Szászújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászújfalu (Nou (Roșia))
NouSB (48).JPG
Szászújfalu evangélikus temploma
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Rang falu
Községközpont Veresmart (Roșia)
SIRUTA-kód 145453
Népesség
Népesség 1606 fő (2011. október 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászújfalu (Románia)
Szászújfalu
Szászújfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 49′ 48″, k. h. 24° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 48″, k. h. 24° 16′ 59″

Szászújfalu románul: Nou (Roșia), német nyelven Neudorf/Hermannstadt, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszebentől északra fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szászújfalu Első ismert birtokosai a Becsegergely nemzetséghez tartozó Apa fiai és Miklós fia Gergely voltak, akiknek osztozkodásakor a falu Miklós fia Gergelynek jutott. Nevét 1305-ben említette először oklevél Ujfalu néven (ZW.I.230), majd 1309-ben ismét említve volt; ekkor Fehér vármegyéhez tartozott, és Szent Katalin nevű templomának plébánosa a 7 szász dékánátus egyik megbizottjaként szerepelt.

További névváltozatai: 1332–1335 között Nova Villa, 1349-ben Nova villa, 1372-ben v. Wyfalw (Ub II. 374), 1468-ban Newndorff, 1501-ben Nayendorff (Scheiner 101), 1733-ban Nou, 1760–1762 között Szász-Ujfalu, 1808-ban Újfalu (Szász-), Neudorf, Noe, 1861-ben Szász-Ujfalu, Noul, 1888-ban Szász-Újfalu (Neudorf, Noul-Sasesc), 1913-ban Szászújfalu.

1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. János nevű papja 4 évre 44 régi banálist fizetett.

Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lett a templommal együtt.

A trianoni békeszerződés előtt Szeben vármegye Nagyszebeni járásához tartozott.

1910-ben 1152 lakosából 8 magyar, 415 német, 591 román, 138 cigány volt. Ebből 706 görög katolikus, 417 evangélikus, 22 román volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma - Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. Stílusa alapján 13. században épülhetett. Eredeti formáit szinte változatlanul megőrizte: négyzetes szentélye, félkörrel záruló apszisa van, a mellékhajói keresztboltozatosak és a főhajóba félköríves árkádok nyílnak.

Tornya a nagydisznódihoz hasonló, alatta a félköríves kapu befalazva maradt meg. A torony nyugati falán levő késő román kori féldombormű egy püspököt ábrázol, a másikon oroszlán, amint emberforma alakot nyel le; a gonosz lelket szemlélteti.

A szentély külső falán, a gyámköveken kőből faragott állati és emberi alakok láthatók. A templomot a 15. században erődítették és gótikus stílusban építették át. Főhajójának csillagboltozata 1500 körül készül égetett téglából. Szentségfülkéje töredékes. Keresztelőmedencéje is középkori.

A templomot egyszerű kőfal veszi körül, melynek védőbástyáiból csak egy, míg falaiból is csak részletek maradtak fenn.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]