Réti boglárka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Réti boglárka
rajz a növényről
rajz a növényről
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Boglárka (Ranunculus)
Alnemzetség: Ranunculus subg. Ranunculus
Fajcsoport: Ranunculus sect. Ranunculus
Faj: R. acris
Tudományos név
Ranunculus acris
L.
Szinonimák
  • Ranunculus acer auct.
  • Ranunculus acris var. latisectus Beck
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Réti boglárka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti boglárka témájú kategóriát.

A réti boglárka (Ranunculus acris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó névadó nemzetség egyik faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csaknem egész Európában honos és igen gyakori. A három, Magyarország egész területén elterjedt boglárkafaj egyike. Mint sok más helyre, Új-Zélandra is betelepítették, ahol aztán nagy területeket hódított meg magának; itt a gyomirtó szereknek is ellen áll. Elfoglalva a legelőket, Új-Zélandon több százmilliós dolláros károkat okoz a farmereknek.[1]

Alfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ranunculus acris subsp. friesianus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A réti boglárka 30–100 centiméter magas, kopasz vagy rásimuló szőrű növény. Levelei tenyeresen többé-kevésbé tövig szeldeltek, 3–5 szelettel. A levélszeletek újból szeldeltek, szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az alsó levelek nyele hosszú, a levélnyél felfelé egyre rövidül, úgyhogy a felsők már ülők.

18–25 milliméter átmérőjű, aranysárga virágai laza bugába rendeződtek, kocsányuk hengeres, nem barázdált. A sárgás, rásimuló szőrű csészelevelek körülfogják a virágot. A terméses vacok kopasz.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nedves és hegyi réteken, kaszálókon, legelőkön, utak szélein, esetenként sziklákon és kőszirteken nő. A nedves vagy nyirkos, nitrogénben gazdag vályogtalajokat kedveli.

A növény májustól júliusig, részben egészen novemberig virágzik. Ragyogó aranysárga virágai május közepén uralkodnak a nedves réteken. Mérgező növény, megszárítva azonban hatóanyaga lebomlik. Méreganyagának köszönheti, hogy friss virágát a legelő jószág elkerüli, így jönnek létre az egyébként lelegelt rétek feltűnő „boglárkaszigetei”. A méreganyaga a csípős ízű anemonin.

Az alsó szárlevelek szeletei szélesebbek
…a felsőké keskenyebbek.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bourdôt, GW, Saville DJ (2010. augusztus 31.). „Giant buttercup - a threat to sustainable dairy farming in New Zealand”. Proceedings of the Australasian Dairy Science Symposium, 355-359. o.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]