Közönséges görény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges görény
Vad európai görények
Vad európai görények
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Mustela
Alnem: Putorius
Faj: M. putorius
Tudományos név
Mustela putorius
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
ElterjedéseElterjedése
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges görény témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges görény témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges görény témájú kategóriát.

A közönséges görény (Mustela putorius), vagy európai (erdei) görény, az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó faj. Ügyes ragadozó; odújában télire élelmiszerkészletet gyűjt, ami ott "mélyhűtődik", és hónapokig friss marad. A görények alfélmelletti mirigyeikből bűzös és kiállhatatlan szagú folyadékot választanak ki.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görények előfordulnak Európa legtöbb országában.[1] Szürkületi állatok, rendszerint erdőkben, szántókon, lápokon találhatók. Folyópartok oldalába, vagy fák gyökere alá ásott odúkban él. Főleg ragadozó, leginkább békákat és pockokat zsákmányol, de elkapja a patkányokat, és egyéb kisebb zsákmányállatokat is. Vadászterülete körülbelül egy négyzetkilométert tesz ki. Anglia néhány részén az elkóborolt vadászgörények és a vad közönséges görények keveredtek, és ezek a hibridek majdnem megkülönböztethetetlenek a közönséges görényektől.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mustela putorius putorius
  • Mustela putorius anglia
  • Mustela putorius aureola
  • Mustela putorius caledoniae
  • Mustela putorius mosquensis
  • Mustela putorius rothschildi

Háziasított alak:

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bundája sötétbarna, pofája fehér, bandita maszkkal a szeme körül. Aljszőrzete halvány sárga. Farka hosszú, lábai rövidek. A nőstény kb. 25–30 cm, míg a hím valamivel nagyobb 30–35 cm között van. A tenyésztett, állatkereskedésekben kapható példányok valamivel kisebbek.

Régi rajz a közönséges görényről (Brehm)
és a nyomai

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget a születést követő márciusban éri el, olykor már 8 hónapos korban. A párzási időszak február és április között van. A vemhesség 40-43 napig tart. A nőstény néha kétszer is ellik évente. Egy alomban 5-10 utód születik. A vadászgörények körülbelül 10 hónapos korukban válnak ivaréretté. Az ivarzás tavasszal kezdõdik és akár két hónapig is eltarthat. Fontos tudni, hogy ha a nõstényt nem pároztatjuk be, hormonzavarossá válhat, mely sajnos erõsen lerontja kedvencünk immunrendszerét, és nem ritkán az állat halálához is vezethet. Ha valaki nem akar kölyköket, célszerû ivartalanítani a nõstényt, ezzel sok problémát elkerülhetünk. Az ivarzás egyértelmû jele a nõstény pérájának (nemi szervének) duzzadsága és élénk színe. A fedezési folyamat az emberi szem számára elég durvának tûnhet, de az állatok nem tesznek kárt egymásban. A párzás alatt a hím a nõstényt tarkójánál harapja, fogja, de a folyamat végén található néhány harapás nem tragikus. A párzás akár több óráig is eltarthat A vemhesség 42 napig tart, és kb 1 hét elteltével a nõstény pérája visszaáll eredeti állapotára. Ez akkor is bekövetkezik, ha csak álvemhességrõl van szó. Elég gyakran álvemhesek a görények, és csak a 42. nap elteltével, a kölykök megszületésével lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a fedezés sikeres volt. Állatorvos, vagy gyakorlott tenyésztõ a 21. nap már ki tudja tapintani az embriókat. A vemhes nõsténynek több és jobb minõségû takarmányra van szüksége, és napi többszöri etetésre, hogy szervezetét ne viselje meg a vemhesség és a kölykök is megfelelõen fejlõdjenek. Ilyenkor táplálékát vitaminokkal, ásványi anyagokkal és kalciummal egészíthetjük ki. Ha az ellés nem indul meg a 42. nap elteltével sem, forduljunk állatorvoshoz! A vemhesség alatt a nõstényt nem kell elkülöníteni, továbbra is együtt maradhat társaival, játszhat, ugrándozhat. Csak az utolsó héten célszerû külön tenni õt, hogy felkészülhessen a kölykök érkezésére. A vadászgörények nagyon jó anyák, mindent elvégeznek az elléskor (kölykök tisztogatása, köldökzsinór elharapása...). Az ellés 1-4 óráig tarthat, ez a kölykök számától függ. Ha az ellés után a kölykök sírása nem szûnik, valószínûleg az anyának nem indult meg a teje, forduljunk állatorvoshoz. Az újszülött görény körülbelül 6-10 grammosak, vakok, süketek, és majdnem teljesen csupaszok. A kölykök elképesztõ iramban fejlõdnek, ezért fontos, hogy az anya elegendõ kalciumot kapjon, hogy kölykeit megfelelõen táplálhassa. Három hetes koruk után már naponta háromszor kaphatnak normális táplálékot, így fejlõdésük kiegyensúlyozott lesz. A kölykök a harmadik hét végére már 90 grammot nyomnak. Születésük utáni 28-35. napon nyílik ki szemük és fülük. Az ötödik héten már igazi eleven rosszcsont görényeket láthatunk játszadozni, ugrándozni, és tanulni a társasélet szabályait A görények, mivel nagyon jó anyák, idegen kölyköket is elfogadnak, ami hasznos lehet, ha az egyik anyának túl sok kölyke születik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görény a többi menyétféléhez hasonlóan gyűjt néha élelmet. Kotoréka rendszerint egy „lakókamrából" és egy „éléskamrából” áll. Nyáron főként békákat fogyaszt. A görény kis termete ellenére erős, és mindig zsákmányra éhes. Olyan nagy állatokat is meg tud ölni, mint az üregi nyúl és a mezei nyúl. Sven Nilsson svéd zoológus már a 19. században megfigyelte, hogy a görények gyakran az elkapott békákat élő vágóállatként az odújukban vagy egy kis szigeten tartották a mocsárban, lábukat eltörték, így azok nem tudtak elmenekülni. Bátorságára jellemző, hogy még a keresztes viperára is ráveti magát, és egy tarkóharapással megöli. Hajlékonyságával és gyorsaságával kifárasztja a kígyót, bár vigyáznia kell, mert a kígyóméreg a görényre is hat.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb görényfajok a mezei görény (M. eversmanni) és az európai nyérc (M. lutreola). A legtöbb zoológus szerint a vadászgörény (M. putorius furo) a közönséges görénytől származik. A zorilla, vagy csíkos görény (Ictonyx striatus) Afrika szubszaharai területein él. Közeli rokona a hermelinnek, vidrának és a nyércnek.

Vadászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges vagy házi görény hazánkban vadászható fajnak minősül (vad). Vadászidénye: szeptember 1. - február 28.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]