Michael Gottlieb Agnethler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Gottlieb Agnethler
Született 1719. június 10.
Nagyszeben
Elhunyt 1752. január 15. (32 évesen)
Helmstädt
Foglalkozása pedagógus,
orvos

Michael Gottlieb Agnethler, magyarosan: Agnethler Mihály Gottlieb (Nagyszeben, 1719. június 10.Helmstädt, 1752. január 15.) erdélyi szász pedagógus, orvosdoktor.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemesi származású apja, Daniel Agnethler iskolaigazgató volt. Szülővárosában tanult, ahonnan 1742-ben a hallei egyetemre ment, hogy magát az egyházi pályára képezze; egyúttal ismereteket szerzett a régiség- és éremtanból is. Négy év múlva, gyakran változó egészségére tekintettel az orvosi tudományokra adta magát. 1750-ben a bölcselet tudora, a következő évnek február 1-jén pedig orvosdoktor lett. Ezután a természetvizsgálók császári akadémiája tagjának választotta, és Helmstädtbe meghívást nyert az ékesszólás, régészet és költészet tanszékére. Alig foglalta el a tanári székét, sorvadás véget vetett életének. Ő volt az Agnethler család utolsó férfi ivadéka.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bibliotheca b. Joh. Henr. Schulzii, cum praefatione Sigism. Jac. Baumgarten. (Halle, 1744.)
  • Zwo kurze Nachrichten vom Schulzischen Münz-Kabinet. (U. ott, 1746, 1750.)
  • Numophylacium Schulzianum Parsprior. (U. ott, 1746.)
  • Nachricht von des seligen Herrn Prof. Schulzens deutscher Uebersetzung von Plutarchs Lebens-Beschreibungen berühmter Männer. (U. ott, 1746.)
  • Medicus romanus servus, sexaginta solidis aestimatum. (U. ott, 1746.)
  • Caroli Linnaei Systema Naturae. Editio altera. (U. ott, 1747.)
  • Car. Linnaei Fundamenta Botanica. (U. ott, 1747).
  • Car. Linnaei Bibliotheca Botanica. Fundamentorum botanicorum pars I. Editio nova. (U. ott, 1747.)
  • Car. Linnaei Classes Piantarum Fundamentorum botanicorum pars II. (U. ott, 1747.)
  • Martin Schmeitzels Erläuterung gold- und silberner Münzen von Siebenbürgen. (U. ott, 1748.)
  • Bibliotheca b. Martini Schmeitzelii. (U. ott, 1748).
  • Steph. Blancardi Lexicon Medicum. (U. ott, 1748.)
  • Laur. Joh. Nepom. Reen, M. D. plagii litterarii in reg. Fridericianae Parnasso graviter accusatus, convictus atque Hallensium Unsarum decreto condemnatus. (U. ott, 1749.)
  • Bescheibung des Schulzischen Münzkabinets. 4. Theile. (U. ott, 1750–51.)
  • Syrakusanische Könige und Tyrannen aus griechischen Münzen. (U. ott, 1750).
  • Schreiben an Herrn D. Baumgarten, in welchem der s. Prof. Schulze gegen ungegründete Anklagen des berühmten Kanzlers von Ludwig vertheidigt wird. (U. ott, 1751.)
  • Dissertatio solemnis de lauro. (U. ott, 1751.)
  • Commentatio de rarioribus thesauri Schulziani nummis. (U. ott, 1751.)
  • Index bibliothecae Res Hungariae, Transilvaniae, vicinarumque provinciarum illustrantis. (U. ott, 1751.)
  • Commentarius ad Arabicam inscriptionem pallio imperiali, pluviale dicto, ante sexcentos et undeviginti annos, filis aureis intextam. (U. ott, 1751. – Trausch állítása szerint nyomtatásban nem jelent meg.)

Kéziratban maradt: Joh. Henr. Schulzii Isagoge in rem numismaticam.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]