Ladamos
| Ladamos (Loamneș) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Alamor, Hásság, Örményszékes, Szedinkatanya, Széptelep |
| Polgármester | Maria Greavu (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Irányítószám | 557120 |
| Körzethívószám | 0269 |
| Népesség | |
| Népesség | 690 fő (2002) +/- |
| Község népessége | 3280 (2002)[1] |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 100,7 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Ladamos
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 56′ 36″, k. h. 24° 5′ 12″ | |
| Ladamos weboldala | |
Ladamos (románul Loamneș, németül Ladmesch) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszebentől 31 kilométerre északnyugatra, a Viza patak partján fekszik. A község területének 42%-a szántóföld, 28%-a legelő, 15%-a rét és 6%-a erdő.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a Ladomér keresztnév változatából való. 1320-ban Ladamerteluke, 1326-ban Ladomateluke, 1331-ben Lodomasteluk és Lodomateluk, 1392-ben Ladamas, 1394-ben Ladamos alakban jegyezték fel.
Története [szerkesztés]
A község területén bronzkori leleteket tártak fel.[2] Fehér, később Alsó-Fehér vármegyei falu volt. 1506-ban pusztaként említették, majd románokkal települt újra. 1712-ben a Bethlen család birtoka volt. Augusztinovics Pál itteni birtokát 1837-ben az Erdélyi Unitárius Egyháznak adományozta.[3] Sokáig ez volt az egyház egyetlen nagyobb értékű földbirtoka. A 423 holdas földet 1874-ben a Bethlen családtól vásárolt 330 holddal egészítették ki.[4]
Lakossága [szerkesztés]
1880-ban 371 lakosából 345 volt román, 10 magyar és 13 egyéb (cigány) anyanyelvű; 356 ortodox és 9 református vallású.
2002-ben 690 lakosából 686 volt román nemzetiségű; 680 ortodox vallású.
Műemlékek [szerkesztés]
- Ortodox temploma 1805–10-ben, tornya 1885-ben épült.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5 [1]
- ↑ www.unitarius.hu
- ↑ [2]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||
.svg){kind=small}
