Helmstedt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helmstedt
Helmstedt címere
Helmstedt címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományAlsó-Szászország
JárásHelmstedt
Rangváros
PolgármesterWittich Schobert (CDU)
Irányítószám38350
Körzethívószám05351, 05356
RendszámHE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség25 779 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség488 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123 m
Terület46,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 13′ 41″, k. h. 11° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 52° 13′ 41″, k. h. 11° 00′ 38″
Helmstedt (Alsó-Szászország)
Helmstedt
Helmstedt
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Helmstedt térképén
Elhelyezkedése Helmstedt térképén
Helmstedt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Helmstedt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Helmstedt, város Németországban, Alsó-Szászországban.

Fekvése[szerkesztés]

Braunschweig közelében fekvő település az egykori Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság határán. A legközelebbi városok Braunschweig (mintegy 36 mérföldre nyugatra), Wolfsburg (mintegy 30 km-re északnyugatra) és Magdeburg (mintegy 45 km-re keletre).

Története[szerkesztés]

A mai Helmstedt négy kerületből áll. A régi városból és az újonnan, elsősorban a második világháború után hozzá csatolt környező településekből.

A város és környéke már a neolitikum idején lakott volt, ezt a környék gazdag régészeti lelőhelyei is bizonyítják. Az egykor itt élt emberek halottaikat megalitikus sírokba temették el (Süpplingenburg). Helmstedtről nyugatra pedig a 4. évezredből való un. Lubbe kövek kerültek napvilágra.

Nevét 952-ben, I. Ottó király idején említették először. 1247-ben már említették városi jogait is. A 16. században pedig már jelentős település volt. Mivel itt vezettek keresztül a só- és gabonakereskedelem legfontosabb útvonalai, a Welf hercegi család is székhelyévé választotta, majd a 15- 16. században a Hanza városok szövetségének is tagja lett.

Ludgeri, Münster első püspöke, megalapította Helmstedt közelében a Szent Ludgeri bencés kolostort.

A német trónviszály alatt az 1199-1200-as években a település szinte teljesen megsemmisült.

Az Academia Julia Egyetem[szerkesztés]

Az Academia Julia Egyetemet a Welf hercegi család egyik tagja Julius herceg alapította 1576 október 15-én, protestáns tartományi egyetemként; fia, Heinrich Julius volt az első rektora. Az egyetem 1576-1810 között volt a városban. Az egyetemen olyan tudósok tanultak, mint a humanista Georg Calixtus, a polihisztor Hermann Conring, vagy a híres olasz Giordano Bruno, kinek később élete Rómában ért véget a máglyán.

Az egyetem szinte 234 éven keresztül befolyással volt a város fejlődésére. A "francia időszakban", 1810-ben azonban az egyetemet Göttingenbe kellett telepíteni.

Gazdaság[szerkesztés]

  • Külszíni lignitfejtés. 1874-ben helyezték üzembe az első lignitbányát "Trendelbusch". 1973-tól a város déli részén fekvő külszíni bánya biztosította a lignit termelést.
  • Erőmű

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Főtér (Markplatz)
  • Académia Julia Egyetem - 16. század végi reneszánsz stílusú épület. Az Académia Juliát a Welf hercegi család egyik tagja, Julius alapította 1576-ban protestáns tartományi egyetemként. 1810-ben azonban, a Napóleoni háborúk idején Göttingenbe kellett áttelepíteni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Források[szerkesztés]