Kisselyk
| Kisselyk (Șeica Mică) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Sorostély |
| Polgármester | Urian Emil Marius (2004) |
| Irányítószám | 557255 |
| Körzethívószám | 0269 |
| Népesség | |
| Népesség | 1168 fő (2002) +/- |
| Község népessége | 1747 (2002)[1] |
| Magyar lakosság | 9 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 299 m |
| Terület | 39,86 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisselyk
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 3′ 0″, k. h. 24° 8′ 0″ | |
Kisselyk (románul Șeica Mică, németül Klein-Schelken) község Romániában Szeben megyében. Közigazgatásilag Sorostély tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Medgyestől 30 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1856-ban egy gepida sírt tártak fel; az itt talált aranyozott fibula és arany fülbevaló a Kárpát-medence legrégibb ismert lelőhelyű gepida lelete.[2]
1333-ban Monte Fornacis néven említik először. Egy 1414-ből származó dokumentum szerint ekkor már iskolája volt, 1494-ben vásártartó hellyé nevezték ki. Szász erődtemploma a 15. században épült. 1530-ban a török háborúk idején a falut feldúlták. 1553-ban ért ide a reformáció. 1576-ban Bátori Kristóf fejedelem beleegyezett, hogy Kisselyk évente saját bírót válasszon. 1605-ben portyázó hajdúk dúlták fel. 1661-ben erdélyi országgyűlés színhelye volt. 1705-ben az osztrák császári csapatok dúlták fel, 1838-ban és 1865-ben nagy tűzvészt jegyeztek fel.
1910-ben 1966, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásához tartozott. A település népessége a második világháború utáni évtizedben 4000 fő körül tetőzött. Az 1970-es évtizedet követően a település német nyelvű lakosságának majdnem 90%-a kivándorolt Németországba. 1992-ben társközségével együtt 1867 lakosából 1640 román, 155 német, 57 cigány és 15 magyar volt. A fogyatkozás nem csak a németeket, hanem a románságot is érintette, 2002-ben az 1950-es években mért lakosság alig harmada élt a településen.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- 15. századi erődített gótikus evangélikus temploma van, erődfalát két torony erősíti, a templomnak 1477-ből való bronz keresztelőmedencéje van.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=3&id=2299
- ↑ Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 143. o. ISBN 963 05 4844 4
- ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992) (magyar nyelven). Varga E. Árpád. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
- H. Fabini: Geschichte Kleinschelkens (német nyelven). kleinschelken.de, 1998. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||
.svg){kind=small}
