Réti boglárka
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 rajz a növényről |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ranunculus acris L. |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Réti boglárka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Réti boglárka témájú médiaállományokat. |
A réti boglárka (Ranunculus acris) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó névadó nemzetség egyik faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Csaknem egész Európában honos és igen gyakori. A három, Magyarország egész területén elterjedt boglárkafaj egyike. Mint sok más helyre, Új-Zélandra is betelepítették, ahol aztán nagy területeket hódított meg magának; itt a gyomirtó szereknek is ellen áll. Elfoglalva a legelőket, Új-Zélandon több százmilliós dolláros károkat okoz a farmereknek.[1]
Alfajok [szerkesztés]
- Ranunculus acris subsp. friesianus
Megjelenése [szerkesztés]
A réti boglárka 30–100 centiméter magas, kopasz vagy rásimuló szőrű növény. Levelei tenyeresen többé-kevésbé tövig szeldeltek, 3–5 szelettel. A levélszeletek újból szeldeltek, szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az alsó levelek nyele hosszú, a levélnyél felfelé egyre rövidül, úgyhogy a felsők már ülők.
18–25 milliméter átmérőjű, aranysárga virágai laza bugába rendeződtek, kocsányuk hengeres, nem barázdált. A sárgás, rásimuló szőrű csészelevelek körülfogják a virágot. A terméses vacok kopasz.
Életmódja, termőhelye [szerkesztés]
A nedves és hegyi réteken, kaszálókon, legelőkön, utak szélein, esetenként sziklákon és kőszirteken nő. A nedves vagy nyirkos, nitrogénben gazdag vályogtalajokat kedveli.
A növény májustól júliusig, részben egészen novemberig virágzik. Ragyogó aranysárga virágai május közepén uralkodnak a nedves réteken. Mérgező növény, megszárítva azonban hatóanyaga lebomlik. Méreganyagának köszönheti, hogy friss virágát a legelő jószág elkerüli, így jönnek létre az egyébként lelegelt rétek feltűnő „boglárkaszigetei”. A méreganyaga a csípős ízű anemonin.
|
|
Képek [szerkesztés]
-
a növény
-
-
virága
-
-
-
-
-
termései
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bourdôt, GW, Saville DJ (2010. augusztus 31.). „Giant buttercup - a threat to sustainable dairy farming in New Zealand”. Proceedings of the Australasian Dairy Science Symposium, 355-359. o.
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. p. 16. ISSN 0237 4935 ISBN 963-9367-66-4
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2524461
- http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?30810 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Ranunculus acris in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.
