Küküllőkőrös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Küküllőkőrös (Curciu)
Saxon Fortified Church Curciu.JPG
Az evangélikus erődtemplom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Rang falu
Községközpont Darlac
Irányítószám 557091
SIRUTA-kód 144571
Népesség
Népesség 713 fő (2011. október 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Küküllőkőrös (Románia)
Küküllőkőrös
Küküllőkőrös
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 14′ 36″, k. h. 24° 24′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 36″, k. h. 24° 24′ 20″

Küküllőkőrös (románul: Curciu, németül Kirtsch) település Romániában, Szeben megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu környékén neolitikumi, bronzkori, vaskori és római kori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1322-ből származik. Neve a történelmi dokumentumokban Keureus (1322), Keureusteluk (1331) illetve Kewwrews (1507), Nagykeoreoss (1587) formában fordul elő.

Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. A 18. században evangélikus anyaegyház volt.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1850-ben 951 lakosából 629 román, 285 német volt. 1992-re a német lakosságot részben cigányok váltották fel: a falu 800 lakosból 560 románnak, 133 németnek és 104 cigánynak vallotta magát.

A felekezeti megoszlást illetően, 1850-ben a falut 516 ortodox, 288 evangélikus és 147 görög katolikus lakta. 1992-re görög katolikus alig maradt, az 528 ortodox és 116 evangélikus mellett 148 fős pünkösdi közösség található.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szász evangélikus gyülekezet háromhajós csarnokrendszerben épült gótikus temploma a 14. század első feléből származik. A mellékhajók és a lapos mennyezetű főhajó magassága azonos. A főhajót az oldalhajóktól csúcsíves árkádok választják el. A főhajó eredetileg boltozatos volt, a szentély megőrizte kőbordás kereszthálós boltozatát. A négyzetes toronyból bejárat nyílik mind a három hajóba. A nyugati kapu román stílusú; az oszlopfőkön majmok, emberi maszk, szőlőfürtök, disznófej, kutya, bibliai jelképek láthatók. A templomfal nem maradt meg egészében, de a keleti oldalon látható még a kaputorony, mellette kápolna csatlakozik a várfalhoz.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]