John Barrymore

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Barrymore
John Barrymore.jpg
Barrymore 1922-ben
Életrajzi adatok
Születési név John Sidney Blyth
Született 1882. február 15.
Philadelphia USA
Elhunyt 1942. május 29. (60 évesen)
Los Angeles USA
Házastársa Katherine Corri Harris
(1910–1917)
Blanche Oelrichs
(1920-1925)
Dolores Costello
(1928-1934)
Elaine Barrie
(1936-1940)
Gyermekei John Drew Barrymore
Diana Barrymore
Pályafutása
Aktív évek 19121941

John Barrymore az IMDb-n

John Barrymore, John Sidney Blyth (Philadelphia, 1882. február 15.Los Angeles, 1942. május 29.) amerikai színész.

Barrymore híres színész dinasztia tagja. Szülei híres színpadi színészek voltak, bátyja az Oscar-díjas Lionel Barrymore, de nővére Ethel Barrymore szintén elismert színésznő volt. Ezenkívül apai ágon Drew Barrymore nagyapja.

A filmiparban betöltött szerepének köszönhetően csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en.

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1882-ben látta meg a napvilágot apai nagyanyja philadelphiai házában igazi színészfamília sarjaként. Édesapja Maurice Barrymore angol születésű híres színpadi színész, édesanyja Georgiana Drew színésznő volt. Míg anyai nagyanyja Louisa Lane Drew elismert XIX. századi angol színésznő és színházi menedzser volt, ő kezdte belenevelni a színészetet Johnba és testvéreibe.

A jónevű jezsuita szellemiségű Georgetown Előkészítő Iskolába járt, de 1898-ban eltanácsolták az intézményből, amikor rajtakapták, hogy egy bordélyházat látogatott meg. A későbbiekben művészetet tanult, és rövid ideig New York-i lapoknál is dolgozott, míg eldöntötte, hogy folytatja a családi hagyományokat és színész lesz. Első színpadi fellépése 1903-ban volt, két évvel később már Londonban is játszott.

1901-ben és 1902-ben a fiatal modell Evelyn Nesbitnek udvarolt, majd négy évvel később egy olyan pletyka kezdett el keringeni, hogy teherbe ejette a lányt, majd abortuszra beszélte rá, amit vakbélműtétnek álcáztak. 1906-ban Nesbit másik szeretőjét, a híres építész Stanford White-ot meggyilkolta Nesbit férje a pittsburghi milliomos Harry K. Thaw. A tárgyalás során a védelem beidézte Barrymore-t is, mint Nesbit "erkölcstelenségének" egyik bizonyítékát. Az abortuszt Barrymore és Nesbit is eskü alatt tagadta.

A helyszínen élte át az 1906-os San Franciscó-i földrengést is.

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színészi karrierjét a színpadon kezdte, ahol legnagyobb sikereit Shakespeare darabokkal érte el, emlékezetes alakításokat nyújtott III. Richárd és Hamlet szerepében, az utóbbit 101 alkalommal is előadták a Broadwayen.

Filmes pályafutása 1912 körül indult. Ebben az évben és 1913-ban néhány rövidfilmben felbukkan a Jack Barrymore név, mint statiszta. Bár arra nincs bizonyíték, hogy az illető John Barrymore-t takarta volna. Eleinte azért kezdett a filmiparban dolgozni, mert anyagilag jobban megérte a színháznál, és köztudott volt, hogy Barrymore utált egy színdarab kedvéért keresztülturnézni az Egyesült Államokat. A kezdetekben csak a színházi szezon szünetében, majd később egyre gyakrabban forgatott. Lionel bátyja sikerei is egyre jobban ösztökélték.

Olyan sikeres némafilmekben szerepelt, mint a Dr. Jekyll és Mr. Hyde (1920)., Sherlock Holmes (1922). vagy a Don Juan (1926). Mikor betörtek a hangosfilmek, színdarabokban edzett hangja új dimenziót nyitott számára a filmszakmában.

Legemlékezetesebb korai hangosfilmjei a Moby Dick (1930) - ahol Ahab kapitányt játszotta -, a Svengali (1931) és a Grand Hotel (1932) volt. Olyan híres színésznők voltak a partnerei ezekben az években, mint Greta Garbo, Katharine Hepburn, Jean Harlow, Joan Crawford és Carole Lombard.

1936-ban kissé túlkoros Mercutioként is remek alakítást nyújtott a George Cukor Rómeó és Júliájában. A következő években is inkább mellékszerepekben játszott. Utolsó filmje az 1941-es Playmates volt, ahol saját magát alakította.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barrymore rosszul lett Rudy Wallee rádiós műsorában, majd a kórházi szobájában halt meg 1942. május 29-én. Halála előtt állítólag ezek voltak utolsó szavai: "Meghalok? Nemet kellene mondanom kedves barátaim. Egy Barrymore se engedné, hogy ilyen megszokott dolog történjen vele." Bár Gene Fowler Barrymore-ról szóló életrajzi könyvében másképp írja le az esetet. Fowler szerint John felnyögött, mintha mondani próbált volna valamit, mikor Lionel bátyja megkérte, hogy ismételje meg csak azt felelte: "Hallottad Mike." (Lionelt Mikenak becézte Barrymore).

A temetésre június 2-án került sor a Calvary Cemeteryben Los Angelesben. A családtagok mellett megjelent utolsó exfelesége Elaine Barrie és olyan nívós hollywoodi producerek, mint Louis B. Mayer és David O. Selznick is. Évekkel később fia a újratemette a philadelphiai Mount Vernon Cemeteryben.

Fontosabb filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a John_Barrymore című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.