Felek

Nem tévesztendő össze a Kolozs megyei Erdőfelek és a Maros megyei Magyarfelek településekkel.

Felek (Avrig, Freck)

A feleki Brukenthal-kastély

Felek címere

Közigazgatás

Ország

Románia

Történelmi régió

Erdély

Fejlesztési régió

Közép-romániai fejlesztési régió

Megye

Szeben

Rang

város

Beosztott falvak

Fenyőfalva, Glimboka, Mârșa (Mirsa) és Oltszakadát

Polgármester

Arnold Klingeis (RNDF), 2012

Irányítószám

555200

Körzethívószám

0x69^[1]

Népesség

9302 fő (2002) +/-

Község népessége

14 260 (2002)^[2]

Magyar lakosság

181

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

350 m

Terület

133,36 km²

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Felek

Pozíció Románia térképén

Koordináták: é. sz. 45° 43′ 45″, k. h. 24° 22′ 50″

é. sz. 45° 43′ 45″, k. h. 24° 22′ 50″

Felek weboldala

Felek (románul Avrig, németül Freck) város Romániában, Szeben megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszebentől 25 km-re délkeletre, az Olt bal partján, a Nagyszeben–Brassó főút mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének első említése 1364-ból való, Affrica alakban. További névalakjai: Ebrek és Ebreg (1413), Fryk (1468), Frech (1488), Freck (1582). Mai román neve először 1733-ban, a magyar 1854-ben tűnik fel. Mârșa a Valea Mârșa patakról kapta nevét.

Johannes Tröster szerint a nevet a gótok adták, és Freyja (Friga, Frea) istennő nevére vezethető vissza.^[3] Valójában valószínűleg a fleck ('földdarab') szóból való.

Története[szerkesztés]

1200 körül várat építettek a mai Mirsától délkeletre fekvő, 846 méter magas, Culmea Cetățiinek nevezett hegycsúcsra. A vár 60 × 30 méteres volt, a Curtea de Argeșbe vezető utat védte és legkésőbb a 15. században pusztulhatott el.

1582-es statútumában a tisztségeket paritásos alapon osztották meg a szász és a román etnikum között, viszont folnagy csak szász lehetett. A kiadásokat a két nemzetiség közösen viselte, de a románok kötelesek voltak kaszálni a szebeni tanácsnak és a szász iskola fenntartásához is hozzájárultak.

1705 novemberében a Rabutin vezette császáriak itt verték meg Orosz Pál kuruc csapatát.^[4] Román lakói a 18–19. században transzhumáló juhtartást folytattak.

1839 után Ludwig v. Schuler szebeni polgár alapította papírmalmát, amely indulásakor az egyik legnagyobb és legjobb minőségű papírt előállító erdélyi üzem volt.^[5] 1849 elején egy román határőrzászlóalj állomásozott itt. Az abszolutizmus idején járási székhely is volt. 1868-ban üveggyára létesült, amely az 1886–1892-es és 1917–1920-as évek kivételével máig működik.^[6]

Szebenszékhez, majd 1876-tól Szeben vármegye Nagyszebeni járásához tartozott. A 19. század végén ortodox esperesség központja volt.^[7]

Mirsán 1936–1937-ben fegyvergyárat építettek, amelynek 1940-ben már 1170 munkása volt. A szocializmus alatt kibővítették a profilját és a vidék egyik legnagyobb munkaadója maradt.

1989-ben kapott városi rangot.

Az ortodox templom

A római katolikus (volt evangélikus) templom

Lakossága[szerkesztés]

1760-ban 2070 román és 213 szász lakosa volt.
1850-ben 2520 lakosából 2203 volt román, 168 német és 144 cigány nemzetiségű; 2340 ortodox és 165 evangélikus vallású.
1900-ben 3195 lakosából 2665 volt román, 415 német és 109 magyar anyanyelvű; 2635 ortodox, 271 római katolikus, 219 evangélikus, 37 református és 27 görög katolikus vallású. Lakosainak 42%-a tudott írni-olvasni és 8%-uk beszélt magyarul.
2002-ben 9302 lakosa volt, közülük 8996 román, 181 magyar és 69 német nemzetiségű; 8789 ortodox, 87 római katolikus, 76 pünkösdista és 58 baptista vallású. Mirsán 3009 lélek élt, többségük ortodox román.

Látnivalók[szerkesztés]

Erődített római katolikus (eredetileg szász evangélikus) templomát támpilléres kőfal övezi, amely hajdan magasabb volt. Az 1270-es években román stílusban épült, majd a 16. században gótikus stílusban átalakították és oldalhajóit lebontották.
Az ortodox templom 1755-ben épült, falfestményei 1762-ből valók. Kertjében nyugszik Gheorghe Lazăr.
A barokk Brukenthal-kastélyt eredetileg Buccow tábornok építette 1762-ben és 1771 között és később lett Samuel von Brukenthal nyári rezidenciája, aki 1780–1785-ben átalakíttatta. Parkja az egyetlen, eredeti állapotában megőrzött barokk park Romániában. Ma a Brukenthal Alapítvány működik benne.
A falumúzeumban néprajzi tárgyak, üvegipari termékek, ikonok és egy Lazăr-emlékszoba láthatóak.
A városközpont és Mirsa között kis sóstó található.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1779-ben és itt halt meg 1823-ban Gheorghe Lazăr román pedagógus, író, teológus.

Gazdasága[szerkesztés]

Üveggyárában festett üvegedényeket készítenek.
Mirsán haszongépjárműveket (billenős teherautókat, mezőgazdasági vontatókat, utánfutókat)^[8] és szeszes italokat gyártanak.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
↑ Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe II. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 344. o. ISBN 973-26-0524-3
↑ Cserei Mihály: Erdély históriája. Bp., 1983, 365. o.
↑ Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. 2. 1712–1848. Cluj, 1964, 78. o.
↑ Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 258. o. és Sághelyi Lajos: A magyar üvegipar története. Bp., 1938, 342. o.
↑ Remus Roșca: Lexiconul comunelor bisericesci din archidiecesa gr.-or. rom. a Transilvaniei. Sibiiu, 1894
↑ S.C. Mecanica S.A.