Bázna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bázna (Bazna)
Bazna Biserica fortificata.JPG
Az erődtemplom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Rang községközpont
Beosztott falvak Alsóbajom és Völc
Polgármester Lucian-Gligor Scumpu (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 557030
Körzethívószám 0269
SIRUTA-kód 144161
Népesség
Népesség 1616 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 110
Község népessége 3792 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 320 m
Terület 82,4 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bázna  (Románia)
Bázna
Bázna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 24° 16′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 24° 16′ 56″
Bázna weboldala
Bazna Biserica fortificata (1).JPG

Bázna (más néven Felsőbajom, románul Bazna, korábban Baiumul de Sus, németül Baassen, korábban Ober-Bassen, szászul Baußen) község Romániában, Szeben megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Medgyestől közúton 9 km-re északnyugatra fekszik. A várostól 5–600 méteres hegyek választják el.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv *bъzьna (= bodzás) szóból ered. 1302-ben Bozna, 1328-ban Bazna, 1587-ben Bayon néven említik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 13. században települt medgyesszéki szász szabadfalu volt. 1359-ben kezdődött évszázadokig tartó határvitája Völccel, melyet 1415-ben a konstanzi zsinaton tartózkodó Luxemburgi Zsigmond elé terjesztett. A per csak 1850-ben zárult le végleg. Román lakói 1810-ben tértek át a görög katolikus hitre.[3]

Gyógyforrásait először 1672-ben említették mint „égő vizet”. Az történt ugyanis, hogy pásztorok felégették a száraz téli nádast, és az egyik forrás is lángra lobbant.[4] 1762 és 1779 között Andreas Gaspari tanulmányozta vizüket. 1837-ben feljegyezték, hogy meleg nyári napokon a vízben található metán lángolni kezdett. Később a medencékből feltörő gázt a főtérre vezették és ott örökmécsest világítottak vele. A fürdő kiépítésére 1843-ban részvénytársaságot hoztak létre és 1845-ben már 647 vendége volt. Ettől kezdve Erdély egyik legjelentősebb fürdőhelyének számított. 1877-ben a Breckner család tulajdonába került, de az örökösök elhanyagolták, ezért 1905-ben a község és a helyi evangélikus egyház vette át és fejlesztette tovább. 1908-ban 731 szálló fürdővendége volt. Közülük 354 volt nő, 243 férfi és 134 gyerek, nemzetiségi összetételük szerint 358 magyar, 260 szász (ezek fele a környező falvakban élő gazdálkodó), 83 román és 30 zsidó. A fürdőszemélyzet harminc főből állt.[5] A fürdőzők egy részét a helybeli szász családok szállásolták el. Az 1946-os államosítás után elhanyagolták.

1870 után a mangalica és az angol berkshire sertés keresztezésével kitenyésztették a fekete, első lábai körül és afölött keresztbe világos csíkot viselő báznai sertést, amely az első világháború után egész Erdélyben elterjedt.

1912-ben kezdék meg a próbafúrásokat földgáz felkutatására, majd nemsokára megkezdődött a kitermelés is. 1938-ban 19 072 km³ gázt termeltek ki.

Medgyesszékhez, 1876-tól Kis-Küküllő vármegye hosszúaszói, 1878-tól dicsőszentmártoni járásához tartozott.

2007-ben a Romgaz első alkalommal rendezte meg kéthetes nemzetközi sakktornáját a gyógyszállóban.[6]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1723-ban 60 szász és 16 román családfő élt a településen.
  • 1850-ben 1133 lakójából 687 volt német, 315 román és 131 cigány nemzetiségű; 687 evangélikus és 446 görög katolikus vallású.
  • 1900-ben 1456 lakójából 927 volt német, 515 román és 14 magyar anyanyelvű; 927 evangélikus, 508 görög katolikus és 12 református vallású.
  • 2002-ben 1727 lakosából 1076 volt román, 518 cigány, 110 magyar és 20 német nemzetiségű; 1448 ortodox, 87 pünkösdista, 80 református, 54 baptista és 31 evangélikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 15. századi szász evangélikus erődtemploma a faluban, kis halmon áll. Ovális védőfalát egy vaskos négyszögű kaputorony erősíti. Tornyában három harang található, ezek közül egyik a 14. század végén, a másik a 15. század közepén vagy második felében, a harmadik 1455-ben készült.[7] 1704-ben a kurucok felégették, 1880-ban földrengés rongálta meg.
  • A régi fürdőtelep épületei elhagyatottak, romosak.
  • A szocializmus idején épült, a Romgaz által üzemeltetett gyógyszálló fedett medencével és szabadtéri stranddal a falutól délkeletre, egy húsz hektáros parkban található. A víz gazdag konyhasóban, klórban és jódban. A tó fenekéről felhozott iszapot pakolásként alkalmazzák.
  • A Kráter-tó 1914-ben, egy gázszonda beomlásával keletkezett a fürdőhely északkeleti részén. Mélyéből metángáz bugyog.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hankó Vilmos: Erdélyi fürdők. Kolozsvár, é. n. [1891]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bázna témájú médiaállományokat.