Csicsóholdvilág

Csicsóholdvilág (Țapu)

A szász erődtemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Rang	falu
Községközpont	Mikeszásza
Népesség
Népesség	772 fő (2002)^[1] +/-
Magyar lakosság	38
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	299 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csicsóholdvilág Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 46° 4′, k. h. 24° 5′46.0666666667, 24.0833333333
é. sz. 46° 4′, k. h. 24° 5′46.0666666667, 24.0833333333

Csicsóholdvilág (románul Țapu, németül Abtsdorf bei Marktschelken, szászul Apestref vagy Apesterf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése [szerkesztés]

Medgyestől 27 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllőtől délre, a 14-es főút mellett fekszik.

Nevének eredete [szerkesztés]

Magyar neve Kiss Lajos magyarázata szerint egy holdsarló alakú földdarabra utalt, és először 1309-ben (Hulduualach), előtagját pedig 1808-ban jegyezték föl (vö. Holdvilág nevével). Német neve ('apát falva') arra utal, hogy a 14. század elején az egresi apátság birtoka volt (egy 1315 és 35 között kiállított oklevél 1402-es másolatában: v[illa] Abbatis). Több évszázadon át magyarul is a párhuzamos nevet használták (1417, Apathfalwa). Román neve a țap ('kecskebak') szóból való (1750, Czapu).

Története [szerkesztés]

Csicsóholdvilág

Szász jobbágyfalu volt, amely közigazgatásilag nem a Királyföldhöz, hanem Fehér, majd Alsófehér vármegyéhez tartozott, bár Zsigmond 1416-ban elrendelte, hogy a hét szász székkel együtt teljesítsen katonai szolgálatot, és Mátyás 1485-ös rendelete értelmében azokhoz hasonlóan is adózott.

1647-ben 23 jobbágy- és négy cigány család, 1766-ban románok is lakták. 1792-től a Teleki család birtoka volt. A Telekieknek való szolgálat elől a 19. század elején 28 szász családja a szász városokba költözött.

1850-ben 806 lakosából 374 volt román, 302 német, 111 cigány és 19 magyar nemzetiségű; 483 görög katolikus, 302 evangélikus és 17 református vallású.

2002-ben 772 lakosából 710 volt román, 38 magyar és 21 német nemzetiségű; 675 ortodox, 36 református, 24 evangélikus, 24 görög katolikus és 7 római katolikus vallású.

Látnivalók [szerkesztés]

Evangélikus erődtemploma. A templom 1300 körül épülhetett. 1625-ben valószínűleg elbontották tornyát és a hajó gótikus ablakait, ekkor épült viszont a csúcsíves déli és északi kapu. 1838-ban nyugati kapuját befalazták, hajóját pedig új mennyezettel és ablakokkal látták el. A szentély északi falában félig befalazott gótikus szentségfülke látható. Egyik harangját a 15. század végén vagy a 16. század elején öntötték.^[2] Valószínűleg a 14. században vették körül ovális kőfallal, amelyre belülről kétszintes gyilokjárót építettek. A ma hat méter magasan álló fal nyugati oldalán a zömök kaputornyot 1940-ben földrengés rázta meg, majd 1955–56-ban javították ki. Az északi oldalon őrtorony véd egy kis ajtót.
A falu határában sós források törnek föl.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
↑ Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [1] PDF