Nagyszeben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt)
Panoramic-Sibiu.jpg
Nagyszebeni panoráma
Nagyszeben címere
Nagyszeben címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Szebenjuharos
Polgármester Astrid Fodor (ideiglenesen) 2014-
(RNDF)
Irányítószám 550000
Körzethívószám 0x69[1]
SIRUTA-kód 143450
Népesség
Népesség 154 841 fő (2002) +/-
Magyar lakosság 3135
Község népessége 147 245 fő (2011. okt 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 431 m
Terület 121 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyszeben (Románia)
Nagyszeben
Nagyszeben
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′, k. h. 24° 09′Koordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 24° 09′
Nagyszeben weboldala
Nagyszeben a 17. században
Nagyszeben a 19. században

Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye. Szenterzsébet, románul Gușterița, németül Hammersdorf, szászul Hammersterf, az egykor önálló település, ma Nagyszeben városrésze.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre, a Déli-Kárpátok északi előterében, a Szebeni-medence közepén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Szeben patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város.

1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. Itt létesült 1529-ben Erdély első könyvnyomtató műhelye.

1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1916-ban a román hadsereg kemény ostrom árán bevette a várost, de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták.

Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra. 2000-től 2014-ig a várost Klaus Johannis szász polgármester irányította (Az államfőválasztáson elért győzelme miatt mondott le e tisztségéről)[3]. 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó településekkel együtt:

Összesen Román Magyar Német Roma (cigány) Egyéb
1910-ben
38 061 10 125 7297 20 015 624
1941-ben
70 352 35 753 4313 28 172 2114
1977-ben
151 137 119 625 5114 25 414 511 473
1992-ben
169 656 158 908 4164 5605 688 291
2002-ben
154 892 148 269 3135 2508 597 383

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
  • A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
  • A várostorony 1588-ban épült, tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a városra.
  • A római katolikus templom 1733-ban épült.
  • Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
  • Zsinagóga
  • A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Szophia templom mintájára.
  • A volt városháza épületében történeti múzeum működik.
  • A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század végén a városban már járt a villamos

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. http://www.maszol.ro/index.php/belfold/39499-nem-polgarmester-tobbe-klaus-johannis

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeben témájú médiaállományokat.


Előző:
Pátra
Európa kulturális fővárosa
2007
Luxembourg mellett
Következő:
Liverpool, Stavanger