Lukács evangélista
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Lukács evangélista | |
|---|---|
|
10. századi bizánci festő: Az olvasó Lukács evangélista |
|
| Születési éve | ismeretlen Antiochia |
| Halálozás éve | kb. 84 Boiótia |
| Ünnepnap | október 18. |
| Patrónusa | művészek |
Lukács evangélista a keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és az Apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiochiában született. Életéről keveset tudunk: csak a kolosséiakhoz írt levél alapján feltételezik, hogy eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A hagyomány azt tartja, hogy kedvelte a festészetet, képfaragást, szónoklatot. Pál apostol térítette meg, és Lukács őt követte apostoli útjában. Péter és Pál apostolok halála után bejárta Itáliát, Galliát, Dalmáciát, Macedoniát. Mások szerint tanított Egyiptomban, Líbiában, Tebaiszban. Szigorú böjttel és más vezekléssel sanyargatta magát. 84 éves korában Patrasban, Achája városában vértanúhalált szenvedett.
Achájában temetteték el, de a 4. században a testét Konstantinápolyba vitték és ott az apostolokról nevezett templomban helyezték el Szent András és Szent Timóteus mellé. Fejét Nagy Szent Gergely pápa Rómába vitette Szent András templomába. Testének többi részét több más templomnak osztották szét.
Áldozati ökörrel az oldalán ábrázolják.
Rómában a Santa Maria Maggiore bazilikában és Loretóban olyan Szűz Mária képet őriznek, amelyet a hagyomány szerint Lukács festett. A középkorban a festők védőszentjükül választották, ezért sok helyen a festők és rokon művészek céhét Lukács-céhnek nevezték. Némely város Lukács-céhébe tartoztak a fafaragók, az aranyverők, az ötvösök, a vésnökök és egyéb ágai az iparnak; Delftben a fajanszfestők és gyárosok szintén a Lukács-céh tagjai voltak.


