Bokor Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bokor Pál
Bokor Pál portréja 2008.jpg
Született 1942. május 2. (71 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, újságíró, könyvkiadó-igazgató

Bokor Pál (Budapest, 1942. május 2. –) magyar író, újságíró, az Atlantic Press Kiadó igazgatója.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokor Pál újságíró, író, műfordító, filmesztéta, az Atlantic Press Kiadó igazgató-főszerkesztője Budapesten született 1942. május 2-án. A Radnóti Gimnáziumban érettségizett 1960-ban, és még abban az évben a Magyar Távirati Iroda szerződtette gyakornoknak. Újságíró-iskolát végzett, esztétikát és művészettörténetet tanult Budapesten, illetve Moszkvában. A hetvenes és a nyolcvanas években MTI-tudósítóként dolgozott. Az egyetlen magyar riporter, aki a Szovjetunióról, az Egyesült Államokról és Kínáról is írt irodalmi igényű riportkönyvet, széles panorámát rajzolva a 20. század utolsó negyedéről. A Panda című politikai kalandregénye, mely a nagyhatalmi cinizmus röntgenképe, 1980-ban íródott, de a belügyi hatóságok tilalma miatt csak 1988-ban jelenhetett meg, igaz, ekkor már 110 ezer példányban. Az utóbbi években rendszeresen fotózik, újonnan megjelenő könyveit saját fényképekkel illusztrálja. A hetvenes és nyolcvanas években készült képei aukciókon szerepelnek.

A rendszerváltozás után érdeklődése a filmezés felé fordult. Forgatókönyveket írt, dokumentumfilmet készített az MTV-nek a ruandai háborúról. Producerként jegyzi a Vademberek című filmet, mely 2001-ben az idegengyűlölet problémáját vetette fel. Megalapította az első magyar független sajtószolgálatot (Atlantic Press), független sajtófotó-ügynökséget szervezett (Ecofotó), megszerkesztette és többször kiadta a magyar filmgyártás eddigi legteljesebb angol nyelvű kézikönyvét (Shoot in Hungary), megszervezte a Magyar Producerek Szövetségét.

Publicistaként a magyar sajtóban elsőként tette közzé Raoul Wallenberg halálának hiteles verzióját, s e cikkeivel 1986-ban elnyerte a MÚOSZ nívódíját. A rendszerváltozás óta pártok melletti elkötelezettség hiányában többnyire csak akkor ír, amikor lelkiismereti kötelességének érzi a megszólalást. Napjainkban főként az Élet és Irodalom hasábjain publikál irodalmi és külpolitikai tárgyú cikkeket. Tucatnyi könyv szerzője. Obama-portrékönyvében fél évvel az amerikai elnökválasztás előtt megírta, milyen körülmények és tulajdonságok teszik teljesen reális lehetőséggé, hogy egy színes bőrű amerikai beköltözzön a Fehér Házba. Eddigi legfontosabb művének A film mint mozgás című filmelméleti munkáját tartja, melyen öt éve dolgozik.

Család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elvált, három házasságából négy gyermeke és három unokája van. Gyermekei közül Klára újságíró, Júlia légiutas-kísérő, Márton számítógépes programozó, Kátya balett-táncosnő, jelenleg színésznő Los Angelesben.

Közéleti tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987-89 között A MÚOSZ Ellenőrző Bizottságának alelnöke. 1996-ban kezdeményezte és megszervezte a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóját.

2003-ban megszervezte a Magyar Producerek Szövetségét, annak elnökségi tagjává választották, de másfél évvel később az általa szerkesztett Producer című folyóirat 3. számának letiltása miatti tiltakozásául felfüggesztette tagságát. 2004-ben zsűritag volt a Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválon.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságírói tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályafutása során egyebek közt a moszkvai és a reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozókról, a szovjet-amerikai közös űrrepülésről, az afganisztáni és az 1979-es kínai-vietnami háborúról, a ruandai háborúról tudósította a Magyar Távirati Irodát és a MTV TV-Híradót.

A hetvenes években a Magyarország és a Hétfői Hírek, valamint a pozsonyi Új Szó rendszeres szerzője volt, 1985-ben a Magyar Hírlapban kezdett publicisztikákat írni.

1993-ban megvált a Magyar Hírlaptól, de továbbra is jelentetett meg politikai és kulturális tárgyú publicisztikákat a Magyar Hírlap, a Népszava és a 168 óra hasábjain.

Az ezredforduló óta egyebek között a Népszava, a 168 Óra, az Élet és Irodalom, a Könyvjelző és a Hungaricum hasábjain publikál esszéket és publicisztikákat.

Írói, műfordítói tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vlagyivosztok, Kamcsatka, Szahalin (riportkönyv, Kossuth, 1978)
  • Egy kínai nyár (riportkönyv, Kossuth, 1979)
  • Washington (riportkönyv, Kossuth, 1985)
  • Ezüst Malibu (riportkönyv, Gondolat, 1987)
  • A panda (regény, Magvető, 1988)
  • Shoot in Hungary (a magyar filmipar kézikönyve, Atlantic Press, 1996–2004, I-III. kiadás)
  • A siker neve Oscar – Nyolcvan éves az Oscar-díj (Atlantic Press, 2007)
  • Barack Obama szupersztár (Atlantic Press, 2008)
  • A siker helye Hollywood – Mozi, művészet, pénz, hatalom (Atlantic Press, 2008)
  • A siker titka a sztár - A Hollywood-galaxis állócsillagai (Atlantic Press, 2009)
  • Obama - Az út Honolulutól a Fehér Házig, és mindig tovább... (Atlantic Press 2010)

Műfordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmes tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Riportfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt kezdődik Amerika (író, producer, rendező, 1983, MTV)
  • John Bosco Ruandája (író, producer, rendező, 1994, MTV)
  • Tiszta Hollywood (1998, HBO, producer)

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vademberek (2001, producer)
  • Morfium (2005, producer)

Forgatókönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Báthory Erzsébet szerelmei (dráma, 2002, Pataki Évával)
  • A waterlooi győzelem (vígjáték, 2004)

Filmesztétikai munkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A film mint mozgás – gondolatok a modern film esztétikájáról (megjelenés előtt)

Fotós tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokor Pál: Joe
Bokor Pál: Vadnyugat
  • Vlagyivosztok, Kamcsatka, Szahalin c. könyv fotóillusztrációi
  • Egy kínai nyár – fotóillusztrációk
  • Washington – fotóillusztrációk
  • A siker helye Hollywood – fotóillusztrációk
  • Ezüst Malibu c. könyv fotóillusztrációk

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor Pál témájú médiaállományokat.
  • Ki kicsoda (MTI 2008)
  • Magyar filmlexikon I. (A–N). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-46-2
  • A magyar közélet kézikönyve (MTI 2004)