Hermelin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az állatról szól. A heraldikai színhez lásd: Hermelin (heraldika).
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hermelin
Mustela.erminea.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Mustela
Alnem: Mustela
Faj: M. erminea
Tudományos név
Mustela erminea
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hermelin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hermelin témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hermelin témájú kategóriát.

Suffolk-stoats.jpg

A hermelin (hölgymenyét, Mustela erminea) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ázsia, Európa és Észak-Amerika tundráin és a mérsékelt övi erdőségeiben él. A Földközi-tenger vidékén nem fordul elő, Magyarországon ritka, védett, eszmei értéke jelenleg 50000 forint. Új-Zélandra is betelepítették.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mustela erminea aestiva
  • Mustela erminea alascensis
  • Mustela erminea anguinae
  • Mustela erminea arctica
  • Mustela erminea augustidens
  • Mustela erminea bangsi
  • Mustela erminea celenda
  • Mustela erminea cigognanii
  • Mustela erminea erminea
  • Mustela erminea fallenda
  • Mustela erminea ferghanae
  • Mustela erminea gulosa
  • Mustela erminea haidarum
  • Mustela erminea hibernica
  • Mustela erminea initis
  • Mustela erminea invicta
  • Mustela erminea kadiacensis
  • Mustela erminea kaneii
  • Mustela erminea karaginensis
  • Mustela erminea lymani
  • Mustela erminea martinoi
  • Mustela erminea minima
  • Mustela erminea mongolica
  • Mustela erminea muricus
  • Mustela erminea nippon
  • Mustela erminea ognevi
  • Mustela erminea olympica
  • Mustela erminea polaris
  • Mustela erminea richardsonii
  • Mustela erminea ricinae
  • Mustela erminea salva
  • Mustela erminea seclusa
  • Mustela erminea semplei
  • Mustela erminea stabilis
  • Mustela erminea streatori
  • Mustela erminea teberdina
  • Mustela erminea tobolica

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Téli bundás hermelin

Fejének és törzsének hossza élőhelyétől és nemtől függ: Európában 20-33 centiméter, Észak-Amerikában eléri a 44 centimétert. A hímek akár kétszer akkorák is lehetnek, mint a nőstények. Farka 8-12 centiméter hosszú, testtömege 70-245, néha 440 gramm is lehet.

Teste igen karcsú és nyúlánk.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általánosságban elmondható, hogy a nedves élőhelyeket kedveli. Leginkább a nyílt területek, így a mezők, rétek, folyó- és tópartok lakója. Előfordul szántóföldeken is, ahol mindig sok rágcsálóra számíthat. A hegyvidékeken 3400 méter magasra hatol fel. A zárt erdőségeket kerüli.

Obligát ragadozó: elsősorban kisebb rágcsálókat, madarakat fogyaszt; jobb híján a rovarokra, lárvákra, vagy akár a dögevésre is ráfanyalodhat.

Technikás, ügyes vadász. Gyorsaságának köszönhetően nála nagyobb állatokat is zsákmányolhat.

Közeli rokonához, a menyéthez hasonlóan a hermelin is ért hozzá, hogy kényelmessé tegye tanyáját. Földi lyukakban, vakond- és hörcsögtanyákon, sziklahasadékokban, falrepedésekben, kőrakások alatt, fák odvában, lakatlan épületekben és száz más efféle búvóhelyen üti fel tanyáját.

A nappalt rendszerint átalussza, és alkonyatkor indul portyára, de ha éhes, fényes nappal, az emberek szeme láttára is vadászik. Napszállta felé nagyon élénk és virgonc, és először tanyája környékét kutatja át. Gyors, jellegzetesen elnyújtott ugrásokkal szalad, közben felágaskodik és figyel.Könnyeden fut és ugrik, kitűnően kúszik, és szükség esetén széles folyókat is gyorsan és biztosan úszik át.

Téli vedlése novemberben vagy decemberben kezdődik; ilyenkor az állat fekete farokhegyét leszámítva hófehér színt ölt. A fehér téli bunda először a hermelin hasán, nyakán és farka alatt kezd növekedni. Nyáron a háta gesztenyebarna; hasa és melle fehér (esetleg sárgás árnyalattal), farka hegye fekete. Az Alpoktól délre a hermelinek nem cserélik fehérre barna bundájukat. Az őszi színcsere gyorsabb, mint a tavaszi.

Természetes ellenségei főként a baglyok, rókák, macskák – valamint az ember, aki értékes bundája miatt csapdázással ritkítja számát.

Természetes életkörülmények között másfél-két évig él – a hímek valamivel rövidebb életűek, mint a nőstények. Fogságban 7–8, esetenként 10 évig élő példányokról is tudunk.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget a nőstény 6-7 hónaposan, a hím egy évesen éri el.

Párzási időszaka május közepétől augusztus közepéig tart, de a csíra nyugalmi állapota miatt az embriók csak tél végén kezdenek fejlődni. A vemhesség időtartama a pete beágyazódása után nagyjából 30 nap. A nőstény 4-5 kölyköt hoz a világra. Az újszülöttek bundája fehér, a szemük zárt. Négy hetesen már kapnak szilárd táplálékot. „Elválasztás” után még több hétig együtt maradnak anyjukkal, aki vadászni tanítja őket; az ivarérés után a hím utódok új vadászterületet keresnek, a nőstények viszont egyes esetekben anyjuk territóriumán maradnak. Túlélési esélyük erősen függ a zsákmánykínálattól.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mustela nemzetség nem mindegyik tagja közeli rokonuk.

Legközelebbi rokona a menyét (Mustela nivalis), amivel össze is szokták téveszteni – fontos különbség, hogy a menyétnek van rozsdabarnás-vöröses torokfoltja, a hermelinnek ilyen soha nincs!

Közeli rokonai a görények is: Mustela putorius, M. eversmanni, M. furo. Ez a rokonság sok félreértésre ad okot, így például Leonardo da Vinci híres festményén, Hermelines hölgyön a hölgy valójában egy fehér vadászgörényt tart. (A hermelin rosszul tűri az ember közelségét, fogságban szaporodni sem igen hajlandó.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]