Ikonográfia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukács evangélista ábrázolása a keresztény ikonográfiai attribútumával, a szárnyas bikával. A szárnyas bika, János apostol Jelenések Könyvében említett négy lelkes állat egyike, Lukács evangélista egyik ismert attribútuma.

Az ikonográfia a képtartalmak tudománya, a művészettörténet olyan tudományos eszköze, amely a műtárgyak tartalmának értelmezésével és meghatározásával foglalkozik. Ezzel a jelentéssel a szót a művészettörténet ruházta fel és a görög εἰκὡον (kép) ill. γραφειν (róni, vésni, írni) szavak összetétele. Ezen etimológiának megfelelően a szó még a 19. században is kiváló személyek különösképpen ókori hírességek arcképeinek megőrzését és bemutatását jelentette.

A 19. század közepétől figyelhető meg egy fontos jelentésváltozás, ezután az ikonográfia már a keresztény témájú művek, motívumok, képi és tartalmi jellegzetességek összefoglaló neve, később ez fogalmilag kitágult és vonatkozott az ókori művészetekre majd általánosan a művészetekre. Mára ez utóbbi értelemben használatos a fogalom a művészettörténetben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erwin Panofsky: Sinn und Deutung in der bildenden Kunst, Köln, Dumont, 1975
  • Frank Büttner/Andrea Gottdang: Einführung in die Ikonographie. Wege zur Deutung von Bildinhalten, München, C.H.Beck, 2006, ISBN 3-406-53579-8, ISBN 978-3-406-53579-6
  • Erwin Panofsky: Problems in Titian, mostly iconographic, New York 1969
  • Heinrich Krauss/ Eva Uthemann: Was Bilder erzählen. Die klassischen Geschichten aus Antike und Christentum in der abendländischen Malerei, München (1987), 3. kiadás, 1993.
  • Hans F. Schweers: Gemälde in deutschen Museen, Katalog der ausgestellten und depotgelagerten Werke. II rész, 4-5 kötet: Ikonographisches Verzeichnis, 4., aktualisierte und erweiterte Auflage, K. G. Saur Verlag, München 2005, ISBN 3-598-24166-6

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikonográfia témájú médiaállományokat.