Erwin Panofsky

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erwin Panofsky
Született1892. március 30.[1][2][3][4][5]
Hannover[6][7]
Elhunyt1968. március 14. (75 évesen)[1][7][2][3][4]
Princeton[8][7][9][10]
ÁlneveA. F. Synkop
Állampolgársága
HázastársaDora Panofsky
Gyermekei
  • Hans Panofsky
  • Wolfgang K. H. Panofsky
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Corresponding Fellow of the Medieval Academy of America (1937)[12]
  • Haskins Medal (1962)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erwin Panofsky témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erwin Panofsky (Hannover, 1892. március 30. – New York, 1968. március 14.) német művészettörténész.

Élete[szerkesztés]

Hannoverben született, itt is tett érettségit a Joachimsthalsches Gymnasiumban. Egyetemi tanulmányait Freiburgban kezdte, míg barátja, Kurt Badt hatására művészettörténetet kezdett tanulni Wilhelm Vöge professzornál. Tanulmányait Berlinben fejezte be Adolph Goldschmidt tanszékén. 1914-ben doktorált kitüntetéssel Albrecht Dürer művészetelméletéből. Ez a tanulmány hozta meg számára az elismerést, a kor két legkiválóbb művészettörténésze, Wölfflin és Riegl olyan elismerést vívtak ki számára, hogy meghívást kapott az 1921-ben alapított hamburgi egyetem „privátdocentúrájára”. Az első világháborúban nem vett részt, mert egy lovasbaleset mindvégig mentességet biztosított neki a katonai szolgálat alól. Ezekben az években mélyült el a reneszánsz művészet tanulmányozásában, különösképp Dürer és Michelangelo művészetében.

A hamburgi egyetem pezsgő szellemi életében készült el Dürer Melankólia című művének könyv méretű elemzése (Fritz Saxl inspirációjával; a román kori német szobrászat monográfiája, az Idea, a Hercules am Scheiewege (Herkules válaszúton) és mintegy negyven elvi jelentőségű tudományos dolgozat. Fritz Saxl volt az igazgatója a Bibliothek Warburg nevű könyvtárnak, melynek teljes állományát a harmincas évek elején a nemzetiszocialisták elől Londonba kellett menteni. A zsidó származású Panofsky 1933-ban végérvényesen az Amerikai Egyesült Államokba települt. 1931-től vendégprofesszor volt már a New York Universityn, így New Yorkba költözött.

1935-től a Princeton Insitute for Advanced Study professzora (ide került Einstein és Oppenheimer is). Itt írt művei három évtized alatt megreformálták (mások szerint egyenesen megteremtették) az amerikai művészettörténet-írást.

1966-ban, tekintélye csúcsán visszalátogatott Németországba, megengedhette magának, hogy angol nyelven tartson előadást. 1968-ban halt meg New Yorkban.

Munkássága[szerkesztés]

Panofsky nemzedékének nem kisebb feladattal kellett szembenéznie, mint az addig nem létező művészettörténeti terminológia megalkotásainak nehézségeivel. Át kellett hidalnia a pozitivista adatfeltárás által létrejött űröket, az egyes művekben fel kellett tárni azt a réteget, ami biztosítja az egyedi műalkotás sajátszerűségét a történelem más produktumaival szemben, be kellett ágyazni a művészettörténet-tudományt a filozófiába a művészetelmélet, művészettudomány és esztétika segítségével. Panofsky jelentősége, hogy feltárta az azt akadályozó problémák lényegét.

Első dolgozatában, A képzőművészeti stílus problémájában Wölfflin művészettörténet-felfogásával nézett szembe. Kifejezi szándékát, hogy a művészeti jelenségek legmélyebb lényegét, a korstílusok tartalmát és ezek változásait világnézeti okokra vezesse vissza.

Az 1920-ban megjelent A Kunstwollen fogalmában Riegl elméletét próbálta meg továbbfejleszteni. A következő művében is visszatér a kunstwollen kérdéséhez. A művészettörténet viszonya a művészetelmélethez (1925) című művében kanti kategóriarendszerrel egyenlíti ki Riegl és Wölfflin nézeteit, hangsúlyozva, hogy a nagy elődök által felállított ellentétpárok egymást feltételezik s apriorisztikus feltételek.

Elméleti művei mellett olyan témák is foglalkoztatták, melyekkel gyakorlati tudását tette próbára. Az emberi arányok stílustörténete (1921), Dürer és klasszikus ókor (1921-22), Idea (tanulmányok, 1924), A perspektíva mint szimbolikus forma (1927).

Panofsky legnagyobb érdeme az ikonológiai módszer kidolgozása.

Az ikonológiai módszer[szerkesztés]

Az értelmezés tárgya Az értelmezés Értelmezéshez szükséges előismeretek Az értelmezés helyesbítésének eszköze (a hagyományok története)
Elsődleges vagy természetes képtárgy, mely lehet tárgybeli vagy kifejezésbeli, ezek együttesen fejezik ki a művészi motívumok világát. Preikonografikus leírás Mindennapi tapasztalat A stílusok története, ahogyan a különböző történeti korokban a meghatározott tárgyakat és történéseket kifejezik
Másodlagos vagy konvencionális képtárgy. Ábrázolások, történetek és allegóriák világát alkotja. Ikongráfiai elemzés Irodalmi források ismerete A típusok története, ahogyan a különböző történeti korokban meghatározott témákat vagy fogalmakat tárgyakkal és eseményekkel fejeznek ki.
Belső jelentés vagy tartalom, a szimbolikus értékek világa. Ikonológiai elemzés Az emberi elme alaptörekvéseinek ismerete. A kultúra jelenségeinek ismerete általában. Ahogyan különböző történeti korokban az emberi elme törekvéseit meghatározott témákkal és fogalmakkal kifejezik.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Az emberi arányok stílustörténete; ford. Vekerdi László; Magvető, Bp., 1976 (Gyorsuló idő)
  • A jelentés a vizuális művészetekben. Tanulmányok; vál., szerk., utószó Beke László, ford. Tellér Gyula; Gondolat, Bp., 1984
  • Gótikus építészet és skolasztikus gondolkodás; ford. Szegedy-Maszák Mihály; Corvina, Bp., 1986 (Imago)
  • Idea. Adalékok a régebbi művészetelmélet fogalomtörténetéhez. Egyetemi tankönyv; ford. Szántó Tamás; Corvina, Bp., 1998 (Egyetemi könyvtár)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Панофский Эрвин, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. ↑ https://dictionaryofarthistorians.org/panofskye.htm
  10. ↑ http://monoskop.org/Erwin_Panofsky
  11. ↑ a b LIBRIS, 2014. január 31. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  12. ↑ https://www.medievalacademy.org/page/CompleteCorrFellow, 2023. március 28.

Források[szerkesztés]

  • Beke László: Panofsky és az ikonológia, in: Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben (Gondolat Kiadó, 1984)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erwin_Panofsky&oldid=26248417”