Szászváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 45°51′0’’, k. h. 23°11′59’’45.85, 23.1997222222

Szászváros
Közigazgatás
Ország	Románia
Megye	Hunyad
Polgármester	Iosif Veneamin Blaga
Népesség
Népesség	21.213 (2002)
Népsűrűség	640 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,62 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászváros
é. sz. 45°51′0’’, k. h. 23°11′59’’45.85, 23.1997222222

Szászváros (románul Orăştie, németül Broos, latinul Saxopolis): város Romániában, Hunyad megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Híres emberek 6 Források, külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Dévától 23 km-re keletre fekszik, Kasztó tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét szász telepeseiről kapta. A román Orăştie is a magyar város főnévből való.

[szerkesztés] Története

1224-ben az Andreanumban említik először Waras néven. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben pedig egyházas helyként szerepel, mint a Szászföld legnyugatibb városa és a 14. század óta létező Szászváros-szék szellemi és közigazgatási központja. A 13. század második felében ferencesek telepedtek le a kisvárosba, és feltehetőleg ők alapították az első iskolát is. 1479-ben a Maros völgyén benyomuló török csapatok mind a várost, mind a széket teljesen elpusztították, tehát a 15–16. század fordulóját akár új alapításként is jegyezhetjük. Az újjáépülő településre ekkor menekült több magyar család a török hódoltság alá került Bánságból, Temesvárról, Lippáról. A város kolostor-templomát átadta a magyaroknak, amelyet felújítottak és alkalmassá tették istentisztelet tartására. A város reformációjának pontos dátumát nem ismerjük, de valószínű, hogy a többi szász székhez hasonlóan elég korán végbement. Az első biztos adat arra nézve, hogy Szászváros elfogadta az új hitet, a 16. század közepe tájáról származik: Károlyi Boldi Sebestyén a lutheri irányhoz közel álló prédikátor, mint a gyulafehérvári iskola egykori rektora, 1558-ban kezdte el szolgálatát a városban Szászváros református iskolája, a gyulafehérvári, a marosvásárhelyi, az nagyenyedi, a fogarasi, a dévai és a székelyudvarhelyi társával együtt az erdélyi református egyház legtekintélyesebb szellemi műhelyeinek sorába tartozott. A szászvárosi reformátusságnak erőt és súlyt adott az is, hogy Erdély református püspöke, Kecskeméti Búzás Balázs, Básta pusztításai elől Alvincről Szászvárosba menekült, és 1603-ban bekövetkezett halálig gyakorlatilag püspöki székhellyé emelte a várost.

Református kollégiuma sokáig a megye egyetlen középiskolája volt. Báthory Gábor, majd I. Rákóczi György jelentős adományokkal támogatta. ,I. Apafi Mihályidejében emelkedett gimnáziumi rangra. Beiratkozási anyakönyvei 1669-től maradtak ránk.^[1] mai épületeit 1847-ben és 1901-ben építették. Az új épület bejárata előtt két nagy pártfogója gr. Kún Kocsárd és gr. Kuun Géza mellszobrai álltak, ma a református templomban láthatók.

1849. február 6-án Bem serege rohammal foglalta el, de 7-én vereséget szenvedett a császáriaktól.

Szászváros-szék 1876-ban szűnt meg a többi szász székkel együtt, és attól kezdve Hunyad vármegyéhez tartozott.

1910-ben 7672 lakosából 3821 román, 2145 magyar, 1294 német és 287 cigány volt. A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Szászvárosi járásának székhelye volt. 2002-ben 21.213 lakosából 19.697 román, 865 cigány, 523 magyar, 104 német és 24 egyéb volt.

1582-ben itt nyomtatták a Szászvárosi Ószövetséget, a cirill betűs román ősnyomtatványt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Református temploma a 15. században, a szorosan előtte álló evangélikus templom a 19. században épült. A két templom mögött 11. századi kör alaprajzú kápolna alapfalait tárták fel az 1990-es években.
• A közelben áll a néprajzi múzeum, a környék román népművészetét mutatja be.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született Oláh Miklós, a 16. század első felének neves humanistája.
• Böjte Csaba Szászvároson nyitotta meg Dévai Szent Ferenc elnevezésű alapítványának második gyermekvédelmi központját, 1992-ben.^[2]
• A Református Kollégiumban tanult Herepei Ádám református lelkipásztor, nagyenyedi tanár, Salamon Ferenc akadémikus történész, Aurel Vlaicu román repülős, feltaláló, Petru Groza, Románia miniszterelnöke.^[3]
• Itt született 1921-ben Szőllősy András zeneszerző, zenetudós, Bartók Béla műveinek számos nyelvre lefordított azonosító jegyzékének létrehozója.
• Itt született Kéméndy Jenő festő, díszlet- és jelmeztervező, a Magyar Királyi Operaház első híres szcenikai felügyelője, Benczúr Gyula tanítványa. (született: 1860. április 8-án, Szászvárosban, - meghalt 1925.jun.25-én, Budapesten)

[szerkesztés] Források, külső hivatkozások

• Régi kép és bibliográfia
• A város honlapja