Riuszád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Riuszád (Râu Sadului)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségRiuszád
Rang községközpont
Irányítószám 557275
Körzethívószám 0269
SIRUTA-kód 145391
Népesség
Népesség514 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Népsűrűség9,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 37′ 26″, k. h. 24° 03′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 26″, k. h. 24° 03′ 41″
Riuszád weboldala
SablonWikidataSegítség

Riuszád (románul Râu Sadului) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a Szebeni-Hegyalja tájegységben, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Szórt település 600–1250 méteres tengerszint feletti magasságban, a Csindrel-hegységben, Nagyszebentől 30 kilométerre délre. A központot a Beberani falurész alkotja. A patak mentén futó főutca és az abból leágazó mellékutak mentén helyezkedik el a falut alkotó többi házcsoport: Ciupari, Măilați, Fundul Râului, Sădurel, Dudaș, Gâtu Berbecului, Bătrâna és Rozdești.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Cód patak román nevéből való (román râu 'folyóvíz').

Története[szerkesztés]

Resináriak kirajzásával jött létre 1726 után.

1882-ig a patakon jelentős faúsztatás folyt. A 19. században lakói építkezési faszerkezeti elemekkel és gyümölccsel folytattak cserekereskedelmet.

A 14 386 kataszteri holdas, addig erdészetileg nem művelt vöröstorony–lotrui, a Lotru-hegységben fekvő erdőbirtok faanyagát a magyar állam 1907-ben, árverésen a Magyar-Olasz Erdőipar Rt.-nek adta el. A Riuszádtól délnyugatra fekvő Balindru völgyből három év alatt 26,3 km hosszú drótkötélpályát, a Nagytalmácstól három km-re fekvő fűrésztelepig 24 km keskeny nyomtávú vasutat, onnan pedig ipari vágányt építtettek a vöröstoronyi vasútig. Ezen az úton szállították el a hegység olykor háromszáz éves, kivágott fáit.[2]

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben a község 665 lakosából 644 román és 21 roma; 538 ortodox és 97 görögkatolikus felekezetű volt.
  • 2002-ben 636 lakosából 635 volt román és 624 ortodox.
  • A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 571 fő volt, melynek 96,85-a román.[3] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 95,8%-a ortodox és 1,05%-a a Keresztyén Testvérgyülekezethez tartozik.[4]

Gazdasága[szerkesztés]

  • Faluturizmus.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt születtek Sava Săvoiu–Popovici (1818–1906) pap, festő, szobrász és Victor Iliu(wd) (1912–1968) filmrendező.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  2. Fekete Zoltán: Tanulmányút Nagyszeben környékén. Erdészeti Lapok 1912. X. 15. 814–834. o.
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  4. Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  5. Personalități în Râul Sadului. memoria-locului.ro (Hozzáférés: 2017. december 6.) arch

Források[szerkesztés]

  • Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]