Mogyorós pele
|
|
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 2000 Ft |
||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Muscardinus avellanarius (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Mogyorós pele témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyorós pele témájú médiaállományokat. |
A mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a pelefélék (Gliridae) vagy (Myoxidae) családjához tartozó Muscardinus nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A mogyorós pele Európa legészakibb területei (Izland, Írország, Észak-Anglia, Észak-Skandinávia, Finnország és Észak-Oroszország), illetve az Ibériai-félsziget kivételével az egész kontinensen elterjedt. Magyarországon viszonylag gyakori.
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat fej-törzs-hossza 6,5-8,5 centiméter, farokhossza 6,5-7,8 centiméter. Testtömege 15-25 gramm (téli alvás előtt elérheti a 35-43 grammot is). Bundája vöröses-szürkés sárga, hasi része világosabb. Mancsa párnázott, hogy a mogyorós pele az ágakon futva jól meg tudjon kapaszkodni. A mogyorós pelét dúsan szőrözött farka különbözteti meg a hasonló nagyságú egerektől. Füle lekerekített, viszonylag kicsi. Feltűnően nagy fekete szeme az állat éjszakai életmódjára utal.
Életmódja [szerkesztés]
A mogyorós pele a legkülönbözőbb erdők lakója, az alföldektől a fahatárig. Cserjésekben és parkokban ugyancsak előfordul. Csak az aljnövényzet nélküli magas fenyveseket kerüli. Lakóhelyéhez igen ragaszkodik. A nőstények általában egy alig 100 méter sugarú körön belül maradnak. A hímek valamivel távolabbra is elkóborolnak. Az egy tevékenységi időszakon belül bizonyított legnagyobb megtett távolság 1600 méter volt. A revír átlagos nagysága, az állat tulajdonképpeni tartózkodóhelye körülbelül 2000 négyzetméter. Itt a mogyorós pelék főként a bokrok között keresik táplálékukat. Éjjel tevékenykedik, és téli álmot alszik. Ősz felé éjjeli fennlétét egyre hosszabb alvásokkal rövidíti meg, majd október vége felé téli álomba merül, amely áprilisig tart. Nyáron gyakran költözik be a madaraknak készített tojóládákba; a téli alvás során szabályos időközökben felébred. Ha nyáron nagy a hőség az állat nyári álomba is merülhet. A mogyorós pelének kétféle fészke van. A fialófészek átmérője körülbelül 15 centiméter, a nőstény faüregben helyezi el. A fészek elhelyezkedése rendszerint mintegy 1 méterrel a talaj felett, lehet azonban akár 20 méter magas fán is. A téli fészek a földön vagy a föld alatt, teljesen lezárva van. Az alvó állat csak minden 5-10 percben vesz lélegzetet; szívverésének üteme a tizedére csökken. Tápláléka magvak, rügyek, bogyók és fák gyümölcsei; de kora tavasszal rovarokat és azok lárváit is elfogyasztja. Főbb ellenségei: a menyét, a hermelin, a baglyok, Magyarországon főleg a macskabagoly. A mogyorós pele mintegy 4 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak áprilistól októberig tart. A nőstény évente 1-3 almot hoz a világra, csak a magasabb hegyekben ellik évente egyszer. A vemhesség 22-24 napig tart, ennek végén 2-7, legtöbbször azonban 3-4 utód születik. A kölykök 18 napos korukban kezdenek látni, és 40 napig az anyjuk mellett maradnak.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=12500033 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
További információk [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
- Pelefélék
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Albánia emlősei
- Ausztria emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Belgium emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Horvátország emlősei
- Csehország emlősei
- Dánia emlősei
- Észtország emlősei
- Franciaország emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- Magyarország emlősei
- Olaszország emlősei
- Lettország emlősei
- Litvánia emlősei
- Macedónia emlősei
- Moldova emlősei
- Montenegró emlősei
- Hollandia emlősei
- Lengyelország emlősei
- Románia emlősei
- Oroszország emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Svédország emlősei
- Svájc emlősei
- Törökország emlősei
- Ukrajna emlősei
- Az Egyesült Királyság emlősei
- Rágcsálófajok
- Monotipikus taxonok

