne egy Malakiás könyvéből található idézettel) odalett.

2008 novemberében, a feltárások során megtalálták a valamikor 1423 előtt meghalt Perényi Péter országbíró sírkövét.

Freskók

A templom egész északi falát boríthatták eredetileg a falfestmények. A hajó falán látható képek Szent Mártont és Szent Mihályt ábrázolhatják, ezek elég rossz állapotban vannak. A szentélyben látható képek már sokkal jobban kivehető alakokat ábrázolnak: a 12 éves Jézust, alatta pedig Szent Bertalan vértanúságát (a középső sávban egy palota látható, amelyből 3 alak néz ki, két férfi és egy nő, a palota előtt egy meztelen alaklátható, aki a felirat szerint Szent Bertalan, akit általában mártíromságára utalva, megnyúzva ábrázoltak); ebből arra lehet következtetni, hogy eredetileg Szent Bertalan tiszteletére szentelték fel a temlomot. A szószék mellett is látható egy alak, amely feltehetően egy királyt ábrázol, Genthon-Szentiványi Gyula feltételezése szerint Szent László. A freskók jó állapotban való fennmaradásának magyarázata az, hogy a falu nem sokkal a templom felépülte után református lett, az új hit jegyében egyszerű fehérre meszelték a falakat. A falfestményeket 1912-es megtalálásukkor szenvedtek el nagyobb károkat, ugyanis nem sokkal a feltárás után leveték a képek egyes részeit.

Wolf Mária így méltatja a freskókat: "Minthogy Magyarországon igen kevés középkori falfestmény maradt meg, az abaújvári templom freskói felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Vizsgálatuk minden bizonnyal közelebb visz bennünket a hazai gótikus építészet és festészet jobb megismeréséhez. … az egész templomra kiterjedő festése kiemeli egyszerű falusi társai sorából."

A Csíkvári Antal által szerkesztett Abúj-Torna vármegye című monográfiában így ír a freskók jelentőségéről: … "Abaúj-Torna vármegye községeiben nem élnek festőművészek. Falvaink templomai az abaújvári református templom középkori eredetű freskó maradványai és a gönci római katolikus templom 1935-ben készült modern freskóitól eltekintve, művészeti szempontból jelentéktelenek."

• 

  A szentély északi falán található Jézus-ábrázolás

• 

  Falképtöredék a szentélyben

• 

  Falfestmény a szószéknél, a diadalív bellétében

• Az abaújvári templom szószéki freskója.jpg

  Közelről

• 

  Az északi falat borító falfestmény (Szent Márton és Szent Mihály)

• 

  Falképtöredék a bejáratnál

A templom kiegészítői

• Az eredeti harangokat 1633-ban és 1667-ben öntötték, azonban az első világháború után csak az egyik maradt meg, ennek pótlására 1927-ben az Amerikában élő újváriak támogatásával készítettek újat.
• Kelyhe aranyozott ezüst, melyet gótikus stílusban készített Váradi János, kassai ötvösművész, 1580-ban
• Ónkannái 1707-ből és 1727-ből, óntányérja pedig 1721-ből származik
• Az eredeti anyakönyvek (Abaújvár-Pányok-Alsó-Kéked) a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában találhatóak. Az anyakönyvek mikrofilmen is elérhetőek a Magyar Országos Levéltárban. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Alsózsolcai Fiók-levéltárában is kutathatók az anyakönyvek másodpéldányai, 1827-1895. Itt találhatóak az állami anyakönyvek másodpéldányai is.

Abaújvár lelkészei

• 1597 Siderius János
• 1601 körül a lelkész Sárosi Gáspár
• 1630 Kálnai D. János

Sorszám	Név	Abaújvári lelkész volt	Megjegyzés
1.	Pataki István	1711-1713	Mérára távozott.
2.	Száldoboky József	1714-1715	Vizsolyba távozott.
3.	Göböl András	1716-1722	Szerencsre távozott és ott halt meg 1723-ban.
4.	Nógrády Baksay Mátyás	1727-1737	Zilahi Sámuel mádi lelkész volt (1723-1732), előtte abaújváron volt lelkész.
5.	Jenei B. Sámuel	1737-1741
6.	Nádaskay András	1743-1747	Az anyakönyvekben feltüntetik, hogy 1743-ig a lelkész Szentpéteri András. Nádaskay 1747-ben Fonyba távozott.
7.	Szentmiklósi János	1747-1750	”A garbóczi és magyarbogdányi ekklézsiából” érkezett, Eszkárosba távozott.
8.	Kiss György	1750-1779	Az abaújnádasdi és zsadányi ekklézsiából érkezett érkezett, Golopra távozott.
9.	Csúti (Csáti) Kovács Mihály	1779-1801
10.	Gáspár Pál	1801-1810	1810. szeptember 3-án halt meg Abaújváron, 58-éves korában, „rothasztó hideglelésben”.
11.	Sárkány Pál	1810-1824	Sárospatakon tanult, ahonnan külföldre ment és 1775. július 11-én a franekeri egyetem hallgatója lett. Innen 1777 tavasza után tért haza, előbb ismeretlen helyen, 1801-től Szepsiben, 1804-től Kovácsvágáson, végül Abaújváron lelkészkedett. 1801 áprilisában esperesévé választotta az abaúji egyházmegye Műve: De firmo Dei fundamento ejusque sigillo. (Franeker, 1777.) Abaújváron hunyt el 1824. január 28-án, 79 éves korában.
12.	Balogh Ábrahám	1824-1844	(Fertősalmás, 1770- Abaújszántó ,1850) Szesztáról érkezett.
13.	Halmy István	1844-1859	Nagyidáról érkezett 1845 áprilisában, Abaújváron hunyt el 1857. december 24-én, 64 évesen. Lelkészségének vége a hivatalos álláspont szerint 1859, csak ekkor kapott végleges papot a falu.
14.	id. Kiss Lajos	1859-1902	(Léh, 1813 - 1902.augusztus 25)
15.	Biró János	1903-1924	(Dunaszentgyörgy, 1861. június 12. - Abaújvár, 1924. november 24.), sírja a templomkertben található.
16.	Farkas Elek	1924-1925
17.	Matusz János	1926-1956	Füzérkomlós, 1894. május 28. - 1959. március 29.) Sárospatakon tanult, lelkészi oklevelét 1919-ben nyerte. 1926-től működött Abaújváron. A Hangya elnöke, a Hitelszövetkezet alelnöke, az egységes párt elnöke volt .
18.	Kovács János	1956-1993	(Kánó, 1929. február 2.- Miskolc, 2000. október 6.)
19.	Csapó Imre	1993-1996
20.	Csomós József	1996
21.	Márkus László	1997
22.	Molnár Sándor	1997-2000
23.	Tóth István és Tóth Viktória	2000- jelenleg is

Források

• Wolf Mária- Abaújvár
• Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18 (1980)
• [1] A tiszáninneni református egyházkerület lelkészei
• Abaújvári-pányoki lelkészek

Külső hivatkozások

• Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (volt Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) leírása a templomról
• Abaújvár gótikus erődtemploma, Magyar Nemzet
• http://www.koh7.hermuz.hu/07_hirlevel/0607_julius%5B1%5D.htm
• http://www.koh7.hermuz.hu/02_muemlek/01_mkepek/abaujvar/ref-templom/kep.html
• Titokzatos sírkő és madárfészek az embercsontok között (NG cikke)
• A Duna Televízió a megtalált sírkőről
• Ásatás az Abaújvári Református Templomban
• Létező templomot építtettek át a Perényiek Abaújváron
• Református gyülekezet honlapja