Felek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nem tévesztendő össze a Kolozs megyei Erdőfelek és a Maros megyei Magyarfelek településekkel.

Koordináták: é. sz. 45° 43′ 0’’, k. h. 24° 22′ 60’’45.7166666667, 24.3833333333

Felek (Avrig)

A feleki Brukenthal-kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Szeben
Rang	város
Beosztott falvak	Fenyőfalva, Glimboka, Mârşa (Mirsa) és Oltszakadát
Polgármester	Arnold Klingeis (RNDF)
Irányítószám	555200
Körzethívószám	0269
Népesség
Népesség	9302 (2002)^[1]
Község népessége	14 260 (2002)^[2]
Magyar lakosság	181
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	350 m
Terület	133,36 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felek
é. sz. 45° 43′ 0’’, k. h. 24° 22′ 60’’45.7166666667, 24.3833333333
Felek weboldala

Felek (románul Avrig, németül Freck): város Romániában, Szeben megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Nagyszebentől 25 km-re délkeletre, az Olt bal partján, a Nagyszeben–Brassó főút mellett fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevének első említése 1364-ból való, Affrica alakban. További névalakjai: Ebrek és Ebreg (1413), Fryk (1468), Frech (1488), Freck (1582). Mai román neve először 1733-ban, a magyar 1854-ben tűnik fel. Mârşa a Valea Mârşa patakról kapta nevét.

[szerkesztés] Története

1200 körül várat építettek a mai Mirsától délkeletre fekvő, 846 méter magas, Culmea Cetăţiinek nevezett hegycsúcsra. A vár 60 × 30 méteres volt, a Curtea de Argeşbe vezető utat védte és legkésőbb a 15. században pusztulhatott el.

1582-es statútumában a tisztségeket paritásos alapon osztották meg a szász és a román etnikum között, viszont folnagy csak szász lehetett. A kiadásokat a két nemzetiség közösen viselte, de a románok kötelesek voltak kaszálni a szebeni tanácsnak és a szász iskola fenntartásához is hozzájárultak.

Román lakói a 18–19. században transzhumáló juhtartást folytattak.

1849 elején egy román határőrzászlóalj állomásozott itt. Az abszolutizmus idején járási székhely is volt.

Szebenszékhez, majd 1876-tól Szeben vármegye Nagyszebeni járásához tartozott.

Mirsán 1936–1937-ben fegyvergyárat építettek, amelynek 1940-ben már 1170 munkása volt. A szocializmus alatt kibővítették a profilját és a vidék egyik legnagyobb munkaadója maradt.

1989-ben kapott városi rangot.

Látkép északról

[szerkesztés] Lakossága

1760-ban 2070 román és 213 szász lakosa volt.
1850-ben 2520 lakosából 2203 volt román, 168 német és 144 cigány nemzetiségű; 2340 ortodox és 165 evangélikus vallású.
1900-ben 3195 lakosából 2665 volt román, 415 német és 109 magyar anyanyelvű; 2635 ortodox, 271 római katolikus, 219 evangélikus, 37 református és 27 görög katolikus vallású. Lakosainak 42%-a tudott írni-olvasni és 8%-uk beszélt magyarul.
2002-ben 9302 lakosa volt, közülük 8996 román, 181 magyar és 69 német nemzetiségű; 8789 ortodox, 87 római katolikus, 76 pünkösdista és 58 baptista vallású. Mirsán 3009 lélek élt, többségük ortodox román.

[szerkesztés] Látnivalók

Erődített római katolikus (eredetileg szász evangélikus) templomát támpilléres kőfal övezi, amely hajdan magasabb volt. Az 1270-es években román stílusban épült, majd a 16. században gótikus stílusban átalakították és oldalhajóit lebontották.
Az ortodox templom 1755-ben épült, falfestményei 1762-ből valók. Kertjében nyugszik Gheorghe Lazăr.
A barokk Brukenthal-kastélyt eredetileg Buccow tábornok építette 1762-ben és 1771 között és később lett Samuel von Brukenthal nyári rezidenciája, aki 1780–1785-ben átalakíttatta. Parkja az egyetlen, eredeti állapotában megőrzött barokk park Romániában. Ma a Brukenthal Alapítvány működik benne.
A falumúzeumben néprajzi tárgyak, ikonok és egy Lazăr-emlékszoba láthatóak.
A városközpont és Mirsa között kis sóstó található.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1779-ben és itt halt meg 1823-ban Gheorghe Lazăr román pedagógus, író, teológus.

[szerkesztés] Gazdasága

Üveggyárában festett üvegedényeket készítenek.
Mirsán haszongépjárműveket (billenős teherautókat, mezőgazdasági vontatókat, utánfutókat)^[3] és szeszes italokat gyártanak.