Zsinna
| Zsinna (Jina) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | - |
| Polgármester | Iancu Beschiu (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Irányítószám | 557110 |
| Népesség | |
| Népesség | 4073 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1000 m |
| Terület | 315,66 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsinna
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 47′ 4″, k. h. 23° 40′ 55″ | |
Zsinna (románul Jina, németül Schina) község Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Csindrel-hegységben fekszik, Nagyszebentől 40 kilométerre.
Története [szerkesztés]
Először 1466-ban, Zinna néven említették. Szászorbó határára települt, román lakossággal. Lakói juhászok voltak, 1775-ben feljegyezték róluk, hogy Karcag határában legeltettek. A Kárpátokon túli traszhumálásban azonban nem vettek részt, mert határukat 1766-ban jelentős, korábban Havasalföldhöz tartozó legelőkkel bővítették. 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott, egyedül alkotta annak 5. századát. 1775-ben a határőrség triviális iskolát állított fel. Érdekes és szinte egyedülálló jelenség, hogy a katonáskodás és 1776-tól, az iskolakötelesség bevezetése után a leányok foglalkoztak a nyájakkal. Szórtan álló házait 1776-ban vonták össze. A határőrség felállítása elől 338 családfő elmenekült.[2] Közülük az 1760-as–1770-es években sokan az olténiai Vaideeni, Băbeni, Novaci és Polovragi településekre költöztek. Teljes egészében innen települt a havasalföldi Corbi falu.[3] Szebenszékhez, majd Szeben vármegyéhez tartozott. 1945 után kivált belőle és Sugághoz csatlatkozott Dobratelep (Dobra).
2005-ben a falusiak 37 ezer juhot tartottak. Beás cigányok is lakják, akik korábban fafaragással foglalkoztak.
Lakossága [szerkesztés]
- 1850-ben 1846 lakosából 1702 volt román és 143 roma nemzetiségű; 1841 ortodox vallású.
- 2002-ben 4073 lakosából 4067 vallotta magát román nemzetiségűnek; 3921 ortodox és 147 baptista vallásúnak.
Látnivalók [szerkesztés]
- Nyaranta, Szent Iván napján rendezik meg a Sus pe Muntele din Jina elnevezésű nemzetközi folklórfesztivált.
- Régi ortodox temploma 1795–1796-ban épült. Belülről a szelistyei Vasile Munteanu festette ki 1801-ben. Ikonosztáza 1794-ből való.
- A temető csontházában 1827-ből való festmény található.
- Új ortodox temploma a medgyesi katedrális mintájára épült 1937 és 1939 között. Más, a két világháború között Erdélyben épült reprezentatív ortodox templomokhoz hasonlóan egyszerre ikertornyos és centrális elrendezésű.
- Néprajzi kiállítás Ileana Morariu házában (428. sz., 2006 óta).
- A falutól délnyugatra, a Sebesbe ömlő Lihoi-patak meredek partján emelkednek a Pintenii din Coasta Jinei ('a Zsinna-oldal sarkantyúi') érdekes formájú, különálló kristályos pala sziklái.[4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Alexandru Bucur: Școlile grănicerești de pe teritoriul fostului Regiment de la Orlat (1871-1921). Sibiu, 2010, 23. o.
- ↑ Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In Nicolae Dunăre (Red.): Țara Bîrsei. 1. București, 1972, 209. o.
- ↑ www.dssibiu.ro
Források [szerkesztés]
- Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
További információk [szerkesztés]
Képek [szerkesztés]
-
A régi ortodox templom
-
Az új ortodox templom
.jpg)
.JPG)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||
.svg){kind=small}
