Adolf Zukor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolf Zukor
Adolph Zukor 001.jpg
Adolf Zukor
Született 1873. január 7.
Ricse Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt 1976. június 10. (103 évesen)
Los Angeles, Kalifornia, USA
Házastársa Lottie Kaufman (1897-1956)
Foglalkozása producer, operatőr

Adolf Zukor az IMDb-n

Zukor Adolf (Zukor, Adolph) (Ricse, 1873. január 7.Los Angeles, 1976. június 10.) producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falusi zsidó szatócs családjában született. Mátészalkán elvégzett 4 polgárit, majd Abaújszántóra került inasnak Blau Herman vegyeskereskedésébe. 15 éves korában (1888) gondolt egy merészet, és kezébe vette a vándorbotot.

Noha a zsebében mindössze pár dollár árválkodott, meg sem állt Amerikáig. Előbb egy szőrméshez szegődött, később önállósította magát és szűcsműhelyt nyitott. 20 éves korában (1893) látott egy filmet és azonnal megérezte benne az üzleti lehetőséget. Nem a művészet érdekelte, hanem a pénzcsinálás, a vállalkozás öröme és kockázata.

1904-ben betársult egy filléres bódéba, ahol három perces mozidarabokat lehetett megtekinteni egy penny bedobása fejében. Marcus Loew-vel, a későbbi mozimogullal szövetkezve hálózatot épített ki, s arra törekedett, hogy az új találmány iránti érdeklődést maximálisan kielégítse. A piacon azonban a korai nagy társaságokból alakult tröszt diktált, Zukornak tehát "robbantania" kellett. A szerencse az Erzsébet királynő képében sietett a segítségére. Megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült francia film forgalmazási jogát, és ezzel 1912-ben a szó szoros értelmében tarolt Amerikában.

A mind magabiztosabb egykori szűcs még ugyanabban az esztendőben megalapította a Famous Players in Famous Plays Company-t, s a büszke cégtáblának megfelelően kiváló erőket szerződtetett igényes regények és színdarabok vászonra viteléhez. Többek között Edwin S. Porter, a tehetséges pionírok egyike rendezett számára, csillagai között pedig Mary Pickford, az első igazi sztár is ott tündökölt.

Ricse egyik nevezetessége, a Zukor által adományozott Juhász-kút felett látható névadó szoborcsoport

1914-ben Zukor már évi 30 film készítésére képes csapatot verbuvált, megnyílt a Broadwayn 3500 személyes mozipalotája, a Standard. Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót. Hamarosan csapatostól kéredzkedtek hozzá a népszerű szerepjátszók. Az ő "istállójából" került ki ekkor, ill. a fölemelkedés esztendeiben Douglas Fairbanks, John Barrymore, Pola Negri, Gloria Swanson, Clara Bow, Adolphe Menjou, Rudolph Valentino, Gary Cooper és a többi élő legenda. Bevezette a kizárólagosságot: színészei más cégek számára nem dolgozhattak.

Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky Feature Film Company nevű gyárával. Az óriási tekintéllyel rendelkező ex-magyart választották elnökké. A birodalom megkoronázását a forgalmazás megkaparintása jelenthette. Erre is született stratégia. William Hodkinson rendelkezett a legtöbb mozidarab vetítési jogával. Zukor először felajánlotta neki a fúziót, de az elutasítástól sem jött zavarba: annak rendje és módja szerint megbuktatta vetélytársát és megvalósította elképzelését. Így kezdődött 1916-ban a Paramount Pictures krónikája.

A birodalom és vezére uralkodott a filmszakmában, de a virágzás nem tart(hat)ott örökké. 1932-ben a könyvek 21 millió dolláros deficitet mutattak.

A hosszabb szünet utáni újjászervezéstől kezdve a cég a Paramount Pictures Inc. nevet viselte. Barney Balaban lett az új vezető, ám az alapítónak sem kötöttek útilaput a talpára: az igazgatótanács elnökeként továbbra is bejárhatott hivatalába.

Az 1940-es évek végén a televíziót akarta az ellenőrzése alá vonni. Szövetkezett az ABC (American Broadcasting Company) tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett.

1966-ban a stúdió a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt. Adolph Zukor a "szép új világon" is rajta tarthatta a szemét, tiszteletbeli elnökként fürödhetett a népszerűségben.

1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott. Századik születésnapját világraszóló külsőségek között ünnepelték meg.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]