Kisselyk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisselyk (Șeica Mică)
Kleinschelken.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Rang község
Beosztott falvak Sorostély
Polgármester Urian Emil Marius (2004)
Irányítószám 557255
Körzethívószám 0269
SIRUTA-kód 145747
Népesség
Népesség 1064 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 9
Község népessége 1589 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 299 m
Terület 39,86 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisselyk (Románia)
Kisselyk
Kisselyk
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 24° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 24° 08′ 00″

Kisselyk (románul Șeica Mică, németül Klein-Schelken) község Romániában Szeben megyében. Közigazgatásilag Sorostély tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Medgyestől 30 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1856-ban egy gepida sírt tártak fel; az itt talált aranyozott fibula és arany fülbevaló a Kárpát-medence legrégibb ismert lelőhelyű gepida lelete.[3]

1333-ban Monte Fornacis néven említik először. Egy 1414-ből származó dokumentum szerint ekkor már iskolája volt, 1494-ben vásártartó hellyé nevezték ki. Szász erődtemploma a 15. században épült. 1530-ban a török háborúk idején a falut feldúlták. 1553-ban ért ide a reformáció. 1576-ban Bátori Kristóf fejedelem beleegyezett, hogy Kisselyk évente saját bírót válasszon. 1605-ben portyázó hajdúk dúlták fel. 1661-ben erdélyi országgyűlés színhelye volt. 1705-ben az osztrák császári csapatok dúlták fel, 1838-ban és 1865-ben nagy tűzvészt jegyeztek fel.

1910-ben 1966, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásához tartozott. A település népessége a második világháború utáni évtizedben 4000 fő körül tetőzött. Az 1970-es évtizedet követően a település német nyelvű lakosságának majdnem 90%-a kivándorolt Németországba. 1992-ben társközségével együtt 1867 lakosából 1640 román, 155 német, 57 cigány és 15 magyar volt. A fogyatkozás nem csak a németeket, hanem a románságot is érintette, 2002-ben az 1950-es években mért lakosság alig harmada élt a településen.[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 15. századi erődített gótikus evangélikus temploma van, erődfalát két torony erősíti, a templomnak 1477-ből való bronz keresztelőmedencéje van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 143. o. ISBN 9630548844  
  4. Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992) (magyar nyelven). Varga E. Árpád. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a Szent Katalin tiszteletére szentelt erődtemplom
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisselyk témájú médiaállományokat.