Andrássy Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrássy Tivadar
Andrássy Tivadar VU1905-21.jpg
Andrássy Tivadar
Született 1857. július 10.
Párizs, francia
Elhunyt 1905. május 13. (47 évesen)
Budapest, magyar 1867-1918
Nemzetisége magyar
Házastársa Zichy Eleonóra
Gyermekei Ilona, Borbála, Katalin, Klára
Szülei Andrássy Gyula, Kendeffy Katalin
Foglalkozása politikus, festő, műgyűjtő

Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Tivadar (Párizs, 1857. július 10.Budapest, 1905. május 13.) politikus, országgyűlési képviselő, festő, műgyűjtő, az MTA tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula magyar politikus, 1867–71-ig a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871–79-ig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. Édesanyja Kendeffy Katalin (1830-1896), aki 1856. július 9-én Párizsban ment feleségül az idősebb Gyulához. Házasságukből három gyermek született:

  • Andrássy Tivadar
  • Ilona (1858–1952), ifj. gróf Batthyány Lajos (1860–1951) fiumei kormányzó, később Győr vármegye főispánjának felesége.
  • ifj. Andrássy Gyula („Duci”) (1860–1929), a Magyar Királyság bel-és külügyminisztere

A politikus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait Becsben ós Budapesten elvégezve, Bosznia okkupációjában, mint a Württemberg huszárezred segédtisztje vett részt. 1881-ben a tőketerebesi kerület országgyűlési képviselőjévé választotta, és e mandátumát meg is tartotta haláláig.

1890-től 1896-igaz országház alelnöke volt, ez időben tüntette ki Ferenc József a valóságos belső titkos tanácsosi címmel. Elnöke volt a képviselőház összeférhetetlenségi bizottságának, de e tisztségéről 1897-ben lemondott, miután különvéleményt jelentett be négy képviselőtársa ellen, a többség azonban ellene szavazott.

1898 őszén a disszidensekkel együtt kilépett a szabadelvű pártból, mivel az ischli klauzulát elfogathatatlannak tartották. Andrássy Gálszécsben megtartott beszédében az előrelépés első pontjaként Bánffy Dezső miniszterelnök lemondásában jelölte meg. A sok tiltakozás és országos utcai demonstrációk meghozták eredményüket; a Bánffy-kormány megbukott. A pártba csak Bánffy lemondása után tért vissza. Tisza a kormányzat munkáját ellehetetlenítő időhúzásokat és felszólalásokat először a napi ülések meghosszabbításával (párhuzamos ülések) próbálta orvosolni. Később a házszabály módosításával próbálkozott, melyre az ellenzék újra obstrukcióval válaszolt. Ennek letörésére Tisza beszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról (a jel az volt, hogy egy zsebkendőd lengetett meg). Az 1904 november18-i zsebkendőszavazás után ismét kilépett a szabadelvű pártból öccsével együtt és egyik tevékeny tagja lett a disszidensek csoportjának, bár politikai munkásságát az utolsó hónapokban megbénította súlyos betegsége, melyet a 1905-ös képviselő választási kampány alatt szedett össze, mert szeles hideg időben nyitott autóval utazott Gálszécsbe, hogy ott megtartsa programbeszédjét. Onnan már gyengélkedve ment Kassára, hogy meghallgassa Hadik Béla programbeszédét. Rövid ideig úgy tűnt felgyógyult a tüdőgyulladásból ezért orvosa a délvidékre küldte, hogy teljesen felépüljön. Budapestről indult volna, de a betegség elhatalmasodott rajta és élete 48. évében meghalt. Tőketerebesen temették el.

A művész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három Andrássy-kép
Andrássyfestményei

Nem csak gyűjtötte a képeket, maga is festő volt, főleg naturalista tájképeket festett. Tőketerebesi és Budai palotájában jelentős mennyiségű műtárgyat halmozott fel. Tőketerebesi kastélya művészek találkozóhelye lett, Munkácsival is kapcsolatot tartott fenn. A művészetek anyagilag is támogatta. A parlamentben is felszólalt a magyar képzőművészet érdekében,1882-ben elmondott beszédével nagy feltűnést keltett az akkor még csak 25 esztendős gróf. 1890 óta elnöke volt az Országos Képzőművészeti Társulatnak; az ezredévi ünnepek alkalmával a június 8-ai felvonulást rendező bizottságának volt az elnöke. Halála után, 1907 májusában a Képzőművészeti Társulat kiállításán mutatták be Benczúr által festett portréját, valamint saját festményei közül mintegy 80 db-ot.

Tagja volt a nemzeti múzeumi tanácsnak s a fővárosi közmunkák tanácsának, a képviselőházi közgazdasági és Erzsébet-szobor bizottságnak.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1885 június. 24-én feleségül vette gr. Zichy Rezső és Péchy Jacqueline lányát, Péchy Manó unokáját, Zichy Eleonórát (1867-1945). Házasságukból négy lány született:

Andrássy Tivadar 1905-ben bekövetkezett halála után négy évvel az özvegy feleségül ment volt sógorához, ifj. Andrássy Gyulához.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]