Baffin-sziget
| Baffin-sziget | |
 |
|
| A Baffin-sziget északkeleti partvonalának egy szakasza Clyde River településtől északra, 100 méteres magasságból 1997 augusztusában készült légi fotó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kanada |
| Székhely | Iqualuit |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 11 000 fő (2007)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 507 451 km² |
| Legmagasabb pont | 2147 |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
-R4.jpg)
 Baffin-sziget
Pozíció Kanada térképén
|
|
| é. sz. 69°, ny. h. 72° | |
A Baffin-sziget (Baffin-föld, angolul Baffin Island, Baffin Land) a Kanadai szigettenger legkeletibb és egyben legnagyobb szigeteként Kanada legnagyobb és a világ ötödik legnagyobb szigete Nunavut tartományban, Kanada és Grönland között, a Baffin-öböltől délre, a Hudson-öböltől északra, a Foxe-medencétől északra és nyugatra. Jó része az északi sarkkörön túl terül el.
Területe 507 451 km²[2] (476 068 km²[3]); hossza 1600 km, szélessége 200–700 km.
Tartalomjegyzék |
Földtani felépítése [szerkesztés]
Keleti része a Kanadai pajzs részeként prekambriumi kristályos kőzetekből áll; főként gránitból és gneiszből. Nyugati része paleozoós üledékes kőzeteken kialakult síkság.
Természetföldrajzi jellemzői [szerkesztés]
Keleti oldalán húzódik a Penny Highland hegység, aminek legmagasabb csúcsa a 2147 m magas Odin-hegy[2] (2591 m magas[3]) A hegység eljegesedett keleti lejtőit fjordok tagolják.
Éghajlata zord: a januári középhőmérséklet -30°C – -40°C, a júliusi középhőmérséklet 0 és -5°C között változó; a sziget legenyhébb éghajlatú, délkeleti részén januárban -20°C, júliusban +5°C.
Felfedezése [szerkesztés]
A szigetet William Baffin (1584-1622) brit felfedezőről nevezték el, a vikingek azonban már évszázadokkal korábban jártak itt: 1000 körül Leif Eriksson Hellulandnak nevezte el.
A nagy földrajzi felfedezések részeként déli partját először Martin Frobisher érte el 1576–1578-as útján; északi partját William Baffin fedezte föl 1616-ban.
Lakossága [szerkesztés]
Lakossága mintegy 11 000 fő (2007-es becslés); közülük nagyjából 3400 az eszkimó őslakó. Ók elszórt, apró, főleg tengerparti településeken élnek, és az inuktitut (kelet-kanadai inuit) nyelv két nyelvjárását beszélik:
- qikiqtaaluk uannangani nyelvjárás (északi-baffini); illetve
- qikiqtaaluk nigiani nyelvjárás (dél-baffini).
A sziget közigazgatási központja Frobisher Bay az azonos nevű Frobisher-öböl partján; legnagyobb városa a déli parton épült Iqaluit, aminek a 2006-os népszámlálás idején 6184 lakosa volt.
Gazdasága [szerkesztés]
Pond Inletben 1924-ben egy barnakőszénbányát nyitottak.
Az őslakók fő foglalkozásai a prémvadászat és a halászat.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Statistics Canada
- ^ a b Baffin island political map pictures
- ^ a b Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 821–822. o. ISBN 963-05-6800-4
Források [szerkesztés]
- A Baffin-szigetek turisztikai hivatalának oldala (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 8.)
- Geo Magazin: Baffin-sziget (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 8.)
- The Canadian Encyclopedia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 8.)
- Baffin Island (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 8.)
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 821–822. o. ISBN 963-05-6800-4
- Reader’s Digest Válogatás: Világjárók Lexikona 68. old.
- Baffin island political map pictures
