Nagyszeben

Koordináták: é. sz. 45° 47′ 60″, k. h. 24° 8′ 60″45.8, 24.15

Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt)
A református templom hátterében a Negoj csúccsal
Nagyszeben címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Rang	megyei jogú város
Beosztott falvak	Szebenjuharos
Polgármester	Klaus Johannis (2008)
Irányítószám	550000
Körzethívószám	0x69[1]
Népesség
Népesség	154 841 fő (2002) +/-
Község népessége	154 892 (2002)[2]
Magyar lakosság	3135
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	431 m
Terület	121 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyszeben Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 47′ 60″, k. h. 24° 8′ 60″45.8, 24.15
Nagyszeben weboldala

Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinum) municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye. Szenterzsébet, az egykor önálló település, ma Nagyszeben városrésze.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Népesség 5 Látnivalók 6 Híres emberek 7 Hivatkozások 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre a Déli-Kárpátok északi előterében a Szebeni-medence közepén fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

[szerkesztés] Története

1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város. 1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1916-ban a román hadsereg kemény ostrom árán bevette a várost, de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták a várost.

Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült csak műemlékeik maradtak hátra.2000-től a várost Klaus Johannis szász polgármester irányítja. 2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve rehabilitálták a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott.

[szerkesztés] Népesség

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó településekkel együtt:

Összesen	Román	Magyar	Német	Roma (cigány)	Egyéb
1910-ben
38 061	10 125	7297	20 015		624
1941-ben
70 352	35 753	4313	28 172		2114
1977-ben
151 137	119 625	5114	25 414	511	473
1992-ben
169 656	158 908	4164	5605	688	291
2002-ben
154 892	148 269	3135	2508	597	383

[szerkesztés] Látnivalók

• A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
• A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
• A várostorony 1588-ban épült, tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a városra.
• A római katolikus templom 1733-ban épült.
• Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
• A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Szophia templom mintájára.
• A városháza épületében történeti múzeum működik.
• A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született a 15. században Melchior Miklós alkimista és bölcselő.
• Itt született 1493. január 10-én Oláh Miklós királyi kancellár, esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja.
• Itt született 1663-ban Köleséri Sámuel természettudós.
• Itt született 1719. július 29-én Michael Agnethler történész.
• Itt születtt 1752. szeptember 25-én Hissmann Mihály filozófus, történetíró.
• Itt született 1838. december 29-én Kuun Géza orientalista, történész
• Itt született 1857. június 7-én Arthur Arz von Straussenburg császári és királyi vezérezredes
• Itt született 1869. július 28.-án Soós Károly honvédelmi miniszter.
• Itt született 1879. december 23-án Kreybig Lajos agrokémikus, talajtani kutató, az MTA tagja.
• Itt született 1887. február 4.-én Szemák Jenő magyar jogász, a Kúria elnöke.
• Itt született 1894. június 25-én Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
• Itt született 1895. augusztus 21-én Otto Czekelius építész, aki a kommunista rendszerben megóvta a város műemlékeit a rombolástól.
• Itt született Szakáts Zoltán színművész (1901. március 10. – 1947. december 8. Bp.)
• Itt született 1906-ban Borsos Miklós szobrászművész.
• Itt született 1907. november 3-án dr. Kessler Hubert mérnök, geológus, hegymászó, barlangkutató.
• Dr.Pándy Kálmán 1911-től a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa. Közleményei a század első felében rangos folyóiratokban láttak napvilágot.
• Itt született 1927. október 20-án Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, műfordító.
• Itt hunyt el 1858. április 6-án Josef Bedeus von Scharberg történetíró.
• Itt hunyt el 1873. június 28-án Andrei Şaguna ortodox metropolita. Az erdélyi román nemzeti mozgalom vezéralakja.

A város főtere

A Fazekasok tornya

Brukenthal palota

Evangélikus templom

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeben témájú médiaállományokat.
• Nagyszebeni Magyar Honlap
• Nagyszeben Blogja
• Nagyszeben város hivatalos honlapja
• Nagyszeben gyűjtőportálja
• Evangélikus templom
• Római katolikus templom
• Nagyszebeni fényképek (en)
• Tibori Szabó Zoltán: Nagyszeben Európa kulturális fővárosa. Szabadság, 2007. január 4.
• Nagyszeben.lap.hu - linkgyűjtemény
• Nagyszeben anno - fényképek
• Nagyszebeni képeslapok

Előző: Patras

Európa kulturális fővárosa 2007 Luxembourg mellett

Következő: Liverpool, Stavanger

m • v • sz Szeben megye települései     Megyei jogú városok Medgyes (Mediaş) Szászivánfalva (Ighişu Nou) Nagyszeben (Sibiu) Szebenjuharos (Păltiniş) Városok Erzsébetváros (Dumbrăveni) Szászernye (Ernea) Szászsáros (Şaroş pe Târnave) Felek (Avrig) Fenyőfalva (Bradu) Glimboka (Glâmboaca) Mirsa (Mârşa) Oltszakadát (Săcădate) Kiskapus (Copşa Mică) Nagydisznód (Cisnădie) Kisdisznód (Cisnădioara) Nagytalmács (Tălmaciu) Cigánytelep (Colonia Tălmăciu) Kistalmács (Tălmăcel) Szelistye (Sălişte) Ecsellő (Aciliu) Mág (Mag) Krinc (Crinţ) Omlás (Amnaş) Szebengálos (Galeş) Szebenkákova (Fântânele) Szecsel (Săcel) Szibiel (Sibiel) Vále (Vale) Szentágota (Agnita) Ágotakövesd (Coveş) Rozsonda (Ruja) Szerdahely (Miercurea Sibiului) Doborka (Dobârca) Nagyapold (Apoldu de Sus) Vízakna (Ocna Sibiului) Toporcsa (Topârcea) Községek Alcina (Alţâna) Bendorf (Beneşti) Felsőgezés (Ghijasa de Sus) Alsóárpás (Arpaşu de Jos) Felsőárpás (Arpaşu de Sus) Oláhújfalu (Nou Român) Alsóporumbák (Porumbacu de Jos) Felsőporumbák (Porumbacu de Sus) Kolun (Colun) Szarata (Sărata) Skorei (Scoreiu) Asszonyfalva (Axente Sever) Sálya (Şoala) Szászegerbegy (Agârbiciu) Balázstelke (Blăjel) Kalibák (Romaneşti) Pócstelke (Păucea) Baráthely (Brateiu) Szászbuzd (Buzd) Bázna (Bazna) Alsóbajom (Boian) Völc (Velţ) Berethalom (Biertan) Nagykapus (Copşa Mare) Riomfalva (Richiş) Bojca (Boiţa) Latorvár (Lotrioara) Lazaret Paltin (Paltin) Brulya (Bruiu) Gerdály (Gherdeal) Mártonhegy (Şomartin) Bürkös (Bârghiş) Magaré (Pelişor) Oláhivánfalva (Ighişu Vechi) Szászapátfalva (Apoş) Szászzalatna (Zlagna) Vecsérd (Vecerd) Cód (Sadu) Darlac (Dârlos) Hosszúpatak (Valea Lungă) Küküllőkőrös (Curciu) Ecel (Aţel) Táblás (Dupuş) Guraró (Gura Râului) Hégen (Brădeni) Pusztacelina (Ţeline) Réten (Retiş) Holdvilág (Hoghilag) Prod (Prod) Váldhíd (Valchid) Jakabfalva (Iacobeni) Netus (Netuş) Prépostfalva (Stejărişu) Százhalom (Movile) Újváros (Noiştat) Kerc (Cârţa) Oláhtyúkos (Poieniţa) Kercisóra (Cârţişoara) Kereszténysziget (Cristian) Kisapold (Apoldu de Jos) Kisenyed (Sângătin) Kiscsűr (Şura Mică) Oroszcsűr (Rusciori) Kisselyk (Şeica Mică) Sorostély (Soroştin) Küküllőalmás (Alma) Gyákos (Giacăş) Somogyom (Şmig) Kürpöd (Chirpăr) Szászház (Săsăuş) Vessződ (Veseud) Vérd (Vărd) Ladamos (Loamneş) Alamor (Alămor) Hásság (Haşag) Örményszékes (Armeni) Szedinkatanya (Sădinca) Széptelep (Mândra) Márpod (Marpod) Illenbák (Ilimbav) Mikeszásza (Micăsasa) Csicsóholdvilág (Ţapu) Keszlér (Chesler) Huruba (Văleni) Morgonda (Merghindeal) Lesses (Dealu Frumos) Muzsna (Moşna) Nemes (Nemşa) Szászalmád (Alma Vii) Nagybaromlak (Valea Viilor) Martontelke (Motiş) Nagycsűr (Şura Mare) Kakasfalva (Hamba) Nagyekemező (Târnava) Nagyekemezőtelep (Colonia Târnava) Nagyludas (Ludoş) Kisludas (Gusu) Nagyselyk (Şeica Mare) Bólya (Buia) Ingodály (Boarta) Isztina (Ştenea) Kispéterfalva (Petiş) Mihályfalva (Mighindoala) Orlát (Orlat) Pókafalva (Păuca) Kiskerék (Broşteni) Oláhbogát (Bogatu Român) Székásgyepü (Presaca) Polyán (Poiana Sibiului) Popláka (Poplaca) Rákovica (Racoviţa) Oltfelsősebes (Sebeşu de Sus) Resinár (Răşinari) Priszloptelep (Prislop) Riuszád (Râu Sadului) Sálfalva (Mihăileni) Mardos (Moardăş) Mártonfalva (Metiş) Rovás (Răvăşel) Salkó (Şalcău) Sellenberk (Şelimbăr) Bongárd (Bungard) Móh (Mohu) Vesztény (Veştem) Szászszentlászló (Laslea) Almakerék (Mălâncrav) Apaújfalu (Nou Săsesc) Földszin (Floreşti) Rudály (Roandola) Szelindek (Slimnic) Álgyitelep (Albi) Erdeiházak (Pădureni) Rüsz (Ruşi) Szászvessződ (Veseud) Tilicske (Tilişca) Ród (Rod) Újegyház (Nocrich) Alsógezés (Ghijasa de Jos) Cikendál (Ţichindeal) Hóföld (Fofeldea) Holcmány (Hosman) Veresmart (Roşia) Dolmány (Daia) Hermány (Caşolţ) Hortobágyfalva (Cornăţel) Szászújfalu (Nou) Szentjánoshegy (Nucet) Vöröstorony (Turnu Roşu) Oltalsósebes (Sebeşu de Jos) Vurpód (Vurpăr) Zsinna (Jina)