Szászszentlászló

Szászszentlászló (Laslea, Grosslasseln)

Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Almakerék, Apaújfalu, Földszin, Rudály
Polgármester	Ioan Onea (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám	557115
Körzethívószám	0269
Népesség
Népesség	1456 fő (2002) +/-
Község népessége	3203 (2002)^[1]
Magyar lakosság	19
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	351 m
Terület	113,3 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászszentlászló Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 24° 35′46.2, 24.5833333333
é. sz. 46° 12′, k. h. 24° 35′46.2, 24.5833333333
Szászszentlászló weboldala

Szászszentlászló (románul Laslea, korábban Laslea Mare, németül Grosslasseln) falu Romániában, Szeben megyében.

Története [szerkesztés]

A község területén neolitikumi, bronzkori, római kori és kelta leleteket tártak fel. A település határában, a Burgberg nevű legelőn földvár maradványaira bukkantak.^[2] A helység első írásos említése 1308-ból maradt fenn Sanctus Ladislaus néven. További névváltozatok: Zentlázlow (1348), Zentlazlo (1404), de Magno Ladislao (1432), Lazzlen (1504), Grosslaselen (1532).

1348-ban a település a kolozsmonostori apátság birtoka volt.^[3] A későbbiekben segesvárszéki szász szabadfalu. 1488-ban 77 háztulajdonost, egy iskolát iskolamesterrel, egy malmot molnárral, három pásztort és 16 üres házat írtak össze benne. Szomszédsági törvényei 1672-ből valók.

1876 után Nagyküküllő vármegyéhez tartozott.

5000 holdas határának a 20. század elején egyharmada volt szántó, ugyanannyi erdő, egyötöde rét, a maradék pedig szőlő és legelő. Határát 1906–07-ben tagosították. A második világháború után a kényszermunkára a Szovjetunióba hurcolt szászok helyére a szigethegységi Mogosról költöztek román telepesek.^[4] 1949. július 24-én itt alakították meg az öt első romániai szocialista termelőszövetkezet egyikét, amelyben a komló termesztésével is kísérleteztek.

1992 óta a faluban működik a németországi segítséggel felállított, idősek otthonából és sebészeti klinikából álló keresztyén Lukas-Spital.

Lakossága [szerkesztés]

1850-ben 1118 lakosából 736 volt német, 196 román és 186 cigány nemzetiségű; 735 evangélikus, 344 ortodox és 39 római katolikus vallású.
2002-ben 1456 lakosából 1016 volt román, 385 cigány, 34 német és 19 magyar nemzetiségű; 1293 ortodox, 71 adventista, 31 evangélikus, 29 baptista és 10 református vallású.

Látnivalók [szerkesztés]

Középkori temploma helyett 1842–44 között a segesvári Samuel Teutsch építőmester épített új templomot. Mivel az új torony még elkészülte előtt összeomlott, meghagyták a korábbi templom 14–15. századi, később erődített tornyát, a védőművek egy részével együtt.

Híres emberek [szerkesztés]

1860. augusztus 20-án az átutazó Eötvös Józsefet előbb a falu szász közössége üdvözölte, majd itt fogadta ünnepélyesen Segesvár város követsége is.^[5]