Szerdahely (Románia)

Szerdahely (Miercurea Sibiului, Reussmarkt)
Szerdahely címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Rang	város
Beosztott falvak	Doborka, Nagyapold
Polgármester	Ioan Troancă (PD-L), 2012
Irányítószám	557150
Körzethívószám	0x69
Népesség
Népesség	1917 fő (2002) +/-
Község népessége	4063 (2002)
Magyar lakosság	4
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	230 m
Terület	85,12 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szerdahely Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 21″, k. h. 23° 46′ 56″45.8891666667, 23.7822222222
Szerdahely weboldala

Az evangélikus erődtemplom

A görög (korábban római) katolikus templom

Az evangélikus templom belső tere

Szerdahely (románul Miercurea Sibiului, korábban Mercurea, németül Reussmarkt, szászul Reismuert) város Romániában, Szeben megyében.

Fekvése

Nagyszebentől 31 km-re északnyugatra, az épülő A1-es autópálya mellett fekszik.

Nevének eredete

Német neve ruszin telepesekre utal. Először 1291-ben Ruzmark, majd 1330-ban Rusmark alakban jegyezték le. 1330-ban latinul Forum Ruthenorum. Magyar nevét szerdánként tartott vásárairól kapta: Zeredahel (1334), Zerdahel (1404). Román neve a magyar értelmi megfelelője (miercure 'szerda').

Története

A 13. század elején szászok alapították. Később Szerdahelyszék, majd 1876-tól Szeben vármegye Szerdahelyi járásának székhelye volt.

1488-ban negyven telektulajdonos családjával Szerdahelyszék települései között mindössze a negyedik–ötödik helyen állt. 1500-ban iskolája volt, heti- és országos vásárt tartott. Lakói 1530-ban evangélikus hitre tértek. Szapolyai János 1534-ben, Szerdahelyszékkel együtt Matthias Armbruster szebeni polgármesternek zálogosította el, és 1542-ben Izabella királyné csatolta vissza a hét szász székhez.

1658-ban törökök pusztították. 1750-ben 149 háztartásból állt. 1765-ben már románok is lakták, mert arról panaszkodtak, hogy a szász városvezetés nem engedi őket állandó lakóépületeket emelni. 1786-ban 903 lakója volt.

A római katolikusok 1769-ben plébániát hoztak létre, és 1779-ben iskolát is alapítottak.

Országos vásárain a 19. század első felében főként magyarországi szlovák kereskedők vásároltak juhot, juh- és kecskebőrt a környékbeliektől. 1818-ban gyógyszertárat hoztak létre benne.

Itt éjszakázott a magyar honvédsereg, benne Bem és Petőfi 1849. február 4-én, a vízaknai ütközet után.

1869. március 7-én, Ilie Măcelar, Visarion Roman és Aron Densușianu vezetésével a szerdahelyi városházán rendezték meg a politikailag aktív erdélyi román értelmiség konferenciáját, melyet azért hívtak össze, hogy közös stratégiát alakítsanak ki a berendezkedő dualista rendszerrel, konkrétan pedig a küszöbön álló országgyűlési választásokkal kapcsolatban. Elismerték a már beiktatott törvényeket, de kinyilvánították, hogy céljuknak tekintik a kiegyezéses rendszer megváltoztatását és az önálló Erdély helyreállítását. A 291 résztvevő közül mindössze négyen szavaztak a magyarországi porondon való politikai aktivitás mellett (bár néhány prominens aktivista távol maradt az üléstől), a többség a passzivitás mellett döntött, és elhatározták, hogy a románság egységesen bojkottálni fogja az azévi választásokat. Ugyanakkor létrehoztak egy választmányt, amelyet megbíztak az erdélyi románok politikai pártjának megszervezésével. A következő, április 8-ára ugyanoda összehívott értekezletet a magyar belügyminisztérium betiltotta.

A 19. század végén ortodox esperesség központja volt. 2004-ben nyilvánították várossá.

Népessége

• 1850-ben 1371 lakosából 703 volt német, 571 román, 59 cigány és 35 magyar nemzetiségű; 638 evangélikus, 625 ortodox, 75 római katolikus és 28 református vallású.
• 1910-ben 2055 lakosából 980 volt román, 918 német és 144 magyar anyanyelvű; 964 ortodox, 884 evangélikus, 129 római katolikus, 41 református és 26 görög katolikus vallású.
• 2002-ben 1917 lakosából 1844 volt román és 69 német nemzetiségű; 1732 ortodox, 64 evangélikus, 33 evangéliumi keresztény, 31 görög katolikus és 19 római katolikus vallású.

Látnivalók

• A szász evangélikus erődtemplom. Az eredeti, román stílusú templomból az alaprajz, a torony és négy oszloppár maradt meg. 1496 körül gótikus stílusban átalakították, az oldalhajókat megmagasították, és jellegzetes gótikus kapuzattal látták el a déli oldalon. Valószínűleg ekkor emelték az ovális várfalat is. A kórus északi falán 1736-ból való barokk epitáfium található. A kórusban álló stallumot 1679-ben, a torony alattit a 18. században festették. A torony mai kialakítása 19. századi. A templom délkeleti részéhez épített paplak 15. századi.
• A műemléki jegyzékben található két, 18. századi háza: a Piața Republicii 217. és 218. szám alatti.
• A görög katolikus (korábban római katolikus) templom 1773-ban épült.
• Az eklektikus ortodox templomot 1864 és 1872 között építették. Tornya 1969-ben, földrengésben összeomlott, később helyreállították.

Gazdasága

• A várostól négy km-re északnyugatra, a Nagy-Székás partján fekvő Szerdahelyi-sósfürdő (Miercurea-Băi) konyhasós forrásainak és iszapjának köszönhetően helyi jelentőségű gyógyfürdőhely.
• Faipar, matrac- és ágyneműgyártás.

Híres emberek

Itt született

• 1822. április 30-án Ilie Măcelar politikus, bíró.
• 1877. május 29-én Schimert Gusztáv homeopata, Szentágothai János édesapja.
• 1888. március 8-án Cornel Medrea szobrász.
• 1907. február 7-én Victor Capesius, az auschwitzi haláltábor gyógyszerésze.

Források

• A Szerdahelyről elszármazott szászok webhelye (németül)
• Az erődtemplom a „jupiter.elte.hu”-n (magyarul)