Oroszka
| Oroszka (Pohronský Ruskov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1249 |
| Polgármester | Nagy Lajos |
| Irányítószám | 935 62 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1286 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 141 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 131 m |
| Terület | 9,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Oroszka
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 47° 58′ 15″, k. h. 18° 39′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Oroszka, (más néven Kisoroszi, szlovákul Pohronský Ruskov, korábban Oroska) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában, Lévától 33 km-re délre, a Garam jobb partján. 2011-ben 1286 lakosából 720 magyar és 510 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az írott történelem előtti időkben is éltek emberek. Egyaránt itthagyta nyomait a vonaldíszes kultúra, a lengyeli kultúra, a hévmagyarádi kultúra és a hallstatt kor embere is.
A települést 1269-ben "Wruz" alakban említik először. Neve valószínűleg a keleti szláv testőrségből vett eredetére, vagy más segédcsapatokra utal. 1327-ben a Kacsics nemzetségé, 1534-ben a Lekéri apátság birtoka volt, később 1536-ban a lévai váruradalom része. 1534-ben 8 portája volt. 1601-ben 12 ház állt a településen. 1715-ben 17 volt az adózók száma. 1828-ban 73 házában 468 lakos élt. 1893-ban cukorgyárat alapítottak a községben, melyet 1945 után modernizáltak. Malom és konzervgyár is működött itt.
Vályi András szerint "Nemes Oroszi, és Kis Oroszka. Két magyar faluk Bars Várm. földes Urai Kis Oroszkának, a’ Lekéri Apáturaság, amannak pedig több Urak, fekszenek amaz Lévához más fél mértföldnyire; ez pedig Lekérnek szomszédságában, mellynek filiája, határjok jó, földgyeik termékenyek, malma egyiknek helyben, piatzok három, fájok réttyek, legelõjök van." [2]
Fényes Elek szerint "Kis-Oroszi, magyar falu, Bars vgyében, a Garan jobb partján, Lekérhez 1/2 óra: 295 kath. lak. F. u. a lekéri apát. Ut. p. Zseliz." [3]
1910-ben 724, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 1326 lakosából 817 magyar és 478 szlovák volt.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1953 és 1962 között épült. Tornyát 2003-ban építették.
- A község fontos ipari létesítménye a malom, mely 1912-ben épült. 1970 és 1973 között korszerűsítették.
- Military Historical Museum (Hadtörténeti Múzeum)
Küldő hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Oroszka Szlovákia térképén
- A község a régió turisztikai honlapján
- A malom honlapja
- E-obce.sk
- A Military Historical Museum weboldala szlovákul
Források és jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
|
|||||||||||
