Kerc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerc (Cârța)
Carta Romania 003.jpg
A kerci kolostor
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Rang község
Beosztott falvak Oláhtyúkos
Polgármester Magheru Cristin (2004)
Irányítószám 557070
Körzethívószám 0269
SIRUTA-kód 144517
Népesség
Népesség 887 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 14
Község népessége 903 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 406 m
Terület 28,90 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kerc (Románia)
Kerc
Kerc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 24° 34′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 24° 34′ 04″

Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) község Romániában, Szeben megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszebentől 48 km-re keletre az Olt bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett föld birtokába.[3] 1223-ban Kerch alakban fordul elő.[4] 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében.[3]

A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegyéhez tartozott.

Híres műemléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település legnevezetesebb műemléke cisztercita temploma és kolostora, mely a 13. század közepén épült, de alapítását a korabeli források 1202-re teszik. Szerzetesei a franciaországi pontignyi apátságból kerültek ide.[5] A 16. században indult pusztulásnak. Kolostorának egy része emeletnyi magasan áll, templomának szentélyét szász evangélikus templommá alakították át. 1648-ban említenek itt egy udvarházat, melyet ekkor állítanak helyre a megrongálódott templommal együtt.

Kerc ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 954, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Alsóárpási járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 1116 lakosából 817 román, 198 német, 90 cigány és 11 magyar volt.

A kis létszámú magyar lakosság ellenére, a kolostor melletti iskola falán mai napig is csupán német és magyar nyelven szerepel az "elemi iskola" felirat.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. ^ a b Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp., 2003. 192.
  4. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  Online elérés
  5. Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma mini útikönyvek, ISBN 963-243-065-4

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerc témájú médiaállományokat.