Riuszád
| Riuszád (Râu Sadului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | - |
| Polgármester | Florian Vasile Tara (PD-L), 2012 |
| Irányítószám | 557275 |
| Körzethívószám | 0269 |
| Népesség | |
| Népesség | 636 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 52 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Riuszád
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 37′ 21″, k. h. 24° 3′ 23″ | |
Riuszád (románul Râu Sadului) község Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a Szebeni-Hegyalja tájegységben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szórt település 600–1250 méteres tengerszint feletti magasságban, a Csindrel-hegységben, Nagyszebentől 30 kilométerre délre. A központot a Beberani falurész alkotja. A patak mentén futó főutca és az abból leágazó mellékutak mentén helyezkedik el a falut alkotó többi házcsoport: Ciupari, Măilați, Fundul Râului, Sădurel, Dudaș, Gâtu Berbecului, Bătrâna és Rozdești.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a Cód patak román nevéből való (román râu 'folyóvíz').
Története [szerkesztés]
Resináriak kirajzásával jött létre 1726 után.
1882-ig a patakon jelentős faúsztatás folyt. A 19. században lakói építkezési faszerkezeti elemekkel és gyümölccsel folytattak cserekereskedelmet.
A 14 386 kataszteri holdas, addig erdészetileg nem művelt vöröstorony–lotrui, a Lotru-hegységben fekvő erdőbirtok faanyagát a magyar állam 1907-ben, árverésen a Magyar-Olasz Erdőipar Rt.-nek adta el. A Riuszádtól délnyugatra fekvő Balindru völgyből három év alatt 26,3 km hosszú drótkötélpályát, a Nagytalmácstól három km-re fekvő fűrésztelepig 24 km keskeny nyomtávú vasutat, onnan pedig ipari vágányt építtettek a vöröstoronyi vasútig. Ezen az úton szállították el a hegység olykor háromszáz éves, kivágott fáit.[2]
Lakossága [szerkesztés]
- 1850-ben a község 665 lakosából 644 román és 21 roma; 538 ortodox és 97 görög katolikus felekezetű volt.
- 2002-ben 636 lakosából 635 volt román és 624 ortodox.
Gazdasága [szerkesztés]
- Faluturizmus.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Fekete Zoltán: Tanulmányút Nagyszeben környékén. Erdészeti Lapok 1912. X. 15. 814–834. o.
Források [szerkesztés]
- Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||
.svg){kind=small}
