Szentkereszt (Eperjesi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentkereszt (Krížovany)
Slovakia Sariska highlands 138.jpg
Szentkereszt
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Első írásos említés 1318
Polgármester Cyril Harničár
Irányítószám 082 33
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 367 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 403 m
Terület 9,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentkereszt  (Szlovákia)
Szentkereszt
Szentkereszt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 00″, k. h. 21° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 00″, k. h. 21° 03′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentkereszt, (szlovákul Krížovany, korábban Svätý Kríž, németül Kreuzdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában, Eperjestől 16 km-re nyugatra a Križovanka-patak völgyében. 2011-ben 367 lakosából 347 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 13. század végén soltész útján történt betelepítéssel alapították. 1318-ban "Scenthkerezth" alakban említik először. 1330-ban "Santa Crux", 1468-ban "Senthkeresth, Kyssenthkeresth", 1485-ben "Kyszentkerezt, Naghzenthkerezt" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1318-ban amikor a trsztenai Lacka fia Domonkos birtoka Perényi Orbán szerezte meg. 1330-ban említik először plébániáját, 1340-ben pedig ferences kolostorát. 1427-ben 32 portája adózott. A 15. század második felében már két falu, Kis- és Nagyszentkereszt. A 15. században mezőváros lett, később piactartási jogot is kapott. Birtokosai a Berthóty, Hedry, Frich, a 19. században a Ghyllányi családok voltak. 1787-ben 58 házában 395 lakos élt. 1828-ban 49 háza és 361 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZENT KERESZT. Sáros Várm. földes Urai Hedry, és Berthold Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bertoldhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős." [2]

Fényes Elek szerint "Szent-Kereszt, Swati Kriz, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 2 mfd., 269 kath., 83 evang., 14 zsidó lakossal. Katholikus paroch. templom. F. u. a Berthóty, és Hedry nemz. " [3]

1910-ben 294, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Szentkereszt új temploma

2001-ben 362 lakosából 361 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1330 körül épült, a 17. században bővítették, 1775-ben barokk stílusban építették át. Belseje részben gótikus, főoltára 1510 körül készült késő gótikus stílusú.
  • A falu új temploma 2006-ban épült.
  • A templom előtt álló harangtorony a 14. század közepén épült, a 15. század végén és a 17. században átépítették.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]