Szászsáros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászsáros (Șaroș pe Târnave, Scharosch an der Kokel)
Ansamblul bisericii evanghelice vedere aeriana-2.JPG
Légifelvétel az erődtemplomról
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Rang falu
Községközpont Erzsébetváros város
SIRUTA-kód 143833
Népesség
Népesség 1640 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 81
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászsáros (Románia)
Szászsáros
Szászsáros
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 12′ 15″, k. h. 24° 32′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 15″, k. h. 24° 32′ 36″
Szászsáros weboldala

Szászsáros (románul: Șaroș pe Târnave, korábban Șaroșul Săsesc, németül Scharosch an der Kokel) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébetvárostól három kilométerre délnyugatra, a Nagy-Küküllő bal partján, a 14-es főút és a vasút mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg a tatárjárás után, a 13. század közepén települt szász lakossággal. Nevét 1282-ben Sarus, 1289-ben Saros, 1337-ben Saruz, 1432-ben Saars, 1760–62-ben Szász-Sáros, 1826-ban Sárosu alakban írták.

1438-ban egy török betörés elpusztította. A 16. században katolikus, majd evangélikus iskolája működött. 1605-ben Bocskai István csapatai dúlták fel, és az erődtemplomot is elfoglalták. Román lakossága 1842 előtt egységesen görög katolikus volt, akkor egy részük visszatért az ortodoxiához.[2] 1848 októberében a román parasztfelkelők határában megvertek egy székely csapatot. Mocsaras határát csak a 20. század második felében csapolták le.

Nagyselykszékhez, később Medgyesszékhez, 1876-tól Nagyküküllő vármegyéhez tartozott. A szászok kivándorlása után cigányok, románok és a két Küküllő közti falvakból magyarok költöztek be.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 1432 lakosából 902 volt német, 414 román és 113 cigány nemzetiségű; 903 evangélikus, 379 ortodox és 142 görög katolikus vallású.
  • 2002-ben 1692 lakosából 1334 volt román, 264 cigány, 81 magyar és 13 német nemzetiségű; 1538 ortodox, 48 református, 29 pünkösdista, 13 unitárius, 10 római és 9 görög katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus erődtemploma. A déli falba beépítve fennmaradt a falu első templomának, egy román stílusú kápolnának félköríves apszisa. A mai templom elődjét a 14. század első felében építették gótikus stílusban, háromhajós, torony nélküli templomként. Ebből a periódusból a szentély maradt fenn. Az 1438-as török pusztítás után az oldalhajókat a keleti oldal kivételével lebontották, ezzel kereszthajót alakítva ki. 1810-ben barokkizálták és hajóját megmagasították. A várfalat eredetileg három bástyával és két toronnyal a 15. században építették. A templomnak a 2000-es évek elején magyar harangozója volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 357. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászsáros témájú médiaállományokat.