Kisdisznód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisdisznód (Cisnădioara, Michelsberg)
Kisdisznód látképe keletről, a Michelsberggel
Kisdisznód látképe keletről, a Michelsberggel
Kisdisznód címere
Kisdisznód címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
Rang falu
Községközpont Nagydisznód város
Irányítószám 555301
SIRUTA-kód 143753
Népesség
Népesség715 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság525 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 42′ 16″, k. h. 24° 06′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 16″, k. h. 24° 06′ 42″
Kisdisznód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdisznód témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A hegyi templom
Hangminta – A kisdisznódi evangélikus templom orgonája
Nem tudod lejátszani a fájlt?

Kisdisznód (románul Cisnădioara, németül Michelsberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszebentől 12 km-re dél–délnyugatra, a Csindrel-hegység aljában fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar és román neve is Nagydisznódra utal. Először latinos alakban említették 1223-ban, sancti Michaelis néven. További történeti névalakjai: Michelsperg (1488), Csisznadia-mik és Michelsdorf (1501), Csiznedioara (1850).

Története[szerkesztés]

Eredetileg Fehér vármegyéhez tartozó szász falu volt, valószínűleg a 12. század végén alapították.

1223-ban a falut hegyen álló templomával együtt a kerci apátság kapta meg. Később, amikor Mátyás király 1474-ben feloszlatta az apátságot, Nagyszeben városa alá rendelték s ettől kezdve Szebenszékhez, 1876-tól pedig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott.

1658-ban a törökök égették föl a falut és megpróbálkoztak a hegyi templom ostromával is (ez volt a templom történetének egyetlen ostroma). 1705-ben a labancok fosztották ki és gyújtották föl.

Gyümölcstermesztéséről és népi háziiparáról (kosár- és szalmakalapfonás) volt híres. 1873-ban egy kisdisznódi ház szolgált a bécsi világkiállításon felépített „szász” parasztház modelljéül.

Régen a nagydisznódiak kedvelt kirándulóhelye volt, ma sok nagyszebeni vásárol vagy épít benne hétvégi házat.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 769 lakosából 752 volt német nemzetiségű és 752 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 345 lakosából 245 volt román, 95 német és 5 magyar nemzetiségű; 230 ortodox, 96 evangélikus és 5 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A 88 m magas, a falu által körbeölelt Michelsberg tetején áll az evangélikus ún. hegyi templom. A 1213. század fordulóján épült, így a legrégibb fennmaradt erdélyi szász építmény. Tiszta román stílusú. Bélletes nyugati kapuja különösen figyelemre méltó. 1425-ben készült Madonnáját ma a nagyszebeni Brukenthal Múzeum őrzi. Részben ma is álló kerítőfala 15. századi, egykor védőtornyok is tartoztak hozzá. A faluban álló templom megépülése után főként mentsvárként szolgálta seregek átvonulása idején, valamint itt tárolták a lakosság élelmiszerkészleteit. Festett karzata 1709-ből való.
  • A faluban álló templommal szemközt néprajzi kiállítás.
  • A faluban álló evangélikus templom gótikus tornya 1428-ban, a templomhajó 1764-ben épült. Orgonája 1723-ból való és a legrégibb, ma is működő orgona Romániában.
  • A Silberbach völgyében a felekiekhez hasonló gömbkövek találhatóak. Régen minden nősülés előtt álló legénynek egy ilyen gömbkövet kellett felgörgetnie a hegyi templomba. Ezeket ostrom esetén be lehetett volna vetni a támadók ellen. A kövek ma is láthatóak a templomban.
  • A Béka-szikla (Halbe Stein) egy kréta kori mészkőképződmény, amely bizarr formáját a kővágóknak köszönheti, akik malomkőnek való darabokat hasítottak ki belőle.

Rendezvények[szerkesztés]

  • 2006 óta nyaranként itt rendezik meg az IConArts (International Contemporary Arts) művésztáborát. Ezen többféle zenei kurzusra kerül sor és a zenészek a hegyi templomban tartanak koncerteket.
  • A falu a helyszíne a romániai kanárik éves énekversenyeinek.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]